Az idei első Irodalmi Szemle

Benne Markó Béla (A legfőbb hatósághoz), Varga Imre (S a valóm pedig Csak sejti; Válasz a szerkesztőnek; Álomhatársértés), Sipos Janka (Tente; Gabona és pelyva), Kulcsár Ferenc (Levél a versírásról egy barátomnak; Ó, minden igaz s minden lehetetlen) és Gyüre Lajos (Szűkölnek a kutyák) versei; Tandori Dezső esszéprózája (Prímszámok oszthatatlansága), részlet Grendel Lajos – A háló című – regényéből, terjedelmes részlet Háy János Főszereplő a halál című színművéből (ehhez egy interjú is tartozik: a szerzővel Csapody Kinga beszélget), Szalay Zoltán novellája (A nagymester), részlet Duba Gyula készülő regényéből (Valami elmúlt – Erni diákkora. Futball Gyarmaton), Gál Sándor esszéi (Kitágult nap).

A kritikai rovatban Kollarits Krisztina recenzeálja Ablonczy Balázs új tanulmánykötetét (Nyombiztosítás; Kalligram, 2011), ugyanitt olvasható Juhász Katalin tanulmánya (Ulysses újratöltve), valamint Szalay Zoltán szokásos Szemlélődése (Válogatás az elmúlt hetek irodalmi híreiből). Az Olvasó című – Bárczi Zsófia szerkesztette – melléklet (a lap oktatási segédlete) mostani (ötödik) témája Krúdy Gyula – Az újraértett Krúdy című tanulmány szerzője Keserű József, a módszertani részé Rigó Gyula (ez A hídon című, Negyedik út alcímű Krúdy-kispróza elemzésének óravázlatát nyújtja).

A szám képanyagát Ozsvald Árpád (1932–2003) könyv- és kéziratgyűjteményének darabjai illusztrálják – mind a belívekben, mind a borító rektóján és verzóján; a nyolcvan évvel ezelőtt született Ozsvald Árpád életművét Szeberényi Zoltán értékeli. A kivehető 16 oldalas repertórium a folyóirat tavalyi évfolyamának tartalomjegyzékével szolgál (egyetlen ide kívánkozó apró megjegyzés: Vilikovský keresztneve helyesen: Pavel).

Kenéz Borbála