Célba vették Brüsszelt a szélsőséges pártok

 Felmérések szerint az eddiginél jóval nagyobb befolyást szerezhetnek az Európai Parlamentben (EP) a szélsőséges nézeteket valló, EU-ellenes politikát folytató pártok. S bár ezeknek a pártoknak egymástól gyakran teljesen eltérő programjuk van, az ellenségük rendszerint közös: Brüsszel.

Az elmúlt években egész Európára jellemző a politikai színtér radikalizálódása, Marian Kotlebához hasonló, szélsőséges nézetek valló politikusok az EU más tagállamaiban is egyre népszerűbbek.

Az EP-ben jelenleg a jobboldali Európai Néppártnak (EPP) van a legtöbb képviselője, őt követik a szocialisták, majd a liberálisok és a zöldek. A 766 parlamenti képviselőből körülbelül 80 ellenzi az unió jelenlegi formáját. Több, elmúlt időszakban végzett felmérés igazolta, hogy a májusi EP-választás után jóval több lehet a parlamentben az EU-t bíráló, Brüsszelben csak „rendszerellenes” politikusokként emlegetett képviselő. Ezen csoportok gyakran azzal érvelnek, hogy a jobboldali és szocialista mozgalmak nagyrészt ugyanazt a politikát képviselik, ezért az unióban uralkodó helyzetért, a gazdasági válságért és a munkanélküliségért ugyanolyan felelősség terheli őket.

Radikalizálódáshoz vezető út

Janis Emmanouilidis, a European Policy Center elemzője szerint az EU-ellenes politikusok nem azért akarnak bejutni az Európai Parlamentbe, hogy a rendszert úgymond belülről próbálják szétbomlasztani. „Egyik céljuk, hogy saját országukban szerezzenek nagyobb legitimitást politikájuknak. Nagyobb súlya lehet mondanivalójuknak, ha azt állíthatják, Brüsszelben is aktív politikát folytatnak. Egy részük ellenzi az eurót, egy részük a bevándorlási politikát szigorítaná, ezért a következő cél az lehet, hogy épp a parlamentben egységesítsék erejüket, mondjuk egy közös frakcióban” – mondta lapunknak Emmanouilidis.

Az EU-t ellenző mozgalmak Franciaországban, Hollandiában, Nagy-Britanniában, Olaszországban és Görögországba is egyre népszerűbbek. A bürokratikus rendszerre, a túl sok korlátozásra vagy az unió átláthatatlan bevándorlási politikájára panaszkodnak a leggyakrabban. Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front vezetője például Svájc mintáját követné és Franciaországban is kvótákkal fogná vissza a bevándorlók letelepedését, törölné a schengeni övezetet, ismételten bevezetné a határellenőrzéseket és felbomlasztaná az euróövezetet.

Szlovákia európai parlamenti képviselői közül Jaroslav Paška (SNS) az egyedüli, aki ezeket az elképzeléseket nem tartja irreálisnak. Azt ugyan elismeri, hogy ilyen radikális változásokhoz nem sikerül elég szavazatot összegyűjteni, viszont részben korrigálni szeretné a rendszert.

Paška nézetét egyetlen szlovákiai EP-képviselő sem osztja. „Tudja, ha a helyzet olyannyira komplikált, mint jelenleg, ha a gazdasági válság még érezteti hatását, ha nagy a munkanélküliség, akkor mindig akad valaki, aki ebből a helyzetből megpróbál politikai hasznot húzni, s az embereknek fekete-fehér megoldásokat kínál” – nyilatkozta lapunknak Vladimír Maňka, a Smer EP-képviselője.

Az, ami jelenleg az európai politikai színtéren látható, a hazai regionális politikára is jellemző, hiszen épp Maňka volt az, aki Kotlebával szemben elvesztette a harcot a besztercebányai megyefőnöki posztért.

Vitába kell szállni a radikálisokkal

A Brüsszel diktálta politika és megszorító intézkedések sem örvendenek nagy népszerűségnek. „Bizonyos szinten megértem azon országok állampolgárait, amelyeknek anyagi segítségre volt szükségük, s ezen segítség egyik ára a szuverenitás elvesztése volt. Azt is nyíltan ki kell jelenteni, hogy ha egy ország merített az uniós mentőcsomagból, elesett attól a lehetőségtől, hogy önként döntsön költségvetési kérdésekről. Minden lépésüket napi szinten ellenőrzik, s az emberek, akikre közvetlen hatással vannak a megszorító intézkedések, leegyszerűsítve látnak mindent” – mondta az Új Szónak Ivan Korčok, Szlovákia EU nagykövete.

Anna Ibrisagic svéd jobboldali EP-képviselő, aki tizenkét nyelven beszél folyékonyan – köztük szlovákul is – azt állítja, hogy a szélsőséges mozgalmakkal nyílt vitát kell folytatni; mértékkel, de teret kell nekik adni a megnyilvánulásra. „Ha radikális politikussal folytatnak párbeszédet, akkor nagyon gyorsan rájönnek, hogy semmihez sem ért, megoldásokat sem kínál, csak megállás nélkül bírál. Pontosan ez Kotleba esete is Szlovákiában. Azt tudja, mit nem engedne, mit törölne, milyen szervezetből vagy szövetségből lépne ki, de hogy mi lenne azután, arra már nem tud értelmes választ adni” – mondta érdeklődésünkre Ibrisagic. Meggyőződése, hogy az állampolgároknak részletesen el kell magyarázni, miből áll ezeknek a pártoknak a politikája, s akkor mindenki megértheti, hogy semmilyen víziójuk sincs.

Az EP-választást Szlovákiában május végén tartják. Az unió lakosai összesen 751 képviselőt fognak megválasztani, ebből 13 lesz Szlovákiából.

Ajánló

Nemcsak a Sparta és a Slovan huligánjait, de egyszerű nézőket, nőket, gyerekeket is vertek a rendőrök az EL-meccsen...

Újabb baleset történt egy oroszországi repülőtéren pénteken, négy nappal a moszkvai Vnukovó légikikötőben történt...

Ismeretlen sárga port tartalmazó levelet kapott pénteken az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Belgium...