Európa betontömbökkel és homokzsákokkal küzd a gázolásos merényletek ellen

London |

Betontömbök, homokzsákok, utcákat eltorlaszoló járművek - ezeket a megoldásokat választották az európai országok hatóságai, hogy megvédjék a lakosságot a gázolásos merényletektől, amelyeknek immár több európai város - legutóbb csütörtökön Barcelona - volt a célpontja.

Barcelona volt a legutóbbi célpont
TASR/AP felvétel

A francia rendőrség szerint a nagy tömegrendezvényeket - mint a párizsi Champs-Élysées sugárúton vagy Strasbourg központjában tartott karácsonyi vásárokat - betontömbökkel biztosítják. Ezek az intézkedések azonban ideiglenesek. A Szajna partján, a sétálóutcás szakaszokon nyitva hagyták a lehajtókat a mentők számára, de a rendvédelmi szervek járművei akadályozzák a gépkocsik behajtását. 

A belügyminisztérium kérte a rendőrkapitányságokat, hogy fejlesszenek ki "behatolásgátló és szűrőberendezéseket" a nyári szezon fontos eseményeire.

Nagy-Britanniában, amely 2017-ben három gázolásos támadás célpontja volt, a főváros több hídjára kordonokat szereltek fel, megakadályozandó, hogy a járművek felhajtsanak a járdára, ahogyan ez a London Bridge hídon történt. A Buckingham-palotában módosították az őrségváltás idejét és egyes bejáratokat lezártak, hogy csökkentsék a támadások kockázatát. Többek - így a Lordok Házának egyes tagjai - azt követelik, hogy gépkocsik bérbeadása esetén szigorúbban ellenőrizzék a bérlő személyazonosságát.

Az öt halálos áldozatot követelő április 7-i stockholmi támadás után a svéd fővárosban oroszlán formájú betonkerítéseket állítottak fel a sétálóutcákban. A városháza a merénylet helyszínén gránittömböket állíttatott fel, hogy lassítsa a járművek haladását, valamint további 40, a korábbinál jóval súlyosabb - a 900 kilogramm helyett három tonnát nyomó - betonoroszlánt rendelt.

Berlinben a 2016. december 19-i gázolásos merénylet után betonkerítéseket építettek a karácsonyi vásárok védelmére, de a legtöbbjét azóta lebontották. Több azonban továbbra is ott áll a város emblematikus helyei, így a Potsdamer Platz és a nagykövetségek közelében. Szomszédjaitól eltérően Németország nem vezényelt katonákat az utcákra a területén elkövetett merénylet után.

A belga hatóságok betontömböket, homokzsákokat és teherautókat alkalmaznak a tömegrendezvények védelmére. A rendőri jelenlétet is megerősítették a diplomáciai épületek, az európai intézmények és az egyházi létesítmények közelében, valamint az utcákon és a tömegközlekedésben.

A Vatikánban a Szent Péter térre vezető Via della Conciliazonét 2016-ban lezárták a forgalom elől az irgalmasság éve alkalmából. Az intézkedést a szentév végeztével meghosszabbították, a sugárút vége kordonokkal és hatalmas rendőri jelenléttel védett sétálóutca.

Az osztrák belügyminisztérium szóvivője, Karl-Heinz Grundböck elmondta, hogy országában alkalomszerűen hoznak biztonsági intézkedéseket, például betontömbök elhelyezésével a karácsonyi vásárok védelmére. A szóvivő szerint azonban "illúzió azt hinni, hogy százszázalékosan kizárható a kockázat". Grundböck szerint "lehetetlen úgy szétválasztani a gyalogosokat és a járműveket, hogy teljesen kizárható legyen egy támadás", és az útakadályok elhelyezése tulajdonképpen inkább egyfajta tudat alatti, placebohatást vált ki.

Spanyolország, amelyet 2004 óta a csütörtöki barcelonai és cambrilsi merényletet leszámítva megkíméltek az iszlamista terroristák, ennek ellenére már korábban megerősítette a tömegrendezvények biztonságát. A júniusban Madridban tartott World Pride-ra, a világ legnagyobb meleg büszkeségnapi rendezvényére különleges intézkedéseket léptettek életbe, utcákat zártak le, minden útkereszteződésben rendőrök álltak és megtiltották a kamionközlekedést.

Ajánló