A (világ)irodalom magyar ünnepe

Mintegy 150 kiadó kínálata és csaknem 500 program, köztük könyvbemutatók, dedikálások, felolvasások, koncertek és kiállítások várják a közönséget holnaptól vasárnapig a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, a Millenárison, ahol idén 28 ország képviselteti magát.

A kiadók gazdag kínálattal, vonzó programokkal és árengedménnyel várják az olvasókat
MTI-illusztrációs felvétel

A fesztivál idei díszvendég írója a 2006-ban irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Orhan Pamuk. Az alkalomra a Helikon Kiadó megjelenteti magyarul a szerző legelső regényét, az 1982-es Cevdet Bey és fiait. Emellett új kiadásban jelenik meg Az ártatlanság múzeuma, valamint A nevem Piros című Pamuk-regény.

A fesztiválnak minden évben van díszvendég országa (tavaly Szlovákia volt), amelynek szerzői kiemelt figyelmet kapnak. Idén első alkalommal egy csoport – a visegrádi négyek – a díszvendég, a júniusban kezdődő magyar V4 elnökség apropójából. Lengyelország, Szlovákia és Csehország közös standot kap a könyvfesztiválon, amelyre 9 cseh, 7 lengyel és 5 szlovák kötet jelenik meg magyar fordításban. Mintegy harminc program, beszélgetések, irodalmi börze és bemutatók várják a V4 standon az érdeklődőket. A kínálatból különösen érdekesnek ígérkezik Jan Němec első regénye, A fény története, amelyben a világhírű cseh fotográfus, František Drtikol életét dolgozza fel, és amelyért a szerző megkapta az Európai Unió Irodalmi Díját.

Ugyanezt a rangos díjat érdemelte ki 2015-ben egy szlovák írónő, Svetlana Žuchová Jelenetek M. életéből című kötetéért, amely szintén ez alkalomra jelenik meg magyarul. Žuchová a fesztivál ideje alatt több V4-es kerekasztal-beszélgetésben is részt vesz.

A nagy történelmi vallások művészete és világképe címmel is lesz egy beszélgetés a fesztiválon, amelyre több ilyen témájú kötet is megjelenik. A lengyel Pawel Lisicki például olyan fontos kérdésekre próbál választ adni A dzsihád és a Nyugat öngyilkossága című könyvében, mint hogy lehetnek-e egyenlőek a vallások, valóban a béke és a dialógus vallása-e az iszlám, mit jelent a vallási relativizmus, illetve létrejöhet-e a keresztény-muszlim kompromisszum.

Immár 17. alkalommal ad otthont a fesztivál Európa legtehetségesebb pályakezdő prózaírói nemzetközi bemutatkozásának. Az Európai Elsőkönyvesek Fesztiváljára idén 18 országból érkeznek fiatal írók. A rendezvény idei fő témája az európai irodalom soknyelvűsége, a nyelvi határok átjárásának lehetősége. De számos további kísérőrendezvényt, újdonságot is kínál a könyvfesztivál. Több kiadó összefogásával a költészet témája köré szerveződő programok és kötetek várják idén a látogatókat a Versstandon. A 6. Kis Könyves Éjen közel 30 budapesti és vidéki könyvesbolt szervez saját stílusához illő kulturális programot pénteken. A fesztivál Gyermek(b)irodalom szekciójában mesemondásra, bábelőadásra, koncertre, felolvasó- és papírszínházra, játszóházra is számíthatnak a legkisebbek.

Bár a budapesti könyvfesztivál nemzetközi viszonylatban kicsinek számít, a kulturális programok gazdagsága miatt mégis különleges rendezvény. Elsősorban a világirodalomra fókuszál, míg a júniusi Ünnepi Könyvhét a magyar szerzőket helyezi előtérbe. Több kiadó azonban erre az alkalomra is fontos magyar megjelenésekkel készül.

Ilyen például Szántó T. Gábor 1945 és más történetek című novelláskötete, amelynek bemutatója szinte napra pontosan egy időben lesz az egyik elbeszélésből készült játékfilm magyarországi premierjével. Török Ferenc filmje – amelynek forgatókönyvét Szántó T. Gábor írta – a Berlinalén közönségdíjat kapott, az Egyesült Államokban, a Miami Zsidó Filmfesztiválon pedig a legjobb narratív film díját érdemelte ki. Az 1945 augusztusának egyetlen napján játszódó történet a a második világháború utáni újrakezdésről szól.

A Könyvfesztivál slágere lehet Nádas Péter monumentális memoárkötete, a Világló részletek. A könyvet ma mutatják be a Katona József Színházban, amely a regisztráció elindítása után alig pár óra alatt megtelt. Ezért a könyvbemutatót online is közvetítik, hogy minél többen részesei lehessenek.

A verstermésből érdekesnek ígérkezik a hosszú idő után jelentkező Peer Krisztián új könyve (42), az élő klasszikus Tolnai Ottó friss kötete (Nem könnyű) és Schein Gábor tizedik verseskönyve (Üdvözlet a kontinens belsejéből).

A rengeteg új gyermek- és ifjúsági könyv közül most kettőt emelnénk ki: Erdős Virág Szorzótábla-versikéit, amely segít megtanulni a szorzótáblát, valamint Tóth Krisztina Felhőmesék című kötetét, amelyből kiderül, mi lett a kis denevérrel, aki madár akart lenni, hogyan élnek a szappanbuborékok, és mit tudhatunk meg a vízisiklók királyától. (MTI, juk)

Ajánló