Fel lehet számolni az uzsorát – a romákról Gombaszögön

Gombaszög |

Milyen lehetőségei, kilátásai vannak ma egy romának Szlovákiában? Fel lehet-e újra építeni az alapoktól egy elszigetelt, elhanyagolt közösséget? Lehet-e valamit kezdeni az olyan adósságcsapdába taszító korjelenségekkel, mint az uzsora? Erről beszélgetett a Gombaszögi Nyári Táborban a téma három ismerője: egy roma pedagógiai asszisztens, egy roma „mintafalu“ polgármestere és a romaügyi kormánybiztos.

Ravasz Ábel romaügyi kormánybiztos
Somogyi Tibor felvétele

A két roma vendég saját szakterületén kiemelkedő eredményeket ér el. „Roma vagyok, nem tagadom. Kiváltságnak tekintem. De mindegy, hogy az ember roma, magyar vagy szlovák. Embernek lenni a fontos, hogy legyen tervünk, célunk az életben” – mondta Viola Roman, Páskaháza polgármestere. Falujának ő az első roma vezetője, és figyelemre méltó eredményeket tudott elérni: Páskaházán gond nélkül él egymás mellett a többség és a kisebbség, rend van, nyugalom, és az uzsorát is sikerült felszámolnia. Mellette Farkas Brigitta, a rozsnyói Fábry Zoltán Alapiskola pedagógiai asszisztense vett részt a beszélgetésen – róla nemrég a Sme napilap készített nagyriportot. Farkas Brigitta évek óta dolgozik a szegény sorból származó, elhanyagolt, telepi gyerekekkel. Roma gyereknek nem könnyű lenni ebben az országban – mondja. Az iskolában, ahol már 15 éve dolgozik, kizárólag roma diákok vannak, és egyre nehezebb és nehezebb körülmények közül jönnek. Labilis családi háttérrel, éhesen, elhanyagoltan. S a gömöri romák még jobb helyzetben vannak, mint az északi szlovák telepeken élők, akik áram, víz és mindenféle komfort nélkül, tizenöten kucorognak viskójukban – teszi hozzá Ravasz Ábel romaügyi kormánybiztos. A másfél órás beszélgetés a roma gyerekek, az új generáció felnevelése, kiemelése és integrációja körül forgott. A gyerekekkel minél előbb el kell kezdeni foglalkozni – ebben segít a kötelező óvodai nevelés, ami Ravasz számára prioritás. Később már nehéz irányítani a gyerekeket – minél idősebbek, annál gyakrabban maradnak ki az iskolából, Ravasz elmondása szerint ilyenkor már represszív intézkedésekkel tudnak csak reagálni. Van azonban egy felnőttnemzedék, amelyet már nem lehet visszaültetni az iskolapadba. Velük még nehezebb a munka, hiszen a nyomorban élő közösség ki van téve a körülményeikből adódó veszélyeknek – a bűnözésnek, az uzsorának, a kábítószereknek. A páskaházi polgármester szerint a munka a megelőzés kulcsa. „Mindenki építi-szépíti a falut, és minden, amit csinálunk, közös vagyon. Erre ösztönzöm őket” – mondja Viola Roman, akinek saját mikroközegében sikerült elbánnia az uzsorával is – holott hat uzsorás is volt a faluban. „Elhívtam az uzsorásokat az irodámba, és azt mondtam nekik, vagy abbahagyjátok, vagy én lépek” – mondta a beszélgetésen. Neki szerencséje volt, hogy viszonylag könnyen sikerült – az uzsora ugyanis a roma falvak és telepek egyik legkomolyabb problémája, veszélyes, kényes terep. Robert Fico és a Smer tavaly decemberben ugyanakkor mégsem az ilyen praktikáknak üzent hadat, hanem a telepeken élő romákkal szemben helyezett kilátásba szigorú intézkedéseket, „rendrakást”. Ravasz Ábel elmondta, nem hajlandó belemenni abba, hogy a romakérdést represszív intézkedésekkel oldják meg. „Olyan lépésekre van szükség, melyeket Viola Roman és Farkas Brigitta említett. Ha Páskaházán meg lehet csinálni rendőrök, kamerarendszerek, verés nélkül, úgy, hogy a polgármester felhúzza a gumicsizmát, és dolgozik, akkor ezt máshol is el lehet érni” – tette hozzá a kormánybiztos.

Ajánló