Mélyítheti Európa "kulturális háborúját" a Charlie Hebdo elleni támadás

Az iszlámon gyakran élcelődő párizsi szatirikus lap elleni szerdai támadás szinte biztosan erősíteni fogja a bevándorlásellenes mozgalmakat Európa-szerte, és mélyítheti a vallási és etnikai identitás társadalombeli helyéről szóló "kulturális háborút" - írta értékelésében a Reuters brit hírügynökség.

SITA/AP-felvétel
Hasonlóan vélekedett az AP amerikai hírügynökség is, amely azt írta: a támadás újabb támogatókat hozhat az Európa "iszlamizációjával" riogató mozgalmaknak, amelyek Dániától kezdve Németországon át Hollandiáig egyre nagyobb teret nyernek. A vérengzés azoknak a malmára hajthatja a vizet, akik eddig a leghangosabban ágáltak az iszlám ellen, és felmerül annak a veszélye, hogy még a fősodorhoz tartozó politikai pártok is hajlamosak lesznek nyitni a keményvonalas retorika felé - írta az AP. 
    
A Charlie Hebdo című napilap székházában iszlamista jelszavakat skandáló fegyveresek által elkövetett, 12 halálos áldozatot követelő vérengzésre adott első reakció a francia nemzeti egység és a szólásszabadság védelme iránti elsöprő összefogás volt. Azonban mindez vélhetően nem lesz több egy rövid tűzszünetnél a gazdasági gondok és magas munkanélküliség által sújtott Franciaországban. Az Európa legnépesebb muzulmán populációjával rendelkező Franciaország az iszlám szerepéről és a nemzeti identitásról szóló pusztító vitában őrlődik - írta a Reuters.
    
Franciaországban 2014-ben a legnagyobb példányszámban elkelt írásmű Eric Zemmour újságíró Le suicide francaise (Francia öngyilkosság) című könyve volt, amely azt állítja, hogy a muszlimok tömeges bevándorlása az egyik oka a szekuláris francia értékek pusztulásának. Az új év legjobban várt irodalmi eseménye pedig Michel Houellebecq író új könyvének megjelenése volt, amelynek története szerint 2022-ben egy muszlim politikus nyeri a francia elnökválasztást, ezután pedig bevezetik az iszlám vallási oktatást és a többnejűséget, a nőket pedig eltiltják a munkától.
    
Az értelmiségi riogatás a fiatal francia muszlimok radikalizálódása okozta félelmekkel párosul. A hatóságok szerint több száz francia állampolgár utazott Szíriába és Irakba, hogy szélsőségesek oldalán harcoljon, visszatérve pedig hazájukban követhetnek el merényleteket.
    
A francia szélsőjobboldali Nemzeti Front azonnal a bevándorlás kérdésével kötötte össze az ország évtizedek óta legsúlyosabb merényletét, sőt rögtön a halálbüntetés visszaállítása mellett kampányolt.
    
A merénylet színhelyén muszlim hitszónokok mondtak imát, muzulmán vallási vezetők pedig elítélték a támadást és a nemzeti gyászhoz való csatlakozásra szólították fel híveiket. Arra is fény derült, hogy a merénylők által az utcán fejbelőtt rendőr muszlim volt.
    
Csütörtökre virradóra mégis több kisebb támadás ért muzulmán célpontokat Franciaországban. Egy mecsetre gránátot dobtak, egy másik imahelyre lövéseket adtak le, illetve robbantás történt egy kebabos étteremnél is.
    
A szocialista Francois Hollande államfő a múlt hónapban arra sürgette honfitársait, hogy gazdasági előnyei miatt fogadják el a bevándorlást, és ne a bevándorlókat tegyék felelőssé a gazdasági gondokért. Konzervatív elődje, a politikába való visszatérésén dolgozó Nicolas Sarkozy ugyanakkor az európai határellenőrzés szigorítását sürgette az illegális bevándorlás megakadályozása érdekében.
    
Marine Le Pen, a Nemzeti Front vezetője támadást indított az iszlám egyes mindennapi megnyilvánulásai ellen, így például az utcán imádkozó muszlimokat, a fejkendőt viselő nőket, de még azt is kifogásolta, hogy halal ételt szolgálnak fel iskolai menzákon. Ezen témák pedig nemcsak a szélsőjobb, hanem azon baloldali szekulárisok körében is aggodalmat keltenek, akik számára az állam és az egyház évtizedes küzdelmek árán elért elválasztása "szent". 
    
Egy tavalyi felmérés szerint a franciák úgy vélik, hogy az ország lakosságának 31 százaléka muszlim, miközben a valós szám ennek mindössze negyede. Hasonlóan túlbecsülik a muzulmán lakosság arányát a legtöbb nyugat-európai országban. Dacára az iszlám térhódításával kapcsolatos félelmeknek, Hollandiában hat, Németországban 5,8, Nagy-Britanniában pedig 4,4 százalékra tehető a muzulmánok aránya a lakosságon belül a Pew kutatóintézet szerint. Ennek ellenére a bevándorlásellenes és az iszlámot gyakran a bűnözés és terrorizmus szinonimájaként emlegető mozgalmak egyre népszerűbbek ezekben az országokban. 
    
Németországban az Európai Hazafiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegida) nevű mozgalom a héten 18 ezer embert vitt az utcára, hogy tiltakozzon a bevándorlás és az iszlám szélsőségek ellen. A mozgalom a szerdai támadást követően ismét azt hangoztatta, az iszlamizmus összeférhetetlen az európai értékekkel. Egy novemberben készült és a héten közzétett felmérés szerint a nem muzulmán vallású németek 57 százaléka fenyegetésként éli meg az iszlám jelenlétét az országban.
    
A tavaszi európai parlamenti választások brit győztesének, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) elnöke, Nigel Farage szintén a bevándorlással hozta összefüggésbe a terrorcselekményt, és azt mondta, az az európai országokban élő "ötödik hadoszlop" műve volt.
    
Az iszlámellenességéről ismert holland Geert Wilders - felmérések szerint az ország legnépszerűbb politikusa - pedig egyenesen azt mondta, be kell zárni az ország kapuit a muszlimok előtt. "A Nyugat háborúban áll, és deiszlamizálódnia kell" - mondta.
    
A bevándorlásellenes pártok Skandináviában is egyre népszerűbbek, és Svédországban az utóbbi hetekben több mecsetet is felgyújtottak ismeretlenek. "Nehéz időket élünk. A gyűlölet erői, antidemokratikus erők próbálják alakítani a napirendet, mind a jobboldali, mind a vallási szélsőségesek" - mondta Omár Musztafa, a muzulmánok svédországi szövetségének vezetője.
Címkék 

Ajánló