Netflix és a többiek, avagy a televíziózás jövője

Jöttek, láttak, győztek. És eszük ágában sincs visszavonulni. Tömören így foglalhatnánk össze a streaming szolgáltatók rövid pályafutását. A Netflix, az Amazon Prime vagy az HBO GO már leigázták Amerikát, és most Európa felé kacsintgatnak. Ennek kapcsán sokan a televíziózás forradalmáról beszélnek.

A Kártyavár című sorozat a Netflix zászlóshajója
Képarchívum
De nézzük csak meg, miről is van szó. A kulcsszó a Subscription Video-on-Demand. Az emberek 99%-ának bizonyára fogalma sincs, mit jelent a kifejezés. Ha viszont azt mondjuk, hogy Netflix, Amazon Prime vagy HBO GO, akkor már többüknek beugrik, hogy itt valami tévézéssel kapcsolatos dologról beszélünk. 
 
A bonyolult angol szakkifejezés nem más, mint az előfizetéses rendszerben működő online videotéka szolgáltatások. Ezek közös jellemzője, hogy valamekkora havi díjért cserébe lekérhetünk különböző videós tartalmakat, sorozatokat, filmeket. A videós tartalmak lekérése a gyakorlatban a következőképpen működik: regisztrálunk a streaming szolgáltató honlapjára. Legtöbbjüknél az első hónap (Netflix, HBO GO) vagy az első pár nap (Amazon Prime) ingyenes. Miután letelik a próbaidőszak, bankkártyával utaljuk a havi díjat. Ezután már böngészhetjük is a szolgáltató műsorkínálatát. A Netflix, az HBO GO és az Amazon Prime is nézhető az összes eszközről (PC, laptop, tablet vagy mobil). Az okostévék megérkezésével pedig már közvetlenül a tévénken keresztül is élvezhetjük a filmeket vagy sorozatokat. 
 
Megelőzték a kábeltévéket
 
Amerikában olyannyira elterjedtek ezek a streaming szolgáltatók, hogy 2016 első negyedévében a tévétulajdonosok fele használta őket. A Netflix az elmúlt öt évben az USA-ban megduplázta előfizetői számát. 2012 elején 23,41 millió ügyfele volt, idén pedig elérte az ötvenmilliót, konkrétan 50,9 millió előfizetője van. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államokban a Netflix megelőzi az ország legnagyobb kábeltelevíziós szolgáltatóit, amelyeknek összesen 48,6 millió előfizetőjük van.
 
Június közepén közzétettek egy értékelést, amelyből megtudhatjuk: világszerte 104 millió előfizetője van a szolgáltatásnak, ami 65,6 millió dolláros nyereséget jelent a cégnek. Mindez tisztán az előfizetésekből áll össze, a Netflix felülete ugyanis reklámmentes. 
 
Szlovákiában és Magyarországon egyelőre nincs jelentős kereslet a streaming szolgáltatásokra. Ennek legfőbb oka, hogy a magyarul/szlovákul feliratozott tartalmak kínálata egyelőre korlátozott. 
 
Egy szolgáltató mind fölött
 
A Netflixet 1997-ben indította az Egyesült Államokban egyszerű online filmkölcsönzőként Reed Hastings matematikus és Marc Randolph szoftverfejlesztő. A fáma szerint Hastings későn vitte vissza a videotékába az Apollo 13 című filmet, ami miatt 40 dolláros késedelmi díjat kellett fizetnie. Ez annyira feldühítette, hogy felhasználóbarát kölcsönzési rendszer létrehozásán kezdett töprengeni. 
 
Próbaképpen postára adott egy CD-t, és miután az 24 óra alatt sértetlenül megérkezett a címére, hozzálátott új vállalkozása beindításához. Erre az ötletre csapott le Randolph, aki csak annyit tudott, hogy ő valamit árulni szeretne az interneten. Így jött létre a postai úton történő, késedelmi díjakat eltörlő, fix havidíjas, korlátlan DVD-kölcsönzési rendszer, vagyis a Netflix. 
 
2007-ben kiszállították az egymilliárda­dik lemezt is, de a cég nem pihent a babérjain. Még ebben az évben elindítják a streaming szolgáltatást, vagyis hogy az előfizető egy bizonyos havi díjért a csatorna műsorkínálatából annyit nézhet meg, amennyit akar. A műsorkínálat már ekkor nagyon széleskörű volt, a sorozatok széles skálán mozogtak. A sitcomoktól kezdve a drámáig minden megtalálható volt. A filmek körül pedig a kis költségvetésű, szerzői művek mellett az aktuális blockbusterek is nézhetők voltak. Az Amerikában népszerű talk-show-k adásai szintén ott voltak a műsorkínálatban. 
 
2011-ben megtorpanni látszott a cég növekedése, ám ekkor húztak egy merészet, és saját tartalmak gyártását állították a fókuszba. A Netflix mellékesen már korábban is készített saját tartalmakat, 2006 és 2008 között száznál is több független filmet forgattak, igaz, egyik sem lett igazán sikeres. A két legismertebb a 2 nap Párizsban és a 4 hónap, 3 hét, 2 nap volt (a 2007-es Cannes-i Filmfesztiválon ezt díjazták is).
 
Az áttörés: a Kártyavár
 
2013-ban jött az áttörés, a David Fincher és Kevin Spacey nevével fémjelzett Kártyavár (House of Cards) című sorozat, amely az amerikai politika legmagasabb szintjeibe enged bepillantást. A sorozatot a nézők és a kritikusok is szeretik, már az ötödik évadát tapossa, és az indulása óta két Golden Globe díjat is bezsebelt. A Kártyavár után sem volt megállás, olyan saját gyártású sikersorozatok jöttek mint pl. az Orange Is the New Black, a Daredevil első és második évada, a Jessica Jones, a Narcos, és a Stranger Things. 
 
2016-ban már nyoma sem volt a megtorpanásnak, a tavalyi év januárjában a Netflix szinte a Föld összes országában elérhetővé vált, kivéve Kínát, Szíriát, Észak-Koreát és a Krím félszigetet. Ezt a hírt egy kétnapos párizsi sajtókonferencián jelentették be, ahova 250-300 újságírót hívtak meg. Az esemény helyszínéül egy háromemeletes konferenciaközpontot béreltek, amit a saját sorozataik mintájára rendeztek be.
 
Irány a csillagos ég
 
Ha azt hisszük, hogy ez a csúcs, nagyot tévedünk. Ugyanis a Netflix a sorozatgyártás után a filmek terén is meghatározó tényezővé akar válni. 2017-re a Netflix összesen 36 film kizárólagos jogával rendelkezik. Összehasonlításként: a tavalyi évben a nagy ameriakai stúdiók közül a Warner 35, a Sony/Columbia 27, a 20th Century Fox 22, a Universal 20, a Diseny pedig 16 film jogát birtokolta. 
A saját tartalmaik mennyisége is elképesztően ível felfelé: 2016-ban a Netflix 600 órányi saját tartalmat gyártott, 2017-ben eléri az 1000 órát. És nem ám silány vagy közepes minőségű tartalmakra kell gondolni. Ahogy a sorozatoknál, itt is a minőségre törekednek. Idén érkezik a Bright című fantasy-akciófilm, amelyben Will Smith és Joel Edgerton a főszereplő. Már nézhető Brad Pitt szatirikus háborús drámája, a War Machine, amelyben Pitt mellett Tilda Swinton, Sir Ben Kingsley és Topher Grace is szerepel.
 
Scorseset is megvették
 
Ám a legnagyobb dobásnak kétségkívül Martin Scorsese The Irish­man című maffiaeposza ígérkezik Robert De Niro, Al Pacino és Joe Pesci főszereplésével. A Netflix Scorsese filmjét 105 millió dollárért vette meg, egy fillérrel sem fizettek érte kevesebbet, mint a Warner vagy a Universal tette volna. A Netflix egyértelműen azt akarja, hogy amikor egy rendező vagy színész a következő projektjét fontolgatja, akkor ne csak a hagyományos stúdiókban gondolkodjon, hanem a streaming szolgáltatókra is opcióként tekintsen. 
 
Ezzel el is érkeztünk mozik vs. streaming szolgáltatók harcához. Will Smith Bright című filmjén kívül a Netflix egyik filmjét sem akarja a nagyvásznon bemutatni. Elképzelhető lett volna pár évvel ezelőtt, hogy egy film, amelyet Scorsese, De Niro, Pacino és Pesci neve fémjelez ne kerüljön a moziba? Kizárt.
A legnagyobb stúdiók harcolnának érte. De a jog a Netflixé, így megtehetjük, hogy a bemutató után, egy esős estén, otthon a fotelba kuporodva, egyedül nézzük meg a filmet. És még a jegyért sem kell fizetnünk. Persze, a mozikat sem kell félteni, ők is próbálnak lépést tartani az új igényekkel, gondoljunk csak a 3D-re vagy a 4DX-re. Ráadásul a mozi továbbra is a fiatalok közösségi életének egyik fő színtere.
 
Megéri regisztrálni?
 
Megnéztük, mennyire érdemes regisztrálni Szlovákiában és Magyarországon elérhető szolgáltatókra. Nyilvánvaló, hogy akinek nincs problémája az angollal vagy a némettel, annak megéri, hisz egyes sorozatok, illetve filmek megjelenésükkel egy időben fel is kerülnek ezekre a platformokra, vagy egyenesen ezeken debütálnak. A magyar vagy a szlovák felirattal vagy szinkronnal ellátott műsorok felhozatala azonban egyelőre nagyon korlátozott, miközben a magyar nyelvű kínálat jóval megelőzi a szlovákot. 
 
Egyelőre tehát nem várható, hogy az újfajta tévézés olyan mértékben eléri a régiónkat, ahogy azt az USA-ban látjuk. Az biztos, hogy az amerikai fiatalok tévénéző szokásait már most alapjában változtatták meg a streaming szolgáltatók. Ha a Netflix és társai legalább ezt a színvonalat tartják, akkor a következő generációk tudatából lassacskán kiveszhet a tv fogalma. Már csak azért is, mert a streaming szolgáltatók piaca egyre bővül, a Hulu és a Youtube Red is a Netflixéhez hasonló utat próbál bejárni, valamint az Apple és a Facebook is tervez ilyen irányú terjeszkedést.
 
Egyelőre azonban az a helyzet, hogy a streaming szolgáltatók az idegen nyelveket kiválóan beszélő X és Y generáció játszóterei nálunk. Ám a Netflix és az Amazon is azt ígéri, hogy hamarosan régiónkban is beindul a széleskörű feliratozás és szinkronizálás, s akkor aztán Közép-Európában is retteghetnek a tévécsatornák a jövőtől.
 

Ajánló