A vállalkozók adóbevallása

Március 31-e az adóbevallások alap határideje, a vállalkozóknak is eddig kell bevallaniuk az adójukat, hacsak nem kérnek halasztást. Az előző évi bevételükkel viszont csak azok kötelesek elszámolni, akik összjövedelme tavaly magasabb volt 1901,67 eurónál.

Az adóbevallás személyesen és elektronikusan is leadható
Ján Krošlák illusztrációs felvétele
A leggyakoribb hibák

- nem az adott adózási időszakra érvényes nyomtatványon vallják be adóját – pl. az előző évből megmaradt űrlapot használják

- elfelejtik megjelölni, melyik adózási időszakra vonatkozik

- nem jelölik meg, hogy rendes, helyesbített vagy pótbevallásról van-e szó

- az adószámot (DIČ), illetve a születési számot nem írják rá a nyomtatvány valamennyi oldalára

- nem adják meg tevékenységük SK NACE-kódját

- az adóbevallás nem teljes (oldalak hiányoznak belőle), a mellékletek is hiányosak

- rosszul töltik ki az adófelajánlásról szóló részt

- elfelejtik aláírni az adóbevallást, illetve nem írják alá mindenhol

Forrás: a központi adó- és vámhivatal

Ha valakinek 2016-ban akár csak egyetlen napig is volt vállalkozói engedélye, és 1901,67 eurónál több jövedelemre tett szert, vagy valamilyen művészi teljesítményért honoráriumot kapott, netalán pénzügyi tanácsadóként jegyezték, adóbevallást kell készítenie. Az állam megköveteli, hogy adóbevételeiket becsületesen vallják be azok is, akik bérbe adtak valamilyen ingatlant, vagy eladták a házukat, lakásukat, illetve értékpapírokba fektettek, s így haszonra tettek szert.

Ugyan az összes bevételt be kell vallani, adót nem kell a teljes összegből fizetni. Mindenki jogosult egy ún. adómentes minimumra, melyből nem kell adózni. Ebből eredően sok vállalkozó, aki nagyon alacsony haszonkulccsal dolgozik, lényegében nem fizet adót, adóbevallást azonban neki is kell készítenie.

Ki mit válasszon?

Az alkalmazott adózók kétféle nyomtatvány közül választhatnak. Az A típusút annak kell kitöltenie, akinek kizárólag valamilyen munkaviszonyból származó adóköteles jövedelme volt, s a munkaadója nem készítette el helyette az éves adóelszámolást. A B típusú az egyéni vállalkozók bevallási íve, de azoknak is ezt kell kitölteniük, akiknek ingatlan bérbeadásából, kamatokból vagy más forrásból származó bevétele is volt. Akinek egyszerre volt alkalmazotti fizetése és egyéb adóköteles bevétele, az is a B típusú adóbevallást adja le.

Sok vállalkozó meggyőződése, hogy a vállalkozói státusból eredően, a bevételektől függetlenül mindig köteles adóbevallást készíteni. Ez így nem igaz. Előfordulhat, hogy valaki már évek óta vállalkozik, de tavaly nem ment az üzlet, és 1901,67 eurónál kevesebb bevétele volt – ilyen esetben nem kell adóbevallást készítenie. Persze szakemberek szerint tanácsos bejelenteni az adóhivatalban, hogy 2016-ban alacsony jövedelme volt, s nem készít adóbevallást, nehogy megbüntessék, illetve így elkerülhető a bevételek nagyságának az utólagos bizonyítása.

Az adóbevallás benyújtásának a határideje március 31., és addig az adót is ki kell fizetni. Idén is lehet halasztást kérni – az adóhivatal 3 hónapos haladékot hagyhat jóvá, illetve 6 hónapot azoknak, akiknek külföldi bevételei voltak. Az adóhivatalnak elég csak bejelenteni a halasztást.

Aki év közben abbahagyta a vállalkozást, felfüggesztette vagy teljesen beszüntette a tevékenységét, de addig 1901,67 eurónál több haszonra tett szert, rendes adóbevallást kell készítenie, rá is vonatkozik a március 31-ei határidő.

A kiadások kimutatása

A vállalkozók a tiszta jövedelmüket az összes bevétel összege és a kimutatható kiadások különbözeteként kapják meg. Kimutatható kiadásnak számít a különböző áruk és szolgáltatások vásárlását igazoló összes számla, melyek összefüggnek az adott vállalkozással. Mindenki eldöntheti, mi az előnyösebb számára: a ténylegesen kimutatható kiadások az egyszerűsített adónyilvántartás, esetleg az egyszeres vagy kettős könyvvitel alapján, illetve az ún. átalánykiadás igénybe vétele. Ez utóbbi a vállalkozásból származó összes bevétel 40%-át teheti ki, miközben szabtak egy felső határt: legfeljebb 420 euró lehet havonta, azaz 5040 euró évente – ha a vállalkozó nem vezet sem egyszerű, sem kettős könyvelést, és az adótörvény 6. cikkelye szerinti bevételre tett szert.

Némelyik vállalkozó elköveti azt a hibát, hogy ha a vállalkozásból származó jövedelmén kívül volt egyéb bevétele is, kombinálja a tényleges és az átalánykiadásokat. Ez azonban egyszerre nem lehetséges – mindenkinek el kell döntenie, melyik típusú kiadásokkal akar élni. Sokan azt hiszik, hogy ha az átalánykiadásokat választják, nem kell semmilyen adónyilvántartást vezetniük. Tévednek – az adóalap megállapítása céljából mindenkinek kell jegyeznie időrendi sorrendben, megfelelően tagolva a bevételeket, illetve nyilvántartást kell vezetnie a tartalékokról és a kinnlevőségekről is.

Ha valaki utólag rájön, hogy a benyújtott adóbevallásban helytelen adatokat adott meg, gyorsan leadhat még egy nyomtatványt, egy javított adóbevallást. Nem számít, hogy március 31-éig 2 adóbevallást is kap az adóhivatal, a hatóság a javítottat veszi majd figyelembe. Ha valaki csak március 31-e után tudatosítja, hogy valamit rosszul töltött ki, már nem lehet javított adóbevallást készíteni, hanem úgynevezett utólagos adóbevallást kell leadni, s ezt a megfelelő helyen meg kell jelölni a nyomtatványon.

Elektronikus vagy papír?

Az áfafizetők kötelezően elektronikus adóbevallást készítenek, a nem áfafizetők pedig eldönthetik, hogy elektronikus vagy klasszikus papírnyomtatványt akarnak-e kitölteni. Ha az utóbbit választják, azt személyesen juttathatják el a lakhely szerint illetékes adóhivatalba, de postán is feladhatják. Az űrlapok évről évre változnak, mindig az aktuális nyomtatványt kell kitölteni, a korábbi évekből származót nem szabad használni. (sza)

Ajánló