Az ellenzék védi az adósságféket

Pozsony |

Megszavazta tegnap a parlament az adósságfék eltörléséről szóló szándéknyilatkozatot, de mivel az ellenzék ezt nem támogatja, kicsi az esélye, hogy módosulhat a féket létrehozó alkotmánytörvény.

TASR-felvétel

A parlament pénzügyi bizottságának a tegnap, mindössze 76 igen szavazattal elfogadott nyilatkozat alapján kellene kidolgoznia az alkotmánytörvény módosítását, hogy az lehetővé tegye az autópályák és gyorsforgalmi utak építéséhez szükséges pénz kölcsönből való biztosítását. Ennek elfogadásához viszont 90 szavazat kell, vagyis a kormánypárti képviselők voksai mellett mintegy 10 ellenzéki képviselő szavazatára is szükség lesz. Jelenleg nem látszik, hogy a kormány mely ellenzéki képviselők vagy ellenzéki frakció támogatását tudná megszerezni, így kicsi az esélye, hogy a javaslatra a parlament rábólint.

Szakértői nem

Nemcsak az ellenzék, hanem elemzők egész sora sem tartja jó ötletnek az adósságfék eltörlését, a Gazdasági Elemzők Klubjának szakértői ráadásul kifejezetten kockázatosnak nevezték az adósságfék eltörlését. „Nyíltan meg kell nevezni a közpénzek felhasználásával kapcsolatos legnagyobb problémát, ami nem az anyagi források hiánya, hanem azok rossz hatékonyságú felhasználása” – állítja Radovan Ďurana, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője. Szerinte az adósságfék megnyitása vagy a magántőkéből finanszírozott projektek helyett inkább arra kellene összpontosítani, hogyan lehet hatékonyabban felhasználni a rendelkezésre álló anyagi forrásokat.

Róbert Prega, a Tatra Banka elemzője szerint azt, hogy a gazdaság jelenleg jó kondícióban van, nem az adósságfék eltörlésére, hanem újabb pénzügyi tartalékok kialakítására kellene kihasználni.

Pénz az utakra

Egyelőre nem tudni, hogy a jövőben honnan teremtik elő a pénzt az úthálózat bővítésére. A közlekedési tárca az adósságfék eltörlése után felszabaduló anyagi forrásokból akarta finanszírozni például az R7-es gyorsforgalmi út további szakaszainak építését. Mivel kicsi az esélye annak, hogy a nagyobb projekteket a magántőke bevonásával, PPP-projektek keretében finanszírozzák, az egyetlen járható út a rendelkezésre álló uniós alapok átcsoportosítása lenne.

Gál Zsolt közgazdász meggyőződése, hogy az úthálózat fejlesztésére a költségvetési hiány növelése nélkül is előteremthető jelentősebb összeg. „Közhely, hogy gond van az uniós alapok merítésével, egy adott tagállam saját prioritásai szerint jórészt maga dönthet arról, milyen területekre mennyit költ. Ha annyira fontos az infrastruktúra, irányítsanak oda több pénzt” – állítja Gál. A közlekedési tárca szerint viszont egy ilyen átcsoportosításhoz az Európai Bizottság beleegyezése szükséges, amely – a minisztérium állítása szerint – az infrastruktúra terén inkább a tartósan fenntartható közlekedést támogatja, mint a vasúti, a vízi vagy a tömegközlekedést.

2011-es egység

Az adósságfékről szóló alkotmánytörvényt 2011 őszén fogadta el a kormányoldal és az ellenzék teljes egyetértésével a parlament. Fő feladata a mértéktelen állami pénzszórás megakadályozása. A 2012-ben életbe lépett jogszabály a hazai össztermékhez (GDP) viszonyított 60%-ban szabja meg az államadósság plafonját, azonban a mindenkori pénzügyminiszternek már 50%-os szintnél is hivatalosan meg kell magyaráznia a törvényhozóknak, miért nőtt az adósság. Ha az adósság meghaladja az 53%-ot, a kormánynak takarékossági intézkedéseket kell életbe léptetnie, 55%-nál zárolni kell az állami költségvetésben a kiadásokat, 57%-os szintnél pedig a kabinetnek automatikusan kiegyenlített költségvetést kell készítenie. Ha mégis felkúszna az adósság 60%-ra, a kormánynak bizalmi szavazást kell kérnie maga ellen. Napjainkban egyébként a GDP 53%-a környékén mozog az államadósság nagysága.

Az adósságfékről szóló alkotmánytörvény tehát jelenleg nem teszi lehetővé, hogy az állam tovább növelje az eladósodottság mértékét. Ha módosítanák a jogszabályt, akkor lehetőség lenne újabb kölcsönök felvételére – állampapírok kibocsátására –, s ebből lehetne finanszírozni például a gyorsforgalmi utak építését is. A törvény elfogadásához viszont 90 szavazat kell a parlamentben, tehát a kormánykoalíciónak az ellenzék szavazataira is szüksége lenne, az viszont nem hajlandó támogatni egy ilyen módosítást. (dem, TASR)

Ajánló