Kollektív szerződések mint ágazati béklyó

Pozsony |

A munkaügyi tárca által előterjesztett törvénymódosítás-javaslat szerint a magasabb szintű kollektív szerződések idén szeptembertől az adott ágazat összes cégére vonatkoznának, vagyis azokra is, amelyekben nincs is szakszervezet, vagy nem értenek egyet a szerződéssel. Az ellenzék szerint a szaktárca a vállalkozói szabadság korlátozására készül.

Ján Richter kitart a javaslat mellett
TASR-felvétel

 „A most benyújtott javaslat lényege, hogy a magasabb szintű kollektív szerződésben meghatározott feltételeket azokra a cégekre is ráerőszakolnák, amelyeknek az alkalmazottai nincsenek is benne a szakszervezetben” – nyilatkozta Jozef Mihál független parlamenti képviselő, korábbi munkaügyi miniszter, aki szerint a szaktárca ezzel csorbítja a vállalkozók szabadságát. Mihál arra is felhívta a figyelmet, hogy a javaslatot az érdekegyeztető tanács, vagyis a munkáltatók és a szakszervezetek sem fogadták el. „Ján Richter munkaügyi miniszter rendkívül gyakran hangoztatja, milyen fontos számára a szociális párbeszéd, egy ilyen lényeges kérdésben azonban mégsem hallgat a munkáltatók és a szakszervezetek véleményére” – tette hozzá Mihál, aki azt javasolja a tárcának, hogy vonja vissza és dolgozza át a javaslatát. Ezzel párhuzamosan azonban Mihál, Jana Kiššovával (SaS) és Erika Jurinovával (OĽaNO–NOVA) együtt már benyújtott egy módosító javaslatot, amely kiküszöbölné a szaktárca ballépését.

A szintén független Miroslav Beblavý szerint a minisztérium javaslata egyáltalán nem segítene az alkalmazottakon, ennél is nagyobb probléma azonban, hogy való-színűleg alkotmánysértő is. „A szaktárca gyakorlatilag azt a gyakorlatot próbálja meg visszacsempészni, amelyről az Alkotmánybíróság már kimondta, hogy ellentétes az alkotmánnyal. A mostani javaslat szerint reprezentatív, vagyis az ágazat összes munkáltatójára kötelező érvényű kollektív szerződésnek tekintenek majd minden ilyen szerződést, amelyet az adott ágazat legnagyobb munkáltatói szervezetével kötnek. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy elég lesz egy munkáltató és egy szakszervezet egyezsége ahhoz, hogy az egész ágazatra kiterjesszék az elfogadott feltételeket” – mondta Beblavý.

Ján Richter nem ért egyet az ellenzék véleményével. Szerinte a szaktárca éppen az Alkotmánybíróság korábbi döntése miatt változtat a szabályokon, kiküszöbölve az alkotmányellenes passzusokat. „A legfontosabb kitétel az volt, hogy a minisztérium ne avatkozzon bele a munkáltatók és a szakszervezetek közötti egyezkedésbe, és most ezt kiküszöböltük” – mondta a tárcavezető. (SITA, mi)

Ajánló