Nem csak Magyarország ellen indult kötelezettségszegési eljárás

Brüsszel |

Kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság (EB) Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen, amiért nem hajtják végre a kötelező uniós menekültkvóták felállításáról szóló korábbi döntést - jelentette be kedden a brüsszeli testület. A lengyel kormány tiszteletben tartja, de nem ért egyet az Európai Bizottság döntésével, a cseh kormány pedig továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy nem vesz részt a migránsok kötelező kvóták szerinti elosztásában.

Dimitrisz Avramopulosz uniós migrációügyi biztos
Képarchívum

Dimitrisz Avramopulosz uniós migrációügyi biztos strasbourgi sajtóértekezletén közölte: úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldenek Budapestnek, Varsónak és Prágának, és így megindul az eljárás a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó mechanizmus ügyében, amelyet az EU-tagországok belügyminiszterei minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország ellenkezése dacára fogadtak el 2015 szeptemberében.

Mint a bizottság által strasbourgi keltezéssel kiadott közleményben írták: az elmúlt hónapok során ismételten felszólították azokat a tagországokat, amelyek eddig egyetlen menedékkérőt sem vettek át, valamint azokat, amelyek több mint egy éve nem vettek át senkit Olaszországból és Görögországból. Sajnálatos módon azonban ennek ellenére Magyarország, Lengyelország és Csehország még nem hozták meg a szükséges intézkedéseket, és ezzel megsértik a tanácsi határozatokból eredő jogi kötelezettségeiket.

Avramopulosz hangsúlyozta, hogy nem fogják magukra hagyni az unió külső határain fekvő tagállamokat, az áthelyezésekből minden országnak ki kell vennie a részét, nincsenek kivételek, ez nem választás kérdése, hanem jogi kötelesség, amelyről közös döntés született. Mint mondta, az eddig kimaradó államoknak nemcsak a háború elől menekülők, hanem a többi tagország iránt is ki kell fejezniük a szolidaritásukat.

Kijelentette, őszintén reméli, hogy a jogi eljárások megindítása nyomán az érintett országok kormányai felülvizsgálják majd az álláspontjukat, és végül "a józan ész mellett az európai szellem is felülkerekedik". Ha a felszólító levélre nem érkezik válasz, vagy az érintett országok olyan észrevételeket tesznek, amelyek nem tekinthetők kielégítőnek, az EB úgy dönthet, hogy az eljárás következő lépéseként úgynevezett indoklással ellátott véleményt küld ki. Ezután - ha szükségesnek ítéli - a bizottság az uniós bíróság elé viheti az ügyet - jelentette Bajnok Artúr, az MTI brüsszeli tudósítója.

Varsó nem ért egyet  

A lengyel kormány tiszteletben tartja, de nem ért egyet az Európai Bizottság döntésével - reagált kedden Varsóban Rafal Bochenek lengyel kormányszóvivő a bizottság bejelentésére. Kiemelte: Beata Szydlo kormánya kezdettől fogva a migrációs válság rossz megoldásának minősítette a menekültek kényszerű átirányítását.

"Minden újabb döntés a migránsok átirányításáról emberek újabb ezreit, sőt millióit arra biztatja, hogy Európa felé elinduljanak, hajókra és csónakokra szálljanak, kockára tegyék életüket" - állapította meg Bochenek. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy nem kellene-e a kvótából legalább egy jelképes létszámot befogadni, Bochenek hangsúlyozta: Varsó számára "nem a jelképek, hanem a valós megoldások a fontosak". Rámutatott: egyetlen uniós tagállam sem teljesítette a 2015-ben megszabott kvótát. Leszögezte azt is, hogy a visegrádi csoport egy hangon beszél e témában.

Konrad Szymanski, az uniós ügyekért felelős lengyel külügyminiszter-helyettes a médiának nyilatkozva úgy értékelte: a keddi bizottsági döntés megnehezítheti az átfogó kompromisszum elérését a migráció ügyében, és "feleslegesen növeli a politikai feszültséget".

Krzysztof Szczerski, a lengyel államfő kabinetfőnöke és külügyi államtitkára a PAP hírügynökségnek adott nyilatkozatban elhibázottnak minősítette az uniós menekültelosztási politikát. Úgy vélte: inkább "az ötletadóknak kellene vállalniuk a felelősséget, ahelyett, hogy ma szelektíven, egyes tagállamokat bűnbakká tesznek".

Sobotka: Prága továbbra sem vesz részt a migránsok elosztásában

Az Európai Bizottság bejelentésére reagálva Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök kijelentette: a cseh kormány továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy nem vesz részt a migránsok kötelező kvóták szerinti elosztásában. Csehországnak megfelelő érvei vannak, amelyekkel álláspontját a kötelezettségszegési eljárás során meg tudja védeni - tette hozzá a miniszterelnök Prágában az Európai Unió jövőjével foglalkozó nemzetközi konferencián.

"Úgy vélem, hogy a kvótarendszer, úgy ahogy le volt téve az asztalra, felszólítás a törvénytelen migrációra. Szerintünk Európának nem lenne szabad ezt az utat választania" - mondta Bohuslav Sobotka a konferencián újságírók előtt nyilatkozva.

Szlovákia megúszta

Bár Magyarország mellett Szlovákia is megtámadta az EU bíróságán a kvótahatározatot, a bizottság tájékoztatása szerint Pozsony februárban több menedékkérőt is befogadott Olaszországból és Görögországból, májusban pedig újabb felajánlást tett, így az ország ellen nem indult kötelezettségszegési eljárás.

BRÜSSZEL NEM KÉR FICO SZOLIDARITÁSÁBÓL

Eddig 20 869 embert helyeztek át

Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság jelentést tett közzé a menedékkérők unión belüli áthelyezésének állásáról. E szerint a mechanizmus keretében eddig 20 869 embert helyeztek át: 13 973-at Görögországból, 6896-ot pedig Olaszországból. Az áthelyezések üteme idén jelentősen felgyorsult, január eleje óta 10 300 személyt helyeztek át, ami ötszörös növekedést jelent 2016 azonos időszakához képest - közölték.

Az EB az elismert menekültek harmadik országokból történő áttelepítése terén elért eredményekről is beszámolt. A korábban elfogadott mintegy 22 ezerből eddig 16 419 nemzetközi védelemre szoruló, lakóhelyét elhagyni kényszerült személyt telepítettek át uniós országokba Jordániából, Libanonból és Törökországból.

A Törökországból a görög szigetekre történő napi átkelések száma változatlanul nagyjából napi 50 körül alakul, a migrációs megállapodás keretében pedig eddig 1789 migránst küldtek vissza Törökországba Görögországból.

A testület emellett sürgette az uniós határ- és parti őrség kiépítésének további felgyorsítását, noha - mint írták - az EU külső határainak védelme jobb minden korábbinál, ugyanis 1600 szakértő támogatja a nemzeti erőket Görögországban, Olaszországban, Bulgáriában és Spanyolországban.

Ajánló