Ki nevet a Soros-kampány végén?

Budapest |
A Fidesz saját táborát kétségtelenül harci lázban tartó kommunikációs hadjáratának része, hogy Soros György arcképével megjelent plakátok árasztották el Magyarországot. 
A magyar nemzet ismét alkotói lázban égett a kormány propagandájától
Forrás: 444.hu
Bár a kormány tagadja, hogy a kampány antiszemita lenne, Síklaki István szociálpszichológus szerint egyértelműen így dekódolható az üzenete. Böcskei Balázs politológus szerint már most látszik, hogy a Fidesz minden megszólalását Soros Györgyre fogja építeni. 
 
Bár fideszes politikusok arról beszéltek a Magyar Nemzetnek, hogy Orbán Viktor el akarja tüntetni tegnapra, a budapesti vizes-világbajnokság megnyitójának napjára a „Ne hagyjuk, hogy Soros György nevessen a végén!” feliratú plakátokat, mert nem szeretné, ha az esemény helyett ezzel foglalkoznának a Magyarországra érkező tudósítók, csütörtökön délután még a város számos frekventált pontján lehetett találkozni Soros György portréjával. Volt olyan hely is, ahol harminc méteren belül három óriásplakátról és két, buszmegállóban elhelyezett úgynevezett city light poszterről nevetett a milliárdos üzletember a járókelőkre. Az újabb kampányt óriási felháborodás fogadta. Tiltakozott ellene többek között Michael Roth német Európa-ügyi miniszter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szervezete és a Zsidó Világkongresszus is, egyértelműen antiszemitának nevezve a kampányt. A kormány válasza erre következetesen az volt, hogy a kampány azért nem antiszemita, mert őket nem érdekli „Soros György származása”. Azért a választók egy része mégis másképp érthette, mert számos Soros-plakáton jelentek meg „buzi zsidó”, „mocskos zsidó” feliratok. Ugyanakkor egyre több plakátot festettek át, vagy rongáltak meg tiltakozásképpen, és az egész ügy abszurd fordulataként a rendőrség bejelentette, a „politikai véleménynyilvánítás” kategóriájába sorolják a rongálást, átfestést, és nem fognak fellépni ellene, ezután számos alkalommal lehetett látni, ahogy civilek, ellenzéki aktivisták és politikusok rendőrök jelenlétében tépik le, vagy festik át a plakátokat. 
 
A Soros-plakátkampány kétségtelenül az elmúlt hónapok magyarországi politikai folyamatainak abszurd betetőzését jelentette. 
 
Az egész még áprilisban, az „Állítsuk meg Brüsszelt!” címmel meghirdetett új „nemzeti konzultációval” kezdődött. Erről később vezető fideszes politikusok is elismerték, hogy valójában olyan kérdéseket tartalmazott (büntessék-e az embercsempészetet, a magyarok „maguk döntsenek-e saját gazdaságuk jövőjéről”), amire ép ésszel csak igennel lehetett felelni. Ettől függetlenül a kormány ugyancsak „Állítsuk meg Brüsszelt!” szlogennel „tájékoztatási kampányba” kezdett – hogy ebben a mondatban mi volt a „tájékoztatás”, arra a kormánypárt vezetői sem tudtak válaszolni. 
 
A kampány olyannyira kiverte a biztosítékot az Európai Unióban még a Fidesz szövetségeseinél is, hogy az Európai Néppárt máltai frakcióülésén májusban – első ízben – komolyan felmerült a párt kizárásának ügye, de végül Orbán Viktornak nem kellett semmilyen szankcióval szembenéznie. Némi korrekcióképpen azért a frakcióülés után gyorsan „Magyarország büszke és erős európai ország!” szlogenre cserélték a „tájékoztató plakátokat”. 
 
Ezután néhány hétig azt lehetett hinni, legalább a nyárra alábbhagy a harci zaj a Fidesz részéről, főleg, hogy a parlament tavaszi ülésszakának zárónapján a kormányfő arra „utasította” a Fidesz-frakció tagjait, hogy menjenek el nyaralni és pihenjék ki magukat. Ő maga azonban június 27-én egy budapesti rendezvényközpontban minden eddiginél élesebb támadást intézett a magyarországi civil szervezetek (róluk annyit mondott, hogy maffiaszerűen működnek) és Soros György ellen is, akit immár Európa egyik első számú közellenségének nevezett, amiért „évente egymillió menekültet akar betelepíteni”. Ekkor hangzott el először a kormányfő szájából, hogy „Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén”, amire akkor még kevesebben kapták fel a fejüket, de napokon belül megjelentek az országban a mindent ellepő Soros-plakátok. 
 
Sokáig úgy tűnt, hogy botrány ide, vagy oda, a kormány kitart a plakátok mellett, legalábbis a múlt héten Orbán Viktor még ezt válaszolta a Mazsihisz nyílt levelére. Aztán a felháborodás mégis csak elért olyan mértéket, hogy már Orbán Viktor is úgy érezhette, kármentésre van szükség, ezért jött a váratlan döntés az eltávolításukról. 
 
Böcskei Balázs politológus szerint több olvasata is van a plakátügynek. Az első: Orbán Viktor beszéde a „nemzeti konzultáció lezárásakor” annak a szimbolikája volt, hogy egy cselekvő, a konfliktusokra készen álló, azokat kezelő kormányt vezet. „A fő cél a Fidesz számára a meglévő szavazók elkötelezettségének a biztosítása, mert ha jövőre annyi embert el tudnak vinni szavazni, amekkora szavazóbázist most mérnek nekik, biztosan nyernek. Ennek része a Soros-plakátok kérdése is, ez szintén a meglévő fideszes szavazótábort szolgálja. Megtanították nekik, hogy a menekültkérdés elsődleges ügy Magyarország szempontjából” – mondta az Új Szónak Böcskei Balázs politológus, hozzátéve: a plakátok a „szinten tartást” szolgálják. A másik olvasat az elemző szerint, hogy a kampány, a „sorosozás” révén minden más témát marginálissá tehet a kormányzattal szemben. Ugyanakkor a mostani ügy – hasonlóan a CEU ellehetetlenítésére tett kísérletekhez – felesleges konfliktusokat is generált a Fidesz számára. „A plakátokból az következik, hogy a »Soros-kérdés« lesz a fő témája 2017-nek vagy a 2018-as kampánynak is. Soros Györgyöt a migrációtól a neoliberalizmus kritikáján át a rendszer megdöntésére tett kísérleteiig és az ellenzék támogatásáig mindennek el tudják mondani. Soros a médium, ezen keresztül mondják majd el a Fidesz szavazói számára, hogy mit gondolnak a világról” – mondta Böcskei. 
 
Síklaki István szociálpszichológus úgy véli, a Soros-kampány „a kicsúcsosodása annak a sunyi nyomulásnak, amiben a Fidesz anélkül, hogy kimondatná, antiszemitizmust hirdet, nyíltan antiszemita toposzokkal játszik”. A szakember szerint ez a kampány „betetőzi azt a társadalomromboló hatást, ami évek óta tapasztalható. Mindegy, hány rabbit állít ki Orbán Viktor a maga támogatására, ez egy antiszemita kampány, amelyik a Jobbik antiszemita rétegeire játszik” – vélte Síklaki István. 
 
A szociálpszichológus úgy véli, az antiszemita toposzok használata a kampányban és az ezt tagadó, a kritikákra támadással és újabb sorosozással válaszoló kormányzati retorika arra jó, hogy a kormány hívei önigazolásra használják: hiszen „az ellenség mondja azt is, hogy ez egy antiszemita kampány, és ezért kell tovább folytatni”, aki pedig nem motivált arra, hogy megmagyarázza magának, miért nem antiszemita az üzenet, az könnyen dekódolja a plakátok tartalmát. „A kettős beszéd így működik” – mondta Síklaki István. 
 
A történetben az egyetlen pozitívum, hogy most három hétig vélhetően tényleg minden a sportról szól majd Magyarországon, augusztusban pedig talán tényleg lesz némi uborkaszezon. Ősztől pedig minden kezdődik elölről. 
Kósa András

Ajánló