Macron „amatőrjei” váltják az elitet

Totális megújuláson ment át a francia politika: Emmanuel Macron új francia államfő mögött egy olyan parlamenti többség áll majd, amelynek 75 százalékát olyan képviselők alkotják, akik először szereztek mandátumot. Ez pedig az elemző szerint nagy kockázat.

Emmanuel Macron fenekestül felforgatta a francia politikát
TASR-felvétel

Macron pártja, a centrista A Köztársaság Lendületben (La République En Marche – LREM) és szövetségese, a MoDem nagyon biztosan nyert a francia nemzetgyűlési választások második fordulójában. A kétharmadosnál nagyobb többség ugyan nem lett meg, de az új francia elnök beteljesítette célját, és alapjaiban változtatta meg a francia politikai térképet – ez pedig óriási eredmény annak fényében, hogy mozgalma alig egy éve alakult meg.

Az elitváltáshoz kellett a szerencse is, Francios Fillon csúnya korrupciós ügye nélkül valószínűleg nem beszélnénk ekkora elitmegújulásról – vélekedik Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő. A demokrácia és az elit megújíthatósága szempontjából Macronék előretörése és eredményei pozitív üzenetként értékelhetők, ám szerinte azt is látni kell, hogy ez nagy kockázatot is rejt magában.

Kockázatos amatőrök

A nemzetgyűlésbe ugyanis „amatőrök” ülnek, egyetlen olyan sincs köztük, aki már legalább három parlamenti ciklusban volt képviselő. A jelöltek döntő többsége teljesen a politikán kívülről érkezett, van köztük nővér, tűzoltó, de még matador is. „Ők munka közben tanulják meg, mit is jelent profi politikusnak lenni” – magyarázta az elemző.

Soós Eszter Petronella szerint a legnagyobb kérdés – és az elnök számára a legnagyobb kockázat – az lesz, hogyan fog működni a rendszer úgy, hogy nem profi politikusok, hanem olyan amatőrök ülnek a nemzetgyűlésben, akiknél fennáll a lehetősége, hogy érzelmileg reagálnak az egyes dolgokra. Macronéknak ugyan kényelmes abszolút többsége van, de a kockázat kicsit nagyobb, mint ha az eredetileg jósolt 400 fölötti mandátumszámmal bírnának. Úgy nagyobb lett volna a mozgástér – így most kevesebb képviselő „morzsolódhat le”, de a rendszer még mindig elbírja 50–60 képviselő kiesését is. „Azt is látni kell, hogy a francia alkotmányt arra találták ki, hogy az elnök »fogni« tudja a parlamentet, végső esetben tehát az államfő »erőszakot« tehet a törvényhozáson, és kényszerítheti bizonyos kulcsdöntések meghozatalára” – magyarázta az elemző.

A teljes képhez emellett hozzátartozik, hogy Macronék jelöltjei teljes mértékben elfogadták az elnöki programot. „A képviselők nem saját szobrukat építgetik. A francia rendszer arról szól, hogy mindenki az elnök szobrát építgeti” – mondta Soós Eszter Petronella. Úgy véli, Macron programjának végrehajtása nem fog problémákba ütközni.

Az új elnök számára az is kihívást jelent, hogy ez az új elit meg tudja-e vetni a lábát, képes lesz-e arra, hogy „beegye” magát a politikai rendszerbe és a pártrendszerbe.

Kis nyugalom Le Pennek

Az új elit képviselője – igaz, ellenkező előjellel – Marine Le Pen is, akinek mozgalma, a Nemzeti Front csupán 8 képviselőt tudott bejuttatni a nemzetgyűlésbe. Az antiglobalista-populista párt eredménye kétféleképpen értelmezhető: ha úgy tekintünk rá, hogy Marine Le Pen 33 százalékot szerzett az elnökválasztáson, akkor nagy vereség a 8 képviselő. De ha annak a szempontjából nézzük, hogy 2012-ben a Nemzeti Front két képviselőt tudott a nemzetgyűlésbe ültetni, megnégyszerezték képviselőik számát. Az NF tehát – ha szigorúan technikai szempontból vizsgáljuk – előrelépett, s bár ez nem jelenti azt, hogy a párton belül nincs válság, az eredmény lélegzetvételnyi nyugalmat enged Le Pennek.

Ajánló