Forman 85. születésnapját exkluzív fényképalbummal ünneplik a csehek

Elégedetten lapozgathatja Pavel Jiras albumnak is nagy méretű, több mint ötszáz oldalas, ezer fényképet felsorakoztató könyvét connecticuti házában Milos Forman. Gazdag életútjáról aligha készülhetett volna ennél szebb, mutatósabb kiadvány.

Hatvanas évekbeli forgatókönyvíró-társainak egyike, az ugyancsak Amerikában letelepedett Ivan Passser, akihez olyan filmek kötik, mint az Egy szöszi szerelmei vagy a Tűz van, babám!, meg is jegyezte az album csehországi bemutatóján: „Ez a legszebb könyv Formanról!” Pedig szerte a világban megjelent már több tucat hasonló dokumentumkötet a nyolcvanöt éves, Oscar-díjas, ifjúságát Čáslavban, Poděbradyban és Prágában töltött rendezőről.

Két címe is van a súlyos kiadványnak. A borítón az áll: A felejthetetlen Barrandov, Miloš Forman. (Igen, a csehek meghagyták az š-t, Forman már évtizedekkel ezelőtt elhagyta az ékezetet.) Belül, az első oldalon viszont az áll: Az illumináció könnyei, Miloš Forman élettörténete. Mert bár elsősorban parádés fotóalbum a könyv, szöveget is tartalmaz jócskán. Főleg dús képaláírásokat. Tömör megjegyzéseket, rövidre fogott sztorikat, érdekes forgatási történeteket.

„Két és fél év kitartó munkájának eredménye ez – így Pavel Jiras, a könyv szerzője. – Nagyon sokan segítettek, hogy a könyv megszülethessen. Főleg az eddig ismeretlen fotók megszerzésében, amelyek Forman számára is a felfedezés erejével hatnak. Hazai operatőre, Miroslav Ondříček és kinti producere, Saul Zaentz több olyan fényképpel és anekdotával szolgáltak, amelyekkel újabb és újabb löketet kaptam az íráshoz. Számíthattam az itthoni rokonaira és barátaira is, akik ugyancsak értékes anyagokkal láttak el. Jan Werich, a cseh színjátszás egyik zászlóshajója mondta anno, hogy: – Ha apa ad a fiának, az mindkettőjük számára öröm. – Igaz ez Forman esetében is. Amit tőle kaptunk, azt mind felemelő érzéssel, mosolyogva fogadtuk. De Werich mondta azt is, hogy: – Ha fiú ad az apának, akkor mindketten meghatódnak. – S ez a fiú most én vagyok. Amikor a kezembe vettem a nyomdából frissen kikerült könyvet, az első gondolatom természetesen az volt, vajon tetszeni fog-e annak, akiről készült? Ha ugyanis egy filmtörténész ír Formanról, akkor az a könyv nemcsak róla fog szólni, hanem a cseh, azzal együtt pedig az egyetemes filmművészetről is, amely Formannak köszönhetően kikerülhetetlen alkotásokkal gazdagodott.”

Sem a cseheknél, sem Amerikában, ahol lassan az ötvenedik évét tölti a Száll a kakukk fészkére és az Amadeus több Oscar-díjat nyert rendezője, nem jelent még meg ilyen pompás kivitelezésű Forman-kötet. Az olaszok adtak ki hasonlót Viscontiról, a spanyolok Almodóvarról, az osztrákok Helmut Bergerről, legendás színészükről. A tizenhárom fejezetből álló album első száz oldala a Forman család életét mutatja be, a szülők tragikus sorsától jutunk az ifjú rendező első vizsgafilmjéig, majd részletes tudnivalókat kapunk a Prágában forgatott fekete-fehér filmekhez és a már színes tűzoltóbáli történethez, majd jön a Taking off, a Kakukkfészek, a Hair, a nagyrészt Prágában készült Amadeus és a Goya kísértetei izgalmas mögöttese. A Ragtime, a Valmont, a Larry Flynt, a provokátor, az Ember a Holdon említés nélkül marad. Nem tudni, miért. Ezekről az alkotásokról még csak említés sem esik. A szerző egyszerűen nem foglalkozik velük. Kárpótlásul azonban örülhetünk az Amadeusról szóló száz oldalnak, amely a forgatás legszebb helyszíneire kalauzolja el az olvasót, természetesen színes kis mesék kíséretében.

„Német megrendelésre 1984-ben készült egy portréfilm Formanról – idézte a múltat Pavel Jiras. – A hatvanas évek cseh új hullámának egyik jeles alakja, Jaromil Jireš forgatta róla. Ezt a filmet mind a mai napig nem láthatta a cseh közönség. Nincs is róla kópia Csehországban. Ez a könyv, én legalábbis reménykedem benne, hozzá tud tenni valamit ahhoz a Forman-képhez, amelyet eddig ismertünk. Ha pedig így van, akkor ez a kép most még élesebb, még kontrasztosabb lesz.”

Címkék 

Ajánló