„Ott voltunk, és a FIDESZ-re szavaztunk”

Erről a magyarországi TÁRKI közvélemény-kutató intézet tájékoztatta az Új Szó Online-t csütörtökön.

A TÁRKI két forduló közti kutatásából ugyancsak kiderül. hogy a választási részvétel is számottevően magasabb a visszaemlékezések alapján, mint a valóságban volt.

A intézetnek az országgyűlési választások két fordulója között végzett kutatása szerint az emberek a valóságosnál sokkal magasabb részvételi arányt „vallottak be”: míg április 11-én a választók alig kétharmada, 64%-a ment el szavazni, addig a következő egy-két hétben már 10 százalékponttal magasabb, 74%-os volt a részvétel a választók saját részvételükről szóló visszaemlékezései alapján.

Mivel nem ismerjük a választáson résztvevők pontos társadalmi összetételét, ezért erről csak annyit tudunk megállapítani, hogy saját bevallásuk szerint az átlagosnál nagyobb arányban vettek részt a választáson a magasabb iskolai végzettséggel, azaz legalább érettségivel rendelkezők (az egyetemet és a főiskolát végzettek 92%, illetve 88%-a, a szakközépiskolát és gimnáziumot végzettek 80, illetve 82%-a mondta ezt). A választók korosztályi megoszlása harang alakú eloszlást mutat: a fiatalok és az idősek valamivel alacsonyabb, a középgenerációk pedig magasabb arányban emlékeznek úgy, hogy választóként részt vettek az első fordulón.

Az előzőhöz hasonló eltérés találunk a listás szavazatokra való visszaemlékezések és a valós eredmény között, ami a választások után már megszokott „győzteshez húzás” néven ismert jelenség. Idén az első forduló után a megkérdezettek közel kétharmada, 64%-a emlékezett úgy, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetségre szavazott a területi listán, holott a valóságos eredmény 53% volt

Az egyes korcsoportokban a pártokra adott szavazatok emlékei is nagyon eltérőek. Az MSZP-re a legidősebbek, a Jobbikra a legfiatalabbak szavaztak emlékeik szerint az átlagosnál többen.