Tornádók Európában

Közepes és kis erejű tornádók Európában is vannak, ezer éve íródott források is említik őket.
Fotó: fotolia.com
A televíziós hírműsorokban és egyéb híradásokban leginkább az Amerikai Egyesült Államokban kialakuló tornádók hol kisebb, hol hatalmas pusztításairól esik szó – ez részben érthető, hiszen csakugyan ott alakulnak ki legnagyobb számban. Előfordulnak azonban Európában is. 
 
Az USA-ban a számos államot érintő ún. tornádófolyosó vonalán áprilistól nyár végéig van a „tornádóidény”. Jóllehet Európa egyes régióiban messze nem alakulnak ki tornádók ilyen számban, de mégsem teljesen elhanyagolhatóak. Igaz, szerencsére a legtöbb esetben nem annyira veszedelmesek, mint ahogy a néhány héttel ezelőtti ausztriai viharos forgószél esetében is láthattuk. 
 
Viharos forgószél 
Amikor ez a fajta meteorológiai jelenség „földet fog”, akkor ott alaposan ront-bont, míg ha nem ér talajt, azt tubának nevezi a szaknyelv. Közepes és kis hatásfokú tornádók földrészünkön is gyakoriak, elég az utóbbi évekre visszatekinteni, Ciprustól Olaszországon vagy éppen Spanyolországon át Norvégiáig sokfelé kavarták fel úgy az út porát, mint az ott élők nyugalmát. Szlovákiában és Magyarországon szintén előfordultak. Már közel ezer évvel ezelőttről maradtak fenn források európai forgószelekről. Csehország területén – idén nyáron múlt 898 éve – 1119. július 30-áról ismert az első eset (forrás: Martin Setvák és Milan Šálek, a Cseh Hidrometeorológiai Intézet és Jan Munzar, a Cseh Tudományos Akadémia Geonikai Intézete kutatójának tanulmánya, amely a „Tornádók a Cseh Köztársaságban a korai középkori krónikáktól az internetes társadalom koráig” címmel az Athmospheric Research szaklap 2003. júliusi–szeptemberi számában jelent meg). Az Európai Heves Időjárási Események Adatbázisa (ESWD) szerint csak az elmúlt tíz esztendőben ezerszámra alakultak ki tornádók földrészünkön, ezen belül Szlovákiában öt alkalommal. 
 
Pusztítás a lengyeleknél 
Északi szomszédunk kapcsán idén született egy érdekes tanulmány. Az Amerikai Meteorológiai Társaság égisze alatt megjelenő Monthly Weather Review 2017. áprilisi számának egyik írása, Mateusz Taszarek (Adam Mickiewicz Egyetem, Poznań) és Jakub Gromadzki (Varsói Egyetem) lengyel kutatók tollából, a lengyelországi tornádókról szól. Arról adnak számot, hogy az elmúlt közel kétszáz esztendő alatt mennyi rongáló, halált hozó viharos forgószél csapott le Lengyelországban. „Halálos tornádók Lengyelországban 1820 és 2015 között” című cikkük szerint több tucat esetről szólnak a régi idők dokumentumai, és egyik-másik esetben egészen pontos leírással szolgálnak ahhoz, hogy rekonstruálni lehessen a viharos forgószél „bejárta” útvonalat. 26 olyan halálos kimenetelű – többségükben július végén és augusztus elején kialakult – esetet azonosítottak, amelyek korábban ismeretlenek voltak a tudomány számára. Az ország középső alföldi vidékét és a déli országrész közepének magasföldjét érintették e természeti erők, amelyek közel negyven százalékánál, a tornádó előtt vagy után, jégeső növelte a károkat. Évtizedenként átlagosan egykét eset fordult elő öt halálos áldozattal, de az arány az idő előrehaladtával csökkenő tendenciát mutat. Emberáldozatokat ott követeltek a természet erejének megállíthatatlan eseményei, ahol épületeket, többnyire fából készült pajtákat bontott le a szél. Főleg vidéken söpörtek végig, de olykor városi környezetben is kialakultak romboló forgószelek. A kutatók munkájuk forrásanyagát 12 lengyel digitális könyvtárban fellelt adatokból nyerték, és habár megjegyezték, a legtöbb eset száz évnél régebben történt, egyértelműen tornádójelenségekről szóltak a régi iratok. 
 
Noha úgy tűnhet, mostanság egyre több a tornádó, ezt a hitet jelentősen befolyásolja két tényező: az észlelési módszerek javulása, valamint, hogy úgy a világjáróknál, mint az otthonülőknél mindig kéznél a fényképezésre és videofelvétel készítésére alkalmas telefon. Ugyanakkor kétségtelen, régi s mai esetek is példázzák, Európa széltében-hosszában folyvást ki vagyunk téve a féktelen természet szélsőséges erőinek. 
Csibrányi Zoltán
 

Ajánló