Koncepció kell a támogatások elosztásához

A szükségesnél kisebb anyagi keret, koncepciótlanság, korlátozott lehetőségek – ezen okok miatt sem jut elég pénz a kisebbségi kulturális tevékenységekre Szlovákiában. 

Somogyi Tibor felvétele
A lapunk szervezésében létrejött kerekasztal-beszélgetésen Rigó Konrád, a Híd kulturális államtitkára, Őry Péter, az MKP OT elnöke, Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője és Vasik János, a Pátria rádió riportere, a pályázatokat elbíráló bizottság korábbi tagja vitázott a kisebbségi kulturális támogatásokról a Gombaszögi Nyári Táborban.
 
Mennyi az annyi? – hangzott a beszélgetés alapkérdése. A Kisebbségi Kulturális Alap létrejöttével ugyan jövő évtől a korábbi összeg kétszerese jut a kisebbségeknek, de a magyar kisebbségnek jutó mintegy 4 millió euró többek szerint még mindig kevés. „Magyarországról 8,9 milliárd forint érkezik Szlovákiába, ez a Bethlen Gábor Alap adata. Ennek a csaknem 30 millió eurónak az áfa-tartalma nagyobb, mint a magyarok számára a szlovák kormány által előirányzott összeg” – mondta Őry Péter.
Rigó Konrád azt hangsúlyozta, a törvényben foglalt 8 millió euró minimális összeg, ami az évek során nőhet is. 
 
Ismét felmerült az MKP és a Híd közötti vita, hogy vajon a Kisebbségi Kulturális Alap által biztosított keretek kulturális autonómiának tekinthetőek-e vagy sem. Bár a felek egyetértettek abban, hogy nem szavakon kell rugózni, a beszélgetés jelentős részében nem tudtak ezen túllépni.
„Arról kellene beszélni, hogy a támogatás hogyan lesz elosztva, hozzáférhető lesz-e mindenkinek” – hangsúlyozta Tokár Géza.
 
Vasik János kijelentette, a kisebbségi kulturális támogatások elosztása nem átpolitizált, hanem koncepciótlan: „Azokat a kérdéseket kell tisztázni, mi az, ami a kultúránkat szolgálja, és milyen elvek alapján döntenek a bizottságok a támogatásokról. Tudnunk kell, hová akarjuk fejleszteni a kultúránkat 5, 10, 25 éven belül.”
 
Őry Péter kijelentette, hogy ha objektív pontozási rendszert akarunk, akkor azt nyilvánossá kell tenni, „csak sajnos a pontozó mindig szubjektív”. 
 
Tokár Géza szerint tökéletes rendszer nincs, mindig lesznek elégedetlenkedők, de nehezményezte, hogy az alap létrejötte előtt „elmaradt a párbeszéd, az apró kezdeményezések el lettek fojtva”. Tokár szerint is fontos az értéktelen, rossz pályázatok kiszűrése, de rámutatott, hogy korábban mindig elmaradt ezek utólagos felelősségre vonása mind a magyarországi, mind a szlovákiai támogatások esetében. 
 
Rigó Konrád úgy véli, a stratégiai tervezésben fontos szerep juthat a kulturális minisztérium januárban megalakuló nemzetiségi főosztályának, amely figyeli, elemzi és a szlovák kultúra keretei között is elhelyezi a kisebbségi kultúrát. „Ha ez a szerv jól együtt tud dolgozni a KKA szakmai tanácsaival, akkor nagyon jól működhet a rendszer” – fogalmazott az államtitkár.
 
Vasik arra is felhívta a figyelmet, az elmúlt 20–25 évben a civil szervezetek hozzászoktak, hogy csak a magyarországi, illetve a szlovák állami költségvetés által biztosított kisebbségi támogatásokra támaszkodjanak, miközben más szlovák (pl. megyei) vagy EU-s forrásokat is meríthetnének. Tokár ezzel kapcsolatban megjegyezte: „Ennek a közegnek korlátai is vannak, kis helyi szervezetek vezetői közül hányan tudnak például angolul pályázatot írni?”
 

Ajánló