Breivik, a „sztár”

Budapest |

Második hetébe lépett hétfőn a norvégiai tömeggyilkos, Anders Behring Breivik ellen Oslóban folyó per.

Az első napokban óriási médiaérdeklődés a múlt hét végére némileg lanyhult, de a szakértők arra számítanak, hogy lesz még „telt ház” a bírósági teremben és a televíziók előtt is. Különösen júliusban, amikor az ítélet várható.

A norvég, illetve a Norvégián kívüli nyilvánosság rendkívüli érdeklődése érthető, hisz az elmúlt évek egyik legszörnyűbb bűncselekményéről van szó, amelynek következtében a norvég fővárosban, valamint az Oslo közelében lévő Utoya szigetén összesen 77 ember vesztette életét, közöttük 69 fiatal. A 33 éves szélsőjobboldali beállítottságú Breivik páratlan hidegvérrel gyilkolt.

A per nyitó napját – egy héttel ezelőtt – egész Norvégia és több más ország is „egyenesben” követhette. Hivatalos közlés szerint a tárgyalást 224 televízió és rádióadó, valamint szerkesztőség élőben közvetítette, és csaknem 2000 újságíró volt jelen. Hasonló médiaérdeklődés Norvégiában a krónikák szerint a 2010-es oslói eurovíziós dalfesztivál zárónapján volt. Akkor egy németországi fiatal tehetség, Lena, most pedig Breivik volt a „nyertes”.

A bíróságra mosolyogva érkező tömeggyilkos ugyanis valósággal a „fél világ” szeme láttára mondhatta el, hogy – noha összes tettét elismeri - ártatlannak érzi magát. Sajátos eszmefuttatása szerint „önvédelemből” cselekedett, azaz a merényletekre azért volt szükség, hogy megvédje Norvégiát a muzulmánoktól, akiknek bevándorlásáért a kormány, illetve a baloldali erők felelősek.

A tárgyalóterem közönségét, a túlélőket és az áldozatok hozzátartozóit, de a televíziónézőket is sokkolták a gyilkos vallomásai, továbbá azok a film-, illetve animációs felvételek, amelyek a ” mészárlás” körülményeit elevenítették fel. Az áldozatokról alig esett szó, az első héten – a médiának, illetve a nyilvánosságnak köszönhetően - Anders Behring Breivik volt a „sztár”.

A bírósági „show”, illetve az egész jogi eljárás nemcsak értetlenséget, de számos kérdést vetett fel. Olyan kérdéseket, amelyek megválaszolása messze túlmutat a norvég „határokon”, illetve amelyekre csakis rendkívül körültekintő, érzelmektől és indulatoktól mentes, kizárólag szakértői véleményeken alapuló válaszok adhatók.

Mindenekelőtt azt, hogy a „Breivikek” számára milyen mértékű nyilvánosság biztosítható. Hogy meddig terjedhet a nyilvánosságnak az a foka, amely még elengedhetetlen, illetve hol az a határ, amikor egy bírósági tárgyalóteremben történtek ténylegesen már a nyilvánosság számára hathatnak felettébb károsan. És nem utolsósorban azt, hogy mindebben mekkora a média felelőssége.

A „szabályok” erre vonatkozóan országonként eltérőek. Egy német kiriminológus, Britta Bannenberg szerint a „Breivik-színház” rendkívül káros lehet. A norvégiai tömeggyilkos vallomásával ötleteket adott a hozzá hasonló „hajlamokkal” rendelkezőknek, illetve az őt „utánozni” kívánóknak. A társadalom számára pedig a gyűlölet üzenetét közvetítette.

Az erlangeni médaikutatói intézet vezetője, Sabine Schiffer egy interjúban ugyancsak a túlzott médianyilvánosság veszélyeire figyelmeztetett. A szakértő a többi között arra hívta fel a figyelmet, hogy az iszlámellenesség az Egyesült Államokban és több európai országban is mindinkább teret nyer. Egy amerikai tanulmány szerint az iszlámmal szembeni gyűlölet egyre erőteljesebb nemzetközi összekötő kapocs a szélsőjobboldali szervezetek, illetve csoportok számára. Breivik rasszista, az „önvédelem mítoszát” sugárzó üzenete azonban ennél is veszélyesebb, mert az internet segítségével a szélsőjobboldali köröknél jóval szélesebb rétegekhez jut el.

A norvégiai tömeggyilkos esetében még nem eldöntött, hogy szörnyű tettét előre megfontolt szándékkal, illetve motivációk alapján követte-e el, vagy pedig beszámíthatatlan volt. Az első pszichiáteri vélemény „paranoid skizofréniát”, azaz elmezavart állapított meg, a második viszont már amellett foglalt állást, hogy Breivik nem elmebeteg. A tét pedig az, hogy börtönbe zárható-e – ahol akár élete végéiig is benntarthatják -, vagy pszichiátriai intézetben tartják fogva, ahonnan elmeállapotának javulása esetén kiengedhetik. Az áldozatok családjai természetesen azt szeretnék, ha a 77-szeres gyilkos Breivikre a lehető leghosszabb börtönbüntetést szabnák ki.

Mások viszont – és nem csak Norvégiában - azzal érvelnek, hogy ilyen jellegű merényleteket ép elméjű ember nem követhet el. A szakértők véleménye ezzel kapcsolatban is megoszlik. Németországban például a nemzetiszocializmus időszakát – vagy a közelmúltban feltárt neonáci gyilkosságsorozatot - hozzák fel példaként, utalva arra, hogy a legszörnyűbb cselekedeteket olyan személyek hajtották végre, akik utána „teljesen normálisan” és minden feltűnés nélkül éltek. Azaz csakis jogi, illetve pszichiátriai szakértők dönthetik el, vajon a norvégiai – illetve az ahhoz hasonló – tömeggyilkosságokat súlyos személyiségzavarral küszködő vagy „csupán” a gyűlölet ideológiája által vezérelt, de teljes mértékben beszámítható személyek követték el. Mindennek tisztázása a jogállamiság elengedhetetlen része.

 

Ajánló

Lepipálhatja a magyar iskola a szlovákot? Egyértelműen. Az INEKO gazdaságkutató intézet idei összesítéséből kiderül...

Mindössze három perc alatt zuhant le 10 ezer méteres magasságból a múlt héten Maliban lezuhant algériai...

A Dzsudzsák Balázzsal felálló Dinamo Moszkva hazai környezetben 1-1-es döntetlent ért el az izraeli Hapoel Kirjat...