Kiküszöbölhetők a nyelvtörvény miatti abszurd helyzetek?

Az államnyelvtörvény már több abszurd helyzetet teremtett.
Az izsai emléktábla esete a nyelvtörvénnyel
Képarchívum
Izsán egy emléktáblán hozzá kellett toldani a magyar himnusz sorait szlovákul, legutóbb pedig egy magáncég dobta vissza egy megyeelnökjelölt plakátját nyelvtörvénysértésre hivatkozva. 
 
Mint arról beszámoltunk, Pataky Károlynak, a Híd Kassa megyei elnökjelöltjének hét óriásplakátját nem helyezte ki az Ispa nevű, reklámhelyeket áruló cég arra hivatkozva, hogy az sérti a nyelvtörvényt, mivel a szlovák felirat kisebb a magyarnál. Információink szerint az Ispa nem először utasít el óriásplakátot a nyelvtörvényre hivatkozva. Az MKP egyik megyei kampányplakátját is vissza akarta dobni, ám végül mégis kiragasztotta, miután a párttal szerződött reklámügynökség közbelépett. Ezen a plakáton is kisebb betűméretben szerepelt a szlovák nyelvű szlogen, mint a magyar. Más hirdetési felületeket értékesítő cégeknek – ahogy Pataky plakátjainak esetében – nem okozott gondot kiragasztani az óriásplakátokat. Az Ispát próbáltuk ismét megszólítani az üggyel kapcsolatban, ám kérdéseinkre továbbra sem válaszol. 
 
Mit mond a nyelvtörvény? 
Az Ispa által hivatkozott államnyelvtörvény vonatkozó passzusa azt mondja, a nyilvánosság tájékoztatására szánt összes reklámfeliratot és közleményt államnyelven kell feltüntetni, s ha más nyelvű szöveget is tartalmaznak, annak egyenlő méretűnek vagy kisebbnek kell lennie, mint az államnyelvű szövegnek – ám ha bevett idegen nyelvű kifejezésről van szó, nem kell lefordítani. Ez a rendelkezés sok zavart és abszurd helyzetet okozott már, néhány éve például a Gombaszögi Nyári Tábor magyar plakátjai miatt jelentették fel a szervezőket a Szlovák Kereskedelmi Felügyeletnél. Hasonló rendelkezés vonatkozik az emléktáblákra is, ezért kellett például egy külön, kiegészítő táblán szlovákul is kifüggeszteni a magyar himnusz első sorát egy négynyelvű izsai emléktábla alá. A nyelvtörvény megváltoztatására ebben a kormányciklusban akár esély is nyílhatna, hiszen a Híd kormányban van. 
 
Lesz-e változás? 
A párt stratégiai programtervezete, a Polgári Vízió bőven szól a nyelvi jogokról. „A cél az, hogy a magyar nyelv stabil teret kapjon Dél-Szlovákia magyarlakta részeinek köztereiben, intézményeiben és hivatalos ügyintézésében, és hogy kialakuljon a szimmetria az ország államnyelve és a minden tizedik lakosa által beszélt, őshonos magyar nyelv között” – fogalmaz a dokumentum, mely a legfontosabb távlati célként a magyar nyelv regionális hivatalos nyelvként való elismertetését tűzte ki Dél-Szlovákiában. 
 
„A nyelvtörvény megnyitása jelen pillanatban nem szerepel a koalíciós szerződésben” – mondta lapunknak Ravasz Ábel, a Híd alelnöke, ám hozzátette: most zajlik a koalíciós szerződés revíziója. „Arról még nem tudok beszámolni, mi kerül, vagy mi nem kerül még be” – mondta. A Híd korábban húsz pontot fogadott el a koalíciós szerződés kiegészítésével kapcsolatban, a pártot pedig Ravasz képviseli a kiegészítést előkészítő bizottságban – ám nem kommentálta sem a tárgyalások folyamatát, sem a tartalmát.
 
Bukovszky László (Híd) kisebbségi kormánybiztos szerint aktuálisan nincs napirenden a nyelvtörvény megnyitása, ám a Kisebbségi Akciótervnek van egy olyan munkapontja, mely szerint a hatályos jogi helyzet kiértékelését követően olyan kezdeményezésekre kerül sor, melyek kiküszöbölik a törvény alkalmazása során előálló abszurd helyzeteket akár a kisebbségi nyelvtörvény, akár az államnyelvtörvény alkalmazása során. Azt azonban nem tudta megmondani, mennyire lehetnek nyitottak a Híd koalíciós partnerei a nyelvtörvény esetleges módosítására. 
 

Ajánló