Ki menti meg az egészségügyet?

Januártól életbe lépett az egészségbiztosítási törvény módosítása, melynek egyik jelentős változtatása az állam biztosítottjai után (pl. nyugdíjasok, gyerekek, anyaságin lévő anyukák, munkanélküliek) fizetett járulék csökkentése volt.

Illusztráció
Illusztráció
Képarchívum
Az eddigi 4,3% -amelyet az állam eddig is többnyire csak részlegesen fizetett be-januártól 3,78%-ra csökkent. Az elmúlt két évben, 2015-ben és 2016-ban is, a novemberi és decemberi járulékokat az állam saját biztosítottjai után megemelte (5,85%, illetve 4,96%-ra), ami egyértelműen az egészségügyben keletkezett nagymértékű hiány részleges enyhítését volt hivatott szolgálni. Ezek az ad hoc intézkedések is azt bizonyítják, hogy a 2017 januárjától megszabott 3,78%-os járulékelvonás tovább mélyíti majd az egészségügyben tapasztalt pénzhiányt.
 
A Magyar Közösség Pártja már több éve figyelmeztet arra, hogy az állam biztosítottjai után fizetett járulék mértéke nem elegendő,ennek nagyságát 6-7 %-ban kell megszabni, hogy az egészségügyi ellátásban évek óta kialakult pénzhiányt ezzel is némiképpen enyhítsük. Ezzel szemben a kormány ennek az ellenkezőjét teszi–ott csökkenti a járulékokat,ahol nem kellene.Magyarázza ezt azzal,hogy az egészségügyi biztosítás kivetési alapjánál megszüntették a felső határt (eddig 4290,00 € volt) és az ebből várhatóan befolyó mintegy 82 millió euróból hozzávetőlegesen 70 milliót szánnaka kórházak felújítására.Ismerve azonban a szlovákiai kereseti lehetőségeket, bátran kijelenthetjük, hogy ez a változtatás csak pár tízezer embert fog érinteni,míg az állam biztosítottjainak száma több százezres nagyságrendű. Ahhoz, hogy említésre méltó bevétel-növekedésről beszélhessünk, amely az egészségügyi ellátás és kórházaink felszereltségének javítását érezhetővé tenné,többek között  az állam biztosítottjai után fizetett járulék növelését kell elérni és azt, hogy ezt az összeget az állam be is fizesse.  
 
A miniszter technikai okokkal magyarázta a járulékcsökkentés szükségességét - a működési költségek csökkentését és a beruházások növelését csak így tudták megoldani. Az elmúlt évek botránya miatt, amelyekből éppen az egészségügyben nem volt hiány (a pöstyéni CT-ügy, vagy Anka néni esete)nem vagyok bizakodó. Megtörténhet ugyanis, hogy a megspórolt pénz sem jut el rendeltetési helyére, és míg a fenntartási költségeknél hiányozni fog, a beruházások mégis elmaradnak. 
 
A kivetési alap felső határának megszüntetésétől várni az egészségügy problémáinak megoldását, kórházaink felszereltségének korszerűsítését és az egészségügyi ellátás minőségének javítását jobb esetben naivitás,rosszabb esetben a rászoruló betegek és az egészségügyben jogos igényeinek semmibevételét jelenti.
 
Az MKP ismételten felszólítja az illetékeseket, hogy a kapkodó, ad hoc megoldások helyett halaszthatatlanul fogjanak hozzá olyan rendszerszerű intézkedések bevezetéséhez, amelyek az egészségügyben sok éve tapasztalt,tarthatatlan helyzetre megoldást jelentenek és az egészségügyi ellátás érezhető javításához vezetnek.
 
Németh Gabriella,
az MKP szociális, családpolitikai és egészségügyi alelnöke
 

Ajánló