Franciaország-szakértő: Kemény két hét jön

A francia elnökválasztás első fordulójában bebizonyosodott, hogy a francia belpolitikai erőviszonyokat ezentúl a hagyományos jobb-bal politikai tér helyett a centrista-szélsőséges térben kell értelmezni. Ennek okairól és a választás első fordulójáról Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértővel beszélgettünk.

Emmanuel Macron
TASR/AP-felvétel

Bukott a mérsékelt bal- és a mérsékelt jobboldal is a választás első fordulójában, a csata most már centrista-szélsőséges térben zajlik. Mi ennek az oka?

Ez a baloldalon a szocialista kormányzás elmúlt öt évének kudarcaira és elmaradt eredményeire vezethető vissza. A jobboldalon a konzervatív jelölt, Fillon korrupciós ügyei játszanak közre. Ezek a közvetlen okok, ám van egy strukturális ok is. Nevezetesen az, hogy Franciaországban átalakulóban vannak a hagyományos, gazdasági jellegű törésvonalak, és megjelent egy új törésvonal, mely a globalizáció kérdése körül alakult ki. Ide értendő az európai integráció kérdése is. Emmanuel Macron és Marine Le Pen ennek a törésvonalnak a két oldalán helyezkedik el. Egyikük megnyerni akarja a globalizációt, másikuk védekezni akar ellene. Kölcsönösen kiegészítik, és ha úgy tetszik, erősítik is egymást.

Korábban Le Pen volt az első forduló favoritja. Az ő szemszögéből győzelem, vagy vereség az eredmény?

A francia elemzések és lapok „egyrészt-másrészt” hangulatban kommentálják a történetet. Hangsúlyozzák, hogy bár Le Pen esélyes volt, mégsem győzött, és ezt kudarcként élheti meg. Látni kell azonban, hogy az eredmény nagy siker Le Pen számára, a Nemzeti Front ugyanis sosem szerzett ennyi szavazatot. Ez azt jelzi, hogy a párt erősödése, beágyazódása és fejlődése töretlen. Ebből a hosszú távú, és nem feltétlenül 2017-re koncentráló szempontból az eredmény siker Marine Le Pen számára.

Mire számíthatunk az elkövetkező két hétben?

Kemény két hét lesz, már csak azért is, mert végre elkezdődik a kampány. Az első forduló kampánya nagyon rossz, korrupciós ügyekkel tűzdelt kampány volt, szakpolitikai kérdések nem igazán voltak jelen. Azáltal, hogy Fillon kiesett, elképzelhető, hogy végre érdemi politikai vitát láthatunk, és ez mindenképpen jó. Ráadásul mindez két olyan jelölt közt zajlik majd, akik egymással 180 fokban szemben állnak.


Soós Eszter Petronella
Fotó: Facebook

A bukott jelöltek választói közül kik támogathatják Macront és kik Le Pent?

Benne van a pakliban, hogy Fillon bázisából egy csoport Le Penre szavaz majd, de hasadhat a gyengébb eredményt elérő jobboldali jelölt, Dupont-Aignan bázisa is. Emellett bomolhat a baloldali radikális, globalizációellenes Mélenchon tábora is. Mélenchonon látszott, hogy nem túl boldog Macron potenciális elnöksége miatt.

Mi lehet Le Pen támogatottsági plafonja a második fordulóban? A közvélemény-kutatók azt mondják, viszonylag nagyarányú Macron-győzelem várható.

Ez még bizonytalan. 2002-ben 15 százalékra becsülték a szélsőjobb plafonját, most 35–40 százalékra. Ebből az következik, nem biztos, hogy érdemes ezzel foglalkozni. Inkább az a kérdés, mennyire ijesztő a Nemzeti Front, hányan vannak, akik elmennek szavazni ellene, és hányan maradnak inkább otthon.

ANKÉT: MI A VÉLEMÉNYE A FRANCIA ELNÖKVÁLASZTÁS EREDMÉNYÉRŐL?

Milyen hatása lehet a francia elnökválasztásnak az európai térben?

Két szempontot látok, az egyik, hogy Emmanuel Macron a kétsebességes Európa híve. Ez a V4-nek, Kelet-Európának és az euróövezeten kívüli országoknak alapvetően rossz hír. Ezek a tagállamok ilyen-olyan okokból perifériára szorulhatnak – bár ez Szlovákiát kevésbé érinti. A másik szempont: szerintem korai lenne pontosan megjósolni, hogyan működik majd a francia–német páros. Macronnal minden bizonnyal működni fog, kísérletet tesz a tandem újraélesztésére, ám ezzel meg kell várni a német választások eredményét is. Hogy hogyan néz ki a következő évek Európája, akkor látjuk majd, mikor megtudjuk Angela Merkel vagy Martin Schulz lesz-e Németország kancellárja.

Ajánló