Ma még nem várható egyezség

Pozsony |

Nyolc követeléssel érkezik a mai koalíciós tárgyalásra Andrej Danko, az SNS elnöke. Közülük néhány már másfél évvel ezelőtt bekerült a kormányprogramba. A Híd és a Smer óvatosan fogalmaz, de mindkét párt leszögezte, törekedni fognak a kompromisszumra.

A kormányválság kirobbanása óta nem mutatkoztak közösen a koalíciós partnerek
Jozef Jakubčo felvétele

A koalíciós partnerek miniszterei ne kommentálják kollégáik munkáját nyilvánosan, ülésezzen rendszeresen a koalíciós tanács, a kormány elé csak olyan javaslatok kerüljenek, melyeket a koalíciós tanácson már megtárgyaltak, az állami szférában is emelkedjen a minimálbér, 13. és 14. járulékok nélküli fizetést, állami légitársaságot, a pénzügyminiszter ne gátolja az infrastruktúra építését és állami támogatást a fürdőknek – a Plus jeden deň napilap szerint Andrej Danko várhatóan ma ezekkel a követelésekkel áll két koalíciós partnere elé. Ugyanakkor több már a koalíció megkötésekor bekerült a kormányprogramba, néhánynak pedig, ha Dankónak sikerül átültetnie, nagyon komoly anyagi vonzata lesz.

„Nem tartom jónak, ha a koalíciós partner a sajtón keresztül üzenget partnereinek – kommentálta lapunknak Bugár Béla, hogy az SNS nyilvánosságra hozta követeléseit. – A koalíciós tanács ülésén bármilyen témáról beszélni lehet, a véleményünket is ott fogjuk elmondani.” Úgy véli, az SNS nem adhat ultimátumokat koalíciós partnereinek. „A partnereinek nem mondhat olyat, hogy vagy ez, vagy semmi! Mindenről tárgyalni lehet, de látni kell azt is, hogy minden javaslatnak vannak anyagi vonzatai. Ha például a 13. fizetésről beszélünk, akkor azt is tudni kell, hogy ez a magánvállalkozókat tönkre teheti, az államigazgatásnak pedig 500–600 millió eurójába kerülhet” – magyarázta a Híd elnöke.

Miroslav Číž (Smer) szerint a nyolc követelés között nincs olyan, amelyről ne lehetne érdemben tárgyalni. „Egyelőre óvatosak vagyunk, igyekszünk megérteni a felvetéseket. Az SNS néhány javaslattal már a koalíciós szerződés megfogalmazásakor előállt, de a nyilvánosság nem fogadta kitörő örömmel” – mondta a Smer parlamenti frakciójának alelnöke. Úgy véli, a szociális jellegű követelések, mint a 13. és a 14. fizetés, lehet a legkeményebb dió a tárgyalások során. „Véleményem szerint néhány követelés irracionális, de mivel mindhárom fél leszögezte, hogy a jelenlegi kormánynak nem látja alternatíváját, remélem, sőt meggyőződésem, hogy a párbeszéd visszatér a racionalitás talajára és a koalíciós partnerek megegyeznek” – mondta Miroslav Číž, aki szerint az előrehozott választásoknak sem lenne sok értelme, mert az erőviszonyokon nem változtatna nagyban. A sajtóban olyan hírek is felröppentek, melyek szerint a Smer és a Híd már egy SNS nélküli kormányzásban gondolkodik. Bugár nem akarta kommentálni, hogy elképzelhetőnek tartana-e egy SNS nélküli, kisebbségi kormányt külső támogatással, vagy akár az előrehozott választásokat. „A felelősség a miénk, mi a tárgyalások eredménye alapján döntünk” – mondta lapunknak a Híd elnöke.

Az immár öt napja tartó koalíciós válságnak valószínűleg ma sem lesz vége, háttér információk szerint már most biztos, hogy a tanácskozás hétfőn is folytatódik.

Andrej Danko, az SNS elnöke előbb a sajtóval és a nyilvánossággal tudatta a koalíciós partnereinek szánt nyolc követelését. Közülük háromra valószínűleg probléma nélkül rábólintanak a partnerek. Hiszen semmibe sem kerül, hogy a koalíciós tanács a jelenlegi havi egy tanácskozás helyett gyakrabban, rendszeresebben ülésezzen. Nem lehet gond azzal sem, hogy a kormány elé csak a koalíciós partnerek által megtárgyalt javaslatokat kerüljenek be. Danko kifogásolja, hogy minisztereit gyakran kész tények elé állítják a kabinet tanácskozásain. Az egyszerűbb követelések közé tartozik az a felvetés is, hogy a miniszterek ne kommentálják nyilvánosan koalíciós kollégáik munkáját. A nemzetiek vezérét állítólag érzékenyen érintette Marek Maďarič (Smer) kulturális miniszter Peter Plavčan (SNS-jelölt) oktatási miniszterrel szemben megfogalmazott bírálata. Maďarič a 600 millió eurós pénzosztási botrány kirobbanását követően azt mondta, ha bebizonyosodik a csalás, a felelőst le kell váltani. Maďarič máris reagált, s közölte, hogy a véleményformálás betiltása egy demokratikus társadalomban elképzelhetetlen.

Sok százmilliós követelés

A legnagyobb vitát várhatóan a szociális jellegű követelések váltják majd ki a koalíciós partnerek között. A minimálbér emelésének valamint a 13. és a 14. fizetések bevezetésének óriási, több százmillió eurós anyagi vonzata volna. Az állam ugyan diktálja a magánvállalkozóknak a minimálbér emelését, ugyanakkor az állami alkalmazottaknál ezt nem minidig tartja be. Andrej Danko 2020-tól bevezetné a 13. és a 14. fizetéseket, előbbit 50%-ban, utóbbit pedig teljesen adó és járulékmentessé tenné. A Híd elnöke és Miroslav Číž (Smer) szerint ez a felvetés leginkább a vállalkozókat sújtaná. Bugár Béla szerint a felsorolt tételek 600 millió euróra rúgnának. A követelések között szerepel az is, hogy Peter Kažimír (Smer) pénzügyminiszter ne gátolja az infrastruktúra fejlesztését. Az R2-es gyorsforgalmi úttal kapcsolatos elemzés, mely nem javasolja az útszakasz megépítésének folytatását, Dankónál is kicsaphatta a biztosítékot. A nemzetiek vezére a fürdők állami támogatása mellett egy állami légitársaság megalapítását is át akarja ültetni.

Plavčan nyaral

Bugár Béla nem akarta kommentálni a követeléseket, viszont bírálta az SNS miniszterét, amiért a problémamegoldás helyett a vakációzást választotta. Az oktatási tárca hetek óta hallgat a 600 millió eurós botránnyal kapcsolatban, nem tudni, hogy a tárcavezető törölte-e a második 300 millió eurós felhívást, ahogyan azt Danko javasolta. A koalíciós válságot éppen ez a pályázati felhívás váltotta ki, mert a tudomány és a kutatás támogatására szánt milliókat olyan alkalmazottak nélküli fiókcégek nyerték el, melyek korábban egyáltalán nem foglalkoztak kutatással. A projektekkel kapcsolatban a korrupció is felmerült sőt, kiderült az is, hogy a pályázatokat olyan személyek bírálták el, akik nem jártasak az adott projekt szakterületén és nem tevékenykednek a kutatás és a tudomány területén sem. Peter Plavčan jelenleg nyaral, a botránnyal kapcsolatos kérdésekre hétfőn akar válaszolni. A miniszter egyébként azt állítja, leállította a pénzek folyósítását, és egyelőre egyetlen sikeresnek minősített projektnek sem folyósítanak egyetlen centet sem. Az ügyben az Európai Bizottság, a minisztériumhoz tartozó Kutatóügynökség és a rendőrség is vizsgálódik. (ie, SITA, lpj)

Ajánló