Szenzáció: megtalálták a 21. századi fizika Szent Grálját

Élőben közvetítették azt a sajtótájékoztatót, amit a  Laser Interferometer Gravitational-Wave Observatory (LIGO), tudósai tartottak. A kutatók a gravitációs hullámok felfedezését jelentették be. Óriási lépés az emberiségnek.

Az óriási jelentőségű felfedezésről az amerikai National Science Foundation, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech), a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) és a LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) Tudományos Együttműködés tagjai számoltak be csütörtökön Washingtonban. 

Az amerikai LIGO kutatói már napokkal korábban jelezték a sajtónak, hogy hatalmas jelentőségű bejelentésre készülnek.

Közép-európai idő szerint 16:00 körül végül nyilvánosságra hozták, hogy sikerült felfedezniük a gravitációs hullámokat. Ha ön most nem érti, mi ebben a szenzáció, nem baj, az újonnan felfedezett jelenség ugyanis a 21. századi kísérleti fizika csúcsteljesítménye, és teljes egészében csak egy maréknyi ember érti az egész bolygón.

A hullámok létezését pedig a 20. század fizikájának legnagyobb elméje, Albert Einstein jelezte előre az általános relativitáselmélet megalkotásával. Közel 100 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a gravitációs hullámokat valóban mérni is tudjuk. Az érzékelés azért nagyon nehéz, mert a hullámoknak a nagysága az atommagot alkotó protonok átmérőjének ezredrésze. Ez valóban nagyon nagyon apró.

Hogy ezt az elképzelhetetlenül apró hullámzást érzékelni tudják a tudósok, óriási detektorokat építettek. Ezek két, egymásra merőleges és egyenként több kilóméméter hosszú speciális csőből állnak, amelyekben speciális lézersugarakat vetítenek. Az USA-ban két ilyen detektort is építettek, ezek a LIGO nevet viselik. Ugyanakkor Európában is készítettek egy ilyen berendezést, aminek a VIRGO nevet adták.

A kutatók végül 2015 szeptember 14-én az elméletnek megfelelő hulámzást, pontosabban egy hullámot érzékeltek. Hét milliszekundummal később még egyszer mutatták a műszerek a gravitációs impulzust.

A gravitációs hullámok akkor jönnek létre, ha egy tömeggel rendelkező test gyorsul (egyenes vonalon gyorsul, vagy kering valami körül). A hullámok pedig magában a téridőben haladnak előre, vagyis a három dimenziós tér és az idő által alkotott univerzum hullámzik. Ez azt is jelenti, hogy ha két egymástól fix távolságban lévő pont rendszerét eltalál egy gravitációs hullám, akkor egy pillanatra "közelebb kerülnek" egymáshoz. A hullámok a fény sebességével terjednek.

Természetesen a hétköznapi dolgok, mint egy emberi test, egy toll, vagy éppen a szomszéd macskája alig kelt gravitációs hullámokat, de még a Föld is csak alig-alig. A hullámokat, amelyeket most nagy nehezen sikerült megmérni, egy keringő fekete lyuk bocsátotta ki. Ez a típusú égitest ugyanis elég nehéz ahhoz, hogy a fent említett apró hullámokat létrehozza.

A gravitációs hullámok felfedezése új fejezetet nyit a fizikában. Eddig ugyanis nem tudtuk vizsgálni, hogy mi történik a téridővel, amikor önmaga hullámzik. A felfedezést, a rádióhullámok felfedezéséhez lehetne hasonlítani.

David Reitze, a LIGO-kísérlet igazgatója, a Caltech tudósa szerint eredményeik újfajta csillagászati kutatások előtt nyithatnak utat és megfigyelhetővé tesznek eddig megfigyelhetetlen jelenségeket, például két fekete lyuk összeolvadását.

(czg)

Ajánló