Párhuzamos életek a Tháliában

Kassa |

Hat bemutatót tervez a 2017/2018-as évadban a Thália Színház. Mielőtt még azonban az első meghirdetett darab – Szigligeti Ede Liliomfija – novemberben színre kerülne, egy korábbi ígéretet teljesít a társulat. A múlt évad végén elmaradt a Lackfi János szövegeire készült Milyenek a magyarok? című előadás premierje; ezt pótolja a színház szeptember 14-én.

Fabí Tibor és Vasvári Emese a Bányavakságban
Kiss Gábor Gibbó felvétele

„A Milyenek a magyarok? még a tavalyi bérlet része, azaz a 2016/2017-es bérletek érvényesek erre az előadásra is – hangsúlyozta Czajlik József, a Thália Színház direktora. – A 2017/2018-as évadra hat saját bemutatót tervezünk, ezek közül kettő nagy, kettő közepes, kettő pedig kis produkció. A gyerekeknek szánt előadások terén az utóbbi években azt az elképzelést követjük, hogy a budapesti Káva Kulturális Műhellyel együttműködve mi elsősorban a színházi nevelési formára összpontosítunk, ezért inkább megvásároljuk a meseelőadásokat, így folyamatosan változtatni tudjuk a kínálatot. Idén három előadást kínálunk a gyerekközönségnek: a Kuttyomfitty Társulat Ördöngös dudását, A császár új ruhája című mesét a Thália Színházi Társaság produkciójában, valamint a budapesti Apró Színház A zöld csónak című zenés játékát. Mindezek mellett az ötödik évadához ért és folytatódik a Thália táncestek-sorozat, amelynek keretében kortárs táncszínházi előadásokat hívunk meg Kassára. Nagy öröm, hogy a sorozatnak egyre népesebb tábora van, nem mellesleg pedig jó kapcsolódási lehetőség ez számunkra a nem magyar nyelvű közönséghez is.”

A 2017/2018-as évad felnőtt nézőknek szánt hat saját bemutatója közül a két „nagy produkció” két zenés előadás: a bevezetőben már említett Liliomfit – a magyar irodalom egyik nagy klasszikus vígjátékát – Telihay Péter állítja színpadra, A montmartre-i ibolya című operettre pedig a Vajdaságból, Újvidékről hívott vendégrendezőt a Thália László Sándor személyében. Czajlik József megjegyezte: a jól ismert Kálmán Imre-dalmű ideális választás volt; tulajdonképpen kamaraoperett, így a kassai társulat képességeit, lehetőségeit sem haladja meg. (A mont-martre-i ibolya premierje februárban várható.)

A két „közepes” bemutató két kortárs szerző műve. Decemberben lesz a premierje Mika Myllyaho finn drámaíró Káosz című tragikomédiájának, amelyben a kassai színház erős, harmincas női generációjához tartozó 3 színésznő mutathatja meg magát – egyebek mellett a férfiszerepekben is. Martin McDonagh kortárs ír drámaíró Leenane szépe című fekete komédiája minden körülmények között hálás színészdarab, a Tháliában ebben az évadban egy kicsit ennél is többnek ígérkezik. Ahogy Czajlik József fogalmaz: „egyfajta tükör a társulat felé”. A darabot hét éve már játszotta a színház, most viszont egészen más módon nyúlnak a műhöz. Az előadást Bérczes László rendezi (akit jó ideje igyekezett közös munkára bírni a Thália vezetése), az anya szerepére Szarvas Józsefet hívják Kassára, a fiú pedig itt és most lány lesz, Rab Henrietta alakításában.

A két tervezett „kis” bemutatóban az a közös pont, hogy mindkettő kötődik Kassához. Szigethy Gábor Mezei–Márai szerelem című könyve a hazai színházbarátok előtt sem ismeretlen: a Mezei Mária és Márai Sándor eltitkolt viszonyát felidéző kötetből válogatva pár éve Rák Viki állított össze önálló zenés estet. A szerelmi történet most más formában elevenedik meg a Tháliában: Szigethy maga írt a könyve alapján egy kétszereplős dokumentumjátékot; Márait és az ő Máriáját Rancsó Dezső és Varga Szilvia kelti életre. A Pesti Magyar Színházzal közösen készített koprodukciós előadást 2018 januárjában mutatják be a Márai Stúdiószínpadon. Kassai származású szerzőhöz kapcsolódik a 2017/2018-as évad utolsó, májusi premierje is. Gazdag József Egy futballfüggő naplójából című kötetéből – a szerző közreműködésével – Nádasdi Péter készít előadói estet Czajlik József rendezésében.

„Az elmúlt években rendre valamilyen szlogennel hirdettük meg az évadot. Ha a most tervezett előadásokat nézzük, akkor a fekete humor és a tragikomikus hang mellett ez a közös gondolat, a vezérmotívum talán a »párhuzamos életek« lehet – mondja Forgács Miklós, a Thália Színház dramaturgja. – Direktebben vagy indirekten, de tulajdonképpen minden darab arról szól, hogy élünk valamiben, amivel nem vagyunk elégedettek, amiből elvágyódunk, szeretnénk elmenekülni a mindennapokból, elérni valahova máshova, de félünk megtenni ezt a lépést. Aztán ha mégis megtesszük, lehet, hogy boldogabbak leszünk, vagy előfordulhat, hogy összetörik az életünk. De valahogy csak túléljük. Vagy az is megtörténhet, hogy belehalunk…”

Ajánló