Újabb akadályok az R2-esen

Veszélybe került az R2-es gyorsforgalmi út Krivány–Lónyabánya közti szakaszának megépítése; a pénzügyminisztérium elemző osztálya szerint ugyanis a gyorsforgalmi fölösleges, a régiónak elég a meglevő út kiszélesítése. 

Illusztráció
Illusztráció
Képarchívum
A Híd az elemzést abszurdnak nevezte, az R2-es továbbépítése a közlekedési tárca szerint továbbra is prioritás.
 
Érsek Árpád közlekedési miniszter korábban lapunknak azt mondta, az R2-es nyolc egyszerűbb szakasza jelenleg olyan stádiumban van, hogy ha ebben a megbízatási időszakban kiírnák a tendert, akkor hét szakaszt 2021-ben, egyet pedig 2023-ban adnának át. A túlzott optimizmusnak a héten a pénzügyminisztérium elemző osztálya vetett véget, amely kimondta, hogy az Érsek által emlegetett szakaszokból néhány, például a Kriváň–Vámosfalva (Mýtna) és a Vámosfalva–Lónyabánya fölösleges. „A projekt gazdaságilag nem kifizetődő. A jelenlegi közúti forgalom sűrűsége nem indokolja a gyorsforgalmi út megépítését” – olvasható a közlekedési projektek szempontjából kulcsfontosságú elemzésben. Az illetékesek azt ajánlják, a gyorsforgalmi út helyett inkább a meglevő elsőrendű utat szélesítsék ki. Ha betartanák az elemzésbe foglaltakat, az a gyakorlatban azt jelentené, hogy soha nem épülne meg összefüggő gyorsforgalmi út Zólyom és Kassa között.
 
A közlekedésügyi tárca nem ért egyet az elemzés eredményével, és állítja, hogy a pénzügyminisztérium szakértői nem aktuális, hanem régi adatok alapján dolgoztak. Az érintett szakaszoknál jelenleg már készítik a tervdokumentációt, a Krivány–Vámosfalva szakasz eredetileg betervezett útvonalának optimalizálása folyik, majd ismét felmérik a forgalom sűrűségét. „Csak ennek alapján lehet felmérni a projekt effektivitását” – közölte érdeklődésünkre Peter Podstupka, a közlekedési tárca sajtóosztályának munkatársa. A pénzügyminisztérium viszont az R2-es további szakaszát is problémásnak nevezte. Nem ajánlja a Rozsnyó–Szádalmás (Jablonov nad Turňou) szakasz megépítését, amelynek egyébként része lenne a Szoroskő-alagút. Ezt a szakaszt sem tartják gazdaságilag kifizetődőnek, ehelyett inkább a meglevő elsőrendű út kiszélesítését javasolják.
Az építkezést tovább nehezíthetik az anyagi keretek, az R2-esre ugyanis nem meríthet az állam uniós forrásokból, az adófékről szóló törvény módosításában pedig továbbra sem sikerült egyezségre jutni, tehát a gyorsforgalmi út folytatására jelenleg nincs pénz. 
 
Nemcsak a közlekedési tárca, hanem Bugár Béla, a Híd elnöke sem ért egyet a pénzügyminisztériumhoz tartozó elemző osztály jelentésével, mely szerint nem éri meg megépíteni a Zólyomtól Kassáig vezető összefüggő R2-es gyorsforgalmi utat. Bugár ezt elfogadhatatlannak tartja, s mint mondta, az R2-es mielőbbi megépítését abszolút prioritásként kell kezelni. Emlékeztetett, hogy ez a projekt bekerült a kormány prioritásai közé is. „Folytatódik az R2-es építése Zólyom és Kassa között” – idézett Bugár a kormány programnyilatkozatából. A Híd elnöke szerint a gyorsforgalmi út nélkül nem lehet segíteni a rendkívül nehéz gazdasági helyzetben levő régiónak. „Ma látjuk, hogy a beruházók többsége Szlovákia nyugati régióiban akar vállalkozni, ahol egyrészt nagyon jó az infrastruktúra, másrészt pedig nincs elég munkaerő. Vannak viszont régiók, ahol 20 százalékos a munkanélküliség, és fejletlen az úthálózat, s ezen változtatni kell” – mondta Bugár.
 
Ha a pénzügyi tárca végül áldását adja a projektre, az sem jelent majd garanciát arra, hogy belátható időn belül megvalósul. Jelenleg ugyanis nincs meg az R2-es folytatásához szükséges pénz. „A szóban forgó szakaszok megépítésére szóló versenypályázatot csak az anyagi fedezet bebiztosítása után lehet majd kiírni. Mivel az uniós alapok már le vannak kötve, jelenleg kulcsfontosságú eldönteni, miből fogjuk finanszírozni a jövőben az úthálózat bővítését” – nyilatkozta lapunknak Peter Podstupka, a közlekedési tárca sajtóosztályának munkatársa. Az állami költségvetésben nem lesz elég pénz a projekt folytatására, ugyanúgy a magántőke bevonásával, úgynevezett PPP-projekt keretében történő építkezés is kérdéses. A legkézenfekvőbb megoldás a közlekedési tárca szerint az adósságfékről szóló törvény módosítása lenne. Az adósságfékről szóló alkotmánytörvény jelenleg nem teszi lehetővé, hogy az állam még több kölcsönt vegyen fel, tehát korlátot szab az adósság felső határának. Meghatározza, hogy a hazai össztermékhez viszonyított államadósság nem léphet túl egy bizonyos szintet. Ha módosítanák a törvényt, akkor lehetőség lenne újabb kölcsönök felvételére, s így lehetne pénzt találni a gyorsforgalmi utak építésére is. Ehhez 90 szavazat kell a parlamentben, tehát a kormánykoalíciónak az ellenzék szavazataira is szüksége lenne. A parlament ősszel fog tárgyalni a módosításról. 

Ajánló