Breivik, a „sztár”

Budapest |

Második hetébe lépett hétfőn a norvégiai tömeggyilkos, Anders Behring Breivik ellen Oslóban folyó per.

Az első napokban óriási médiaérdeklődés a múlt hét végére némileg lanyhult, de a szakértők arra számítanak, hogy lesz még „telt ház” a bírósági teremben és a televíziók előtt is. Különösen júliusban, amikor az ítélet várható.

A norvég, illetve a Norvégián kívüli nyilvánosság rendkívüli érdeklődése érthető, hisz az elmúlt évek egyik legszörnyűbb bűncselekményéről van szó, amelynek következtében a norvég fővárosban, valamint az Oslo közelében lévő Utoya szigetén összesen 77 ember vesztette életét, közöttük 69 fiatal. A 33 éves szélsőjobboldali beállítottságú Breivik páratlan hidegvérrel gyilkolt.

A per nyitó napját – egy héttel ezelőtt – egész Norvégia és több más ország is „egyenesben” követhette. Hivatalos közlés szerint a tárgyalást 224 televízió és rádióadó, valamint szerkesztőség élőben közvetítette, és csaknem 2000 újságíró volt jelen. Hasonló médiaérdeklődés Norvégiában a krónikák szerint a 2010-es oslói eurovíziós dalfesztivál zárónapján volt. Akkor egy németországi fiatal tehetség, Lena, most pedig Breivik volt a „nyertes”.

A bíróságra mosolyogva érkező tömeggyilkos ugyanis valósággal a „fél világ” szeme láttára mondhatta el, hogy – noha összes tettét elismeri - ártatlannak érzi magát. Sajátos eszmefuttatása szerint „önvédelemből” cselekedett, azaz a merényletekre azért volt szükség, hogy megvédje Norvégiát a muzulmánoktól, akiknek bevándorlásáért a kormány, illetve a baloldali erők felelősek.

A tárgyalóterem közönségét, a túlélőket és az áldozatok hozzátartozóit, de a televíziónézőket is sokkolták a gyilkos vallomásai, továbbá azok a film-, illetve animációs felvételek, amelyek a ” mészárlás” körülményeit elevenítették fel. Az áldozatokról alig esett szó, az első héten – a médiának, illetve a nyilvánosságnak köszönhetően - Anders Behring Breivik volt a „sztár”.

A bírósági „show”, illetve az egész jogi eljárás nemcsak értetlenséget, de számos kérdést vetett fel. Olyan kérdéseket, amelyek megválaszolása messze túlmutat a norvég „határokon”, illetve amelyekre csakis rendkívül körültekintő, érzelmektől és indulatoktól mentes, kizárólag szakértői véleményeken alapuló válaszok adhatók.

Mindenekelőtt azt, hogy a „Breivikek” számára milyen mértékű nyilvánosság biztosítható. Hogy meddig terjedhet a nyilvánosságnak az a foka, amely még elengedhetetlen, illetve hol az a határ, amikor egy bírósági tárgyalóteremben történtek ténylegesen már a nyilvánosság számára hathatnak felettébb károsan. És nem utolsósorban azt, hogy mindebben mekkora a média felelőssége.

A „szabályok” erre vonatkozóan országonként eltérőek. Egy német kiriminológus, Britta Bannenberg szerint a „Breivik-színház” rendkívül káros lehet. A norvégiai tömeggyilkos vallomásával ötleteket adott a hozzá hasonló „hajlamokkal” rendelkezőknek, illetve az őt „utánozni” kívánóknak. A társadalom számára pedig a gyűlölet üzenetét közvetítette.

Az erlangeni médaikutatói intézet vezetője, Sabine Schiffer egy interjúban ugyancsak a túlzott médianyilvánosság veszélyeire figyelmeztetett. A szakértő a többi között arra hívta fel a figyelmet, hogy az iszlámellenesség az Egyesült Államokban és több európai országban is mindinkább teret nyer. Egy amerikai tanulmány szerint az iszlámmal szembeni gyűlölet egyre erőteljesebb nemzetközi összekötő kapocs a szélsőjobboldali szervezetek, illetve csoportok számára. Breivik rasszista, az „önvédelem mítoszát” sugárzó üzenete azonban ennél is veszélyesebb, mert az internet segítségével a szélsőjobboldali köröknél jóval szélesebb rétegekhez jut el.

A norvégiai tömeggyilkos esetében még nem eldöntött, hogy szörnyű tettét előre megfontolt szándékkal, illetve motivációk alapján követte-e el, vagy pedig beszámíthatatlan volt. Az első pszichiáteri vélemény „paranoid skizofréniát”, azaz elmezavart állapított meg, a második viszont már amellett foglalt állást, hogy Breivik nem elmebeteg. A tét pedig az, hogy börtönbe zárható-e – ahol akár élete végéiig is benntarthatják -, vagy pszichiátriai intézetben tartják fogva, ahonnan elmeállapotának javulása esetén kiengedhetik. Az áldozatok családjai természetesen azt szeretnék, ha a 77-szeres gyilkos Breivikre a lehető leghosszabb börtönbüntetést szabnák ki.

Mások viszont – és nem csak Norvégiában - azzal érvelnek, hogy ilyen jellegű merényleteket ép elméjű ember nem követhet el. A szakértők véleménye ezzel kapcsolatban is megoszlik. Németországban például a nemzetiszocializmus időszakát – vagy a közelmúltban feltárt neonáci gyilkosságsorozatot - hozzák fel példaként, utalva arra, hogy a legszörnyűbb cselekedeteket olyan személyek hajtották végre, akik utána „teljesen normálisan” és minden feltűnés nélkül éltek. Azaz csakis jogi, illetve pszichiátriai szakértők dönthetik el, vajon a norvégiai – illetve az ahhoz hasonló – tömeggyilkosságokat súlyos személyiségzavarral küszködő vagy „csupán” a gyűlölet ideológiája által vezérelt, de teljes mértékben beszámítható személyek követték el. Mindennek tisztázása a jogállamiság elengedhetetlen része.

 

Ajánló

Ha ön az Ikrek jegyében született, kedvessége, derűs mosolya vonzza az embereket. Most is sok barátja lehet, sőt a...

Az izraeli kormány vasárnapi ülésén megszavazta az Izraelt zsidó nemzetállamként meghatározó ellentmondásos új...

Hiába voltak kiemelkedően sikeresek a közösen indított jelöltek, a komáromi eredmény miatt a Híd és az MKP...