A határsértés erotikájától a frazémákig

A pozsonyi Comenius Egyetem magyar nyelv és irodalom tanszékén tartották április végén a Tudományos Diákköri Konferenciát, melyen idén tizenhárom hallgató vett részt. 
A győztesek: Mellár Dávid, Kázmér Anikó és Kuszala Orsolya
Fotó: MT
A rendezvényt Csehy Zoltán tanszékvezető nyitotta meg. A pozsonyi magyar nyelv és irodalom tanszék minden évben megrendezi a tudományos diákköri tevékenység bemutatására, értékelésére szolgáló Tudományos Diákköri Konferenciát. Az idei tanszéki TDKn a hallgatók 13 dolgozatot mutattak be a nyelvtudomány, az irodalomtudomány, a fordítástudomány és a kiadványszerkesztés területéről. A dolgozatokat a tematikai sokszínűség jellemezte. 
 
Olláry Ildikó a szlovákiai magyar szerkesztői munka során felmerülő nyelvi problémákat próbálta feltérképezni, Koszorús Flóra Kertész Imre K.dosszié című művét hasonlította össze a pásztorköltészettel, Berényi Anna pedig az Új Ifjúság című magazin irodalmi rovatát ismertette. Récsei Noémi az identitás kérdését vizsgálta Rakovszky Zsuzsa A kígyó árnyéka című regényében, Tóth Bianka Ladislav Ballek Pomocník című művében a magyar nyelvi elemek felderítésére vállalkozott, míg Bódis Magdolna Lev Tolsztoj házasságmegjelenítésére helyezte a hangsúlyt az Anna Kareninában és a Kreutzerszonátában. 
 
Jakab Veronika Szent Margit alakjait mutatta be a magyar irodalomban, Kürti Alexandra a Pesti Divatlapban és a Nők Lapjában megjelenő nőnevelést ismertette, Mészáros Anikó Szabó G. László beszélgetőkönyveibe nyújtott betekintést, míg Reczai Lilla jóvoltából a JAIK múltjával és jelenével ismerkedhettünk meg. 
 
A fődíjat Mellár Dávid A határsértés erotikája című munkája nyerte, mely Németh Zoltán Állati férj című verskötetét elemezte poszthumán esztétikai alapállásból. Az énfeloldódás, az énvesztés és az identitás megragadhatatlansága foglalkoztatta, de hangsúlyosan foglalkozott Németh szerelemértelmezésével is. A 2. helyen Kuszala Orsolya végzett, aki a modern frazémák empirikus vizsgálatára vállalkozott. Munkájában aktuális példákon mutatta be, hogyan működik a közmondásferdítés, milyen tényezők befolyásolják, és milyen típusai vannak. A kutatások alapján azt a következtetést vonta le, hogy a frazémák elferdítése természetes folyamat, hiszen csakúgy, mint az antiproverbiumokat, a fordítás alapjául szolgáló frazémákat is az emberek alkotják. A 3. helyezett, Kázmér Anikó Felolt - Vélemények a „logikátlan“ igekötős igékről című dolgozata a logikátlannak nevezett igekötős igék jelenségét és megítélését ismertette. Dolgozatában azt is bemutatta, miképpen vélekednek a nyelvészek, a nyelvművelők és a laikusok ezekről az igékről. Noha a nyelvművelők és a laikusok helytelenítik a logikátlan igekötős igék használatát, zajlik az olt ige jelentésváltozása, ami a jövőben feltehetőleg elősegíti a szó elfogadását. 
 
Összességében elmondható: mind a tizenhárom munka rendkívül színvonalas, átgondolt és jól kidolgozott volt. A TDK-n részt vevő hallgatók a tanszék jóvoltából könyvjutalmat vehettek át, míg az első három helyezett a dicsőség mellett pénzjutalmat is kap a dekanátustól. 
 

Ajánló