Elhúzódhat a kormányválság

Pozsony |

Nincs előrelépés a koalíciós válságban, a koalíciós tanács tegnapra tervezett ülése Robert Fico betegsége miatt elmaradt. Az ellenzék közben már a kormány elleni bizalmatlansági indítvány benyújtását tervezi. A legnagyobb valószínűsége még mindig annak van, hogy marad a Smer–SNS–Híd koalíció.

TASR-felvétel

A kormányhivatal tegnap reggeli tájékoztatása szerint a kormányfő hirtelen megbetegedett, ezért nem tudott részt venni a koalíciós tanács tegnapi ülésén, amely így elmaradt. Tegnap még az sem volt világos, mikor lesz a folytatás, csak az tűnik biztosnak, hogy valamikor jövő héten találkoznak a koalíciós pártok vezetői.

Habár a koalíciós tanács keddi ülése után Bugár Béla arról tájékoztatott, hogy a három pártvezető elkötelezett a folytatás mellett, és nem lát más alternatívát a Smer–

SNS–Híd koalíción kívül, sajtóhírek szerint már a Smer és a Híd egyes politikusai sem zárják ki teljesen az előrehozott választások lehetőségét. Az is felmerült, hogy megpróbálják kiszorítani a koalícióból Andrej Dankót, és az SNS képviselőinek egy részével folytatnák a kormányzást.

Grigorij Mesežnikov politológus egyelőre még mindig a koalíciós válság rendezését tartja a legvalószínűbbnek, habár úgy véli, a válság komolyabb, mint amilyennek az a hét elején tűnt. „A betegség komoly dolog, de ha az ellentét a vezetők közt nem lenne olyan mély, akkor talán egy kisebb megfázás vagy láz esetén is meg lehetne oldani a tárgyalást” – mondta lapunknak a politológus. Szerinte ugyanis az SNS követeléseit nem lehet beépíteni a koalíciós szerződésbe, mert azok egy része a kormányprogramba tartozik. Ezek közé sorolandók például a szociális jellegű intézkedések, például a 13. és a 14. fizetés vagy a minimálbér belefoglalása a közalkalmazotti bértáblába. „Ha a kormányprogram változik, azt a parlamentnek is jóvá kell hagynia” – magyarázta Mesež-nikov.

Az SNS nélküli Smer–Híd kormány szerinte nem lenne működőképes. „Az SaS már jelezte, hogy bizonyos feltételekkel támogatna egy kisebbségi kormányt, de ezzel csak visszakényszeríti az SNS-t a koalícióba” – véli a politológus.

Az ellenzéki OĽaNO közben a kormány elleni bizalmatlansági indítvány beterjesztését tervezi, vagyis Robert Fico miniszterelnök leváltására készül. „Ezt is mérlegeljük. Ha az uniós alapok körüli botrány nem fog megoldódni, ez is egy alternatíva” – jelentette ki tegnap Veronika Remišová (OĽaNO). Az ellenzék azonban még nem indítványozta Peter Plavčan oktatási miniszter leváltását sem, a rendkívüli ülés összehívását csak jövő héten pénteken akarják kezdeményezni, habár a szándékot már hetekkel ezelőtt jelezték. Remišová szerint azt akarták megvárni, hogyan reagál a koalíció, de emellett várniuk kellett az SaS szabadságon levő képviselőire is.

Elemző: nem valószínű a kisebbségi kormányzás

Nem nagyon képzelhető el egy kisebbségi Smer–Híd kormány működése, még mindig a három párt kibékülése tűnik a koalíciós válság legvalószínűbb megoldásának.

Grigorij Mesežnikov politológus szerint csak nyomásgyakorlás a Smer részéről, hogy egyes képviselői SNS nélküli kormányról beszélnek. „A Smer és a jelenlegi ellenzéki pártok viszonya nem olyan, hogy kisebbségi kormány tartósan működhetne az ellenzéki pártok támogatásával – mondta lapunknak Mesežnikov. – Legfeljebb egyes törvények elfogadása esetén lehet valamilyen együttműködés.” A kisebbségi kormány működéséhez a Smer és a Híd képviselői, valamint a kormány jelenleg gyakran támogató 4 frakción kívüli képviselő mellett még további 8 képviselő támogatására lenne szükség.

Úgy véli azonban, hogy a legnagyobb esélye a három párt kibékülésének van. „Még az SNS-nek is az lenne az érdeke, hogy folytassák a kormányzást, úgy vélem az a legvalószínűbb, hogy marad a hármas koalíció” – jelentette ki a politológus. 

Hosszabb távon csak az előrehozott választások jelentenének megoldást, ha a három koalíciós pártnak nem sikerül rendezni viszonyát. „Ha az SNS nélküli kormány nem szerezne megfelelő támogatást a parlamentben, akkor felmerülhet még a hivatalnokkormány lehetősége, de ez is csak egy bizonyos meghatározott időszakra” – magyarázta a politológus. A parlamenti többséget azonban a hivatalnokkormánynak is meg kellene szereznie. „Elképzelhető, hogy a hivatalnokkormány megszerzi az ellenzék egy részének a támogatását is, de legfeljebb egy évre” – véli a politológus.

Szerinte ennek az lenne az értelme, hogy a hivatalnokkormány működése után a pártok – ellenzékiek és a volt kormánypártok egyaránt – egyfajta közös startvonalról kezdhetnék a választási kampányt.

Az ellenzéknek sem sikerül teljesen egységes álláspontot képviselnie a koalíciós válság ügyében. Az OĽaNO az SaS képviselőinek nyaralásával indokolja, hogy csak jövő héten pénteken nyújtják be az oktatási miniszter elleni bizalmatlansági indítványt. Az SaS szerint azonban az elsődleges cél az, hogy minél több ellenzéki aláírást gyűjtsenek össze. Az OĽaNO tegnap felvetette a kormány, vagyis a kormányfő elleni bizalmatlansági indítvány benyújtását is, ám ennek még egyáltalán nincs egységes ellenzéki támogatottsága. (lpj, TASR)

Ajánló