Magyar filmek nyomában

Párkány |

A II. világháborús életérzést, a világvége-hangulatot árasztó sláger és a két főszereplő, Muráti Lili és Páger Antal legendás alakításának az idősebb generációban élő, lassan elhalványuló emléke maradt fenn az Egy nap a világ című háborús melodrámából.

A II. világháborús életérzést, a világvége-hangulatot árasztó sláger és a két főszereplő, Muráti Lili és Páger Antal legendás alakításának az idősebb generációban élő, lassan elhalványuló emléke maradt fenn az Egy nap a világ című háborús melodrámából, mely egy letűnt korszak emblematikus filmje volt. Elsárgult újságok őrzik még a film sztoriját, egy-két képkockáját, a Filmintézet könyvtárában ott porosodik valahol a forgatókönyv s néhány fénykép, de a film nem pereg már. Elveszett? Megsemmisült? Egy padláson porosodik? Ki tudja?

Ugyanerre a szomorú sorsra jutott a magyar némafilmek kilencvenöt százaléka és az 1945 előtt készült hangos filmek negyede.

Korda Sándor 1918-ban forgatott Aranyembere szerencsére még ma is vetíthető, fennmaradt egy rövid töredék a Nagymama című filmjéből is, címszerepben Blaha Lujzával, de a többi magyar filmjét csak a korabeli újságok hasábjain közölt fényképekből és leírásokból ismerhetjük. A később Michael Curtiz néven világhírűvé vált Kertész Mihály Magyarországon forgatott 40 játékfilmje közül csak az elmúlt év során került elő A tolonc (1914) Berky Lilivel, Várkonyi Mihállyal és Jászai Marival a főszerepekben és Az utolsó hajnal (1917). Fejős Pál magyar némafilmjeiből egy sem maradt fenn, s Bolváry Géza hazai némafilmes rendezői karrierjéről is csak néhány rövid filmtöredék alapján alkothatunk képet.

Budapesten indult a később világsztárrá vált Bánky Vilma, Lukács Pál, Várkonyi Mihály, Gaál Franciska, Lugosi Béla karrierje, de ennek emlékét már csak néhány filmtöredék őrzi. Hiányzik a magyar hangosfilmkorszak egyik első nemzetközi sikerfilmje, a Pardon, tévedtem (1933), elveszett a Beszállásolás (1938), az Álomsárkány (1939), a Mátyás rendet csinál (1939), a Muki (1943) és még sok más filmtörténeti szempontból fontos film.

A filmek megőrzésének gondolata későn, az ötvenes években vált elfogadottá Magyarországon. A Magyar Filmarchívum 1957-ben alakult, 56 évvel az első magyar film, A táncz születése után. Több mint fél évszázad magyar filmtermését kellett utólag összegyűjteni, ami majdnem reménytelen vállalkozás. Az archívum munkatársai folyamatosan keresik és próbálják megszerezni a gyűjteményből hiányzó magyar filmeket. Ez a munka még ma sem zárult le, még az elmúlt tizenöt év során is több mint 60 elveszettnek hitt film került a gyűjteménybe, köztük 25 némafilm.

Az új szerzemények egy része magyarországi magángyűjtőktől származik, jelentős részük európai filmarchívumokból érkezett csereképpen. A Magyar Nemzeti Filmarchívumnak (MNF) az elmúlt évtizedben az Amerikai Egyesült Államok és Kanada magyar nyelven megjelenő újságjaiban közzétett felhívásai eredményesek voltak, hatásukra többen úgy gondolták, hogy az általuk megőrzött magyar filmek legméltóbb helye Budapesten, a nemzeti filmgyűjteményben van. Az archívum legújabb szerzeménye a Párkányban élő Burza Olga nyugdíjas óvónőnek köszönhető, aki lomtalanításkor a MNF gyűjteményéből hiányzó Megálmodtalak 16 mmes kópiájára bukkant.  (Balogh Gyöngyi)

Ajánló