Élet és szerelem a háború után

Vannak filmek, amelyekre a lehető legtermészetesebb módon azt lehet mondani: szép. Szép történetet mond el, szép képekkel dolgozik, és a végén a néző úgy érzi, hogy valami csodálatosat látott.

Pierre Niney és Paula Beer a filmben
Képarchívum

Nem vitás: a francia François Ozon most egy ilyen mozit rendezett, a Frantz minden pillanata gyönyörű, nincsenek benne felesleges allűrök, túlírt dialógusok, csupán a fájdalmasan csordogáló életet látjuk.

Bár az mindenképpen furcsa, hogy a gyakorta szándékosan provokáló alkotásokkal előálló Ozon mennyire visszafogott filmet készített. Fogott egy kevéssé ismert, 1932-es drámát (Broken Lullaby), és elkészítette az újrafeldolgozását. A Frantz elmondja Anna történetét, a német lányét, aki az első világháborúban elvesztette a szerelmét, majd egyszer csak megérkezik hozzá egy francia férfi, aki azt állítja, Anna vőlegényének a barátja volt. Szépen kidolgozott, lírai pillanatokkal teli romantikus történet ez, de a rendező tudta, hogy mindehhez fordulatok kellenek: így kiderül, hogy a barát mégsem barát, a lelkekben zajló dráma pedig kínzóbb mindennél.

Éppen utóbbi érdekli François Ozont: hogy miként lehet túlélni a háború utáni sokkot, hogyan nem őrül meg az ember, és hogyan tud a szerelme elvesztése után újra szeretni. Sorjáznak a szép jelenetek, Anna és a titokzatos férfi együtt sétálgatnak, elmennek a német bálba, hosszú másodpercekig nézik egymást. Közben meg a néző kezdi átérezni a háború pusztítását, az értelmetlenségét, és ehhez egyetlen csatajelenetet (na jó, csak egyet) sem kellett a vászonra álmodni.

Olyan a Frantz, mintha a dicső múltból jött volna, valahonnan a francia új hullám idejéből, amikor monumentális jelenetek nélkül mondtak el igazán szép történeteket. A rendező pedig a színekkel is játszik, hiszen a film alapból fekete–fehér, csak akkor színesedik ki a kép, amikor boldogabb percek következnek Anna életében. Hogy Ozon mozija hatni tud, abban persze nagy szerepe van a színészeknek.

A francia Adrient játszó Pierre Nineynek, és az Annát alakító Paula Beernek, akinek minden pillantása, minden tette végtelenül igazinak tűnik.

Gera Márton

Frantz. Francia–német dráma, 113 perc, 2016. Rendezte: François Ozon. Szereplők: Paula Beer, Pierre Niney, Ernst Stötzner, Marie Gruber.

Ajánló