Rasmussen: A NATO 2014 után is támogatja Afganisztánt

Anders Fogh Rasmussen kijelentette:  arra számít, hogy 2014 után nem lesz szükség a nemzetközi biztonsági erő (ISAF) harcoló  alakulatainak Afganisztánban történő szerepvállalására. 
A főtitkár ennek kapcsán beszámolt arról, hogy a tagállamok vezetői jóváhagyták a 130 ezer fős nemzetközi erő kivonásának stratégiáját. Hozzátette  ugyanakkor: "Ha Afganisztán ellenségei azt gondolják, hogy csak ki kell várniuk, amíg kivonulunk, akkor csalódni fognak. Addig maradunk, amíg szükséges, hogy befejezhessük a munkát".
Rasmussen, hangsúlyozta,  hogy Afganisztán támogatása 2014 után is folytatódik. Természetesen az afganisztáni biztonsági helyzet függvénye az, hogy a NATO számára lehetővé válik a harcoló szerepvállalás felváltása  közvetett támogatói szerepvállalással - fogalmazott a főtitkár.
A szövetség vezetője, hogy  a csúcstalálkozóra meghívott Hamid Karzai afgán elnökkel  megállapodást írt alá a NATO és Afganisztán közötti hosszú távú  partnerségről.
Az afgán elnök lisszaboni sajtóértekezletén azt állította: a csúcstalálkozón felvetette azokat a problémákat, amelyek - mint fogalmazott - az amerikai erők afganisztáni szerepvállalásából adódtak. Reményét fejezte ki, hogy ezek a nehézségek a jövőben megszűnnek.
Hamid Karzai a napokban egy lapinterjúban azt kérte, hogy az amerikai csapatok kevésbé láthatóan és visszafogott intenzitással végezzék hadműveleteiket az országban. Kijelentését David Petraeus tábornok, az afganisztáni nemzetközi biztonsági erő főparancsnoka megütközéssel fogadta.
Karzai most azt állította, hogy a csúcsértekezleten hozott intézkedések segíthetnek a szóban forgó problémák leküzdésében.
A NATO-tagállamok állam- és kormányfőinek csúcsértekezlete keretében szombat  késő délután külön csúcstalálkozot kezdett a NATO-Oroszország Tanács. A találkozóra Lisszabonba érkezett Dmitrij Medvegyev orosz államfő.