A magyar kormány hazug rágalmakról, növekvő nyomásról beszél a szerdai EP-határozat kapcsán

Orbánnak még használhat is a brüsszeli dádá

Elemzők szerint valószínűtlen, hogy végül ledobják Magyarországra az „uniós atombombát”, melyet az Európai Parlament élesített szerdán azzal, hogy az uniós alapszerződés 7-es cikkelyében foglalt folyamat elindítását kérte. 

Orbán áprilisban próbálta megvédeni a magyar álláspontot az Európai Parlamentben
TASR/AP-felvétel

Ráadásul az egész ügy még segíthet is a magyar kormánynak és a Fidesznek Magyarországon. 

Radovan Geist, az Euractiv elemzője biztos abban, hogy jogi következményekkel nem fog járni a szerdai EP-határozat, attól, hogy bármilyen szankció szóba kerülhessen, Magyarország nagyon messze áll. Az egész eljárás célja sem ez, elsősorban párbeszédre, tárgyalásra akarják kényszeríteni a magyar kormányt. Mindenesetre az egész nagyon erős jelzés a magyar demokrácia állapotával, és a magyar kormány lépéseivel kapcsolatban. Ha Orbánék nem veszik komolyan a dolgot, politikai következményekkel számolhatnak, és megeshet, hogy egyre komolyabb politikai izolációba kerülnek az európai térben. Ezzel V4-es partnereiket, Szlovákiát, Csehországot és Lengyelországot is nehéz helyzetbe hozzák, így például a szlovák kormánynak is alaposan meg kell fontolnia, milyen álláspontra helyezkedik a kérdésben.

Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője arra hívja fel a figyelmet, hogy az Európai Néppárt is egyre keményebb hangot üt meg a magyar kormánnyal szemben, és a Fidesz bennmaradása egyre nehezebb lehet, ha nem teljesíti az Európai Bizottság elvárásait.

Mindazonáltal Orbánék számára kommunikációs szempontból nagyon jól jön a szerdai EP-határozat. A kormány reakciói egyértelműen arra utalnak, hogy megerősítve érzik magukat eddigi kommunikációjukban, melyben Brüsszelt és Soros György milliárdost jelölik meg Magyarország egyértelmű ellenfeleként, akikkel szemben meg kell védeni a magyar érdekeket. 

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szerdán közvetlen kapcsolatba hozta a történteket Soros Györggyel, mondván, a milliárdos „hálózatának“ újabb támadását láthatjuk Magyarországgal szemben. 

Nagy Attila Tibor szerint a kormánypárti kommunikáció egyértelműen arról szól, hogy Soros összejátszott Magyarország ellen az európai döntéshozókkal, EP-határozatot erőszakolt ki, sőt, EP-képviselőkre gyakorol közvetlen befolyást. Mindez pedig szervesen illeszkedik a kormány „Állítsuk meg Brüsszelt!” jelszavú kommunikációs narratívájába, melyet médiabirodalmán keresztül közvetít. „Ez erősíti a Fidesz-szavazók elkötelezettségét, világosan vázolja, ki az ellenség, ki ellen kell harcolni” – mondta az elemző. 

Tavares 2 

Nagy Attila Tibor megismétlődni látja a 2013-as Tavares-jelentés körüli polémiát. Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő jelentése az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szólt, elmarasztalva a magyar kormányt, és annak idején nagy belpolitikai hullámokat keltett. 

Az elemző szerint mivel a tegnapi EP-határozatot a magyar baloldali EP-képviselők is megszavazták, ez lehetőséget ad a Fidesznek, hogy idehaza a baloldalt Brüsszel kiszolgálóiként mutassa be, ahogy 2013-ban is. Nagy Attila Tibor szerint ez akkor olyan jól sikerült, hogy jelentős mértékben hozzájárult a Fidesz 2014-es választási győzelméhez is. „Folyik egy verseny, kinek sikerül a magyar érdekek védelmezőjének beállítania magát. Ez akkor a Fidesznek sikerült, és az ellenzék számára most is fennáll a veszély, hogy ismét ők húzzák a rövidebbet a kommunikációs csatában” – magyarázta. 
Az elemző szerint valószínűtlen, hogy az uniós alapszerződés 7-es cikkelye végül életbe lépne, idáig nem fajul majd a helyzet. Ami azonban – bár sem a határozatot, sem a 7-es cikkelyt nem érinti – reálisabb veszély, hogy a következő uniós ciklusban csökkenni fognak a Magyarországra érkező támogatások az uniós kohéziós alapokból. „Ezt már korábban is jelezték a nyugati döntéshozók, ám eddig nem tették meg. Most azonban megtehetik” – mondta Nagy Attila Tibor. Elmondása szerint a Magyarországra érkező pénzek egyébként is csökkentek volna, hiszen a brexittel az EU egy komoly nettó befizetőt veszít el – ám az korántsem mindegy, mennyivel kevesebb érkezik majd Magyarországra. Véleménye szerint ennek veszélyével a magyar kormány is tisztában van, és elkezdett készülni erre. 

Spájzol a kormány 

Erre utalhat ugyanis, hogy a tavalyi költségvetésben 1000 milliárd forintot különítettek el a magyar költségvetésből finanszírozandó beruházásokra. Az elemző szerint a magyar kormány keresni fogja a lehetőséget arra, hogy annak dacára tudjon pénzt osztani, hogy az unióból kevesebb pénz érkezik majd, s erre néhány éve van a következő uniós ciklusig. „A kormány tehát készül a nehezebb időkre, és készül a választásokra, a választási osztogatásra is” – zárta az elemző. 

VILLÁMINTERJÚ

Csáky Pál (MKP) európai parlamenti képviselő

Hogyan értékeli a szavazást a Magyarországról szóló indítványról? 
Nem kell túldramatizálni a mai eseményeket, ez inkább kellemetlen, mint veszélyes lépés. Magyarország jelenlegi presztízse szenvedett kárt. Nem szabad alábecsülni, de rövid távon drámai következményei nem lesznek. Az EP-ben jelentős többség van amellett, hogy a magyar kormánnyal nagyon kemény hangon kell tárgyalni, ezek a tárgyalások megkezdődtek az Európai Néppárt és az Európai Bizottság szintjén is. Mindkét szerv készít egy-egy jelentést, továbbá az EP belügyi és civil jogokkal foglalkozó bizottsága is kidolgoz egy jelentést – a következő lépésekre ezek alapján kerül sor. Ez egy hosszú folyamat, amilyenre még nem volt példa az unió történetében. 
Senki nem valószínűsíti, hogy az lesz a végkifejlete, hogy Magyarország elveszíti szavazati jogát, vagy korlátozni fogják egyéb uniós jogait. Mindenki azt véleményezi, hogy időközben a magyar kormány és az európai intézmények között létrejön egy megállapodás, de a kemény hangú dialógus elkezdődött. 

Elképzelhetőnek tartja, hogy a magyar miniszterelnök enged a három pontban? 
A buta EU-kampány nemsokára véget ér és tárgytalan lesz. Remélhetőleg a közbeszéd megváltozik. 
Az egyetemi törvénnyel kapcsolatban valószínűsítem, hogy változás lesz, és remélhetőleg a civil szférával kapcsolatos álláspontját is megváltoztatja a magyar kormány. De szerintem megvárják az ezzel kapcsolatos elemzések eredményeit. A dialógus valamikor ősszel fog folytatódni. 

Ön hogyan szavazott? 
Ellene szavaztam, mert 10 nappal ezelőtt az európai néppártok vezetői és Orbán Viktor miniszterelnök között egy nagyon kemény hangvételű tárgyalás volt. Itt politikai megállapodás jött létre, hogy az Európai Néppárt és a Fidesz megoldást talál erre a problémára. Az EP állampolgári és belügyekkel foglalkozó bizottsága felkérte az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg, a szóbanforgó törvények összhangban vannak-e az EU-s normákkal. Szerintem meg kellett volna várni ezeknek a vizsgálatoknak az eredményét, utána kellett volna szavazásra bocsátani a kérdést az EPben. Elhamarkodottnak tartottam a mai szavazást. (ie) 

Nagy József (Híd) európai parlamenti képviselő

Meglepőnek tartja a szavazás eredményét a Magyarországról szóló indítványról? 
Eléggé meggyőző többséggel fogadta el a parlament az indítványt, amit nem tartok meglepőnek, egyrészt, mert több frakció is támogatta, másrészt pedig a néppárti frakcióból is többen megszavazták vagy legalábbis nem szavaztak ellene. A néppárti javaslatról, amely a 7-es cikkely aktiválását nem tartalmazta, de szintén éles hangvételű volt, végül nem szavaztunk, mert a parlament elfogadta a szigorúbb verziót. Az is igaz, hogy viszonylag sok néppárti képviselő is megszavazta. 

Mi lesz ennek a következménye? 
A most elindított folyamat komoly következményekkel járhat Magyarországra nézve. Indul egy vizsgálat, amely már nem az eddig szokásos adok-kapok lesz Orbán és Juncker között, hanem hivatalosan kinevezett ellenőrök vizsgálják az indítványban felsorolt magyarországi problémákat. Az Európai Parlament megbízta egyik bizottságát, amely jelentést készít Magyarországról, és ez alapján a parlament felszólíthatja az Európai Bizottságot, hogy a 7-es cikkely alapján járjon el Magyarország ellen. Ha ezt az Európai Tanács is elfogadja, akkor megvonhatják Magyarország szavazati jogát, vagyis a miniszterelnök és a miniszterek nem szavazhatnak az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsának ülésein. De ez még messze van. 

Mi eredményezte ezt a helyzetet? 
Azt Magyarországnak is tudnia kell, hogy az uniónak vannak szabályai és értékei, és ezek betartásával gondok vannak a magyar fél részéről. Aki ebbe a klubba akar tartozni, ezeket a feltételeket el kell fogadnia, ezeknek megfelelően kell viselkednie nemcsak uniós fórumokon, hanem otthon is. 
Sajnos a magyar kormány sokszor előnyben részesíti a belpolitikai pontszerzést, bár ez jellemző a legtöbb kelet-európai országra. Ha uniós kritikát kapunk, elindul a „honvédelem Brüsszellel szemben”. Sokan azért szavaztunk az indítvány ellen, mert ezzel Orbán kormányát erősítettük volna, erősítjük. De látni kell azt is, hogy például az „Állítsuk meg Brüsszelt!” uszító kampány, amelyre reagálni kellett, de jobb lett volna a néppárti javaslat. Én is ellene szavaztam. Azzal próbáltunk érvelni az elfogadott határozat ellen, hogy ez egy „atomrobbantás”, amelynek súlyos következményei lehetnek nemcsak Magyarországra, hanem a többi uniós tagállamra is. (lpj) 

 

Ajánló