Változhatnak a rokkantság feltételei

Idén módosítják a rokkantsági nyugdíj megítélésének feltételeit. A hírek szerint sokan elveszíthetik jelenlegi járandóságukat, amit az illetékesek azonnal cáfoltak. A tervezett változásokkal állítólag csak az ügyfelek igényeire reagálnak, és nem lesz visszamenőleges hatályuk. Összeállításunkban a rokkantsági ellátással foglalkozunk.

Ján Krošlák illusztrációs felvétele
Ki jogosult?

Rokkantsági nyugdíjra jogosult az a személy, aki egészségromlás, testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét több mint 40 százalékban elvesztette, és az állapotában több mint egy évig nem várható javulás.

Az előírt ideig volt nyugdíjbiztosítása.

Nem jogosult öregségi vagy korengedményes öregségi nyugdíjra.

Meghatározott feltételek mellett ún. ifjúkori rokkantnyugdíjra jogosult az a személy, aki még gyerekként lett rokkant, ám rokkantsági nyugdíjat leghamarabb csak 18 évesen kaphat.

A rokkantnyugdíj-igényléshez szükséges iratok:

- személyazonossági igazolvány vagy útlevél

- a „Prehliadka Zisťovacia Kontrolná” formanyomtatvány, melyet a kezelőorvosnak is le kell pecsételnie

- a tanulmányai elvégzéséről szóló irat

- a katonai szolgálat igazolása

- a gyerekek születési anyakönyvi kivonata

- igazolás a házastársa nyugdíjának összegéről, ha csak ez a bevételük

- igazolás a 2003. december 31-e előtti munkanélküli időszakokról

- hiteles dokumentum, melyből nyilvánvalóvá válik, munkaviszonya mikortól meddig tartott

- ha 1990. május 1-je előtt olyan országban dolgozott, mellyel Szlovákia nem kötött szerződést a szociális biztosításról, fel kell mutatnia egy igazolást az akkori munkaadótól, hogy mennyi ideig dolgozott nála

a nyugdíjbiztosítási időszak és a kivetési alap igazolásához – ha továbbra is annál a munkaadónál lesz munkaviszonyban, amelyiktől rokkantsági nyugdíjba akar menni – fel kell mutatni a nyugdíjbiztosítási nyilvántartólapot

Tavaly év végéig a Szociális Biztosító (SP) 235 131 embernek folyósított rokkantsági nyugdíjat, közülük 135 148-nál 40–70% közötti munkaképesség-csökkenést állapítottak meg, és 99 983-nál 70% feletti rokkantságot. 2016-ban 45 880 személy állapotát ellenőrizték. 40 531 személynek meghagyták a korábbi besorolását, 3 708 személynek romlott az állapota, így nőtt a rokkantságuk százalékos mértéke. 1252 embernél javulást tapasztaltak, az ő rokkantságuk mértéke csökkent, 389 esetben pedig úgy ítélték meg, állapotuk olyannyira javult, hogy képesek ismét dolgozni, s megvonták a rokkantsági nyugdíjukat.

Sokan attól tartanak, ha módosítják a rokkantsági ellátás megítélésekor figyelembe vett diagnózisok listáját és azok pontozását, hirtelen nem számítanak rokkantnak, elveszíthetik jelenlegi járandóságukat. A szociális ügyi minisztérium és a Szociális Biztosító is cáfolta ezeket a híreket, szerintük csak politikai ijesztgetésről van szó.

Nem visszamenőleges

Hangsúlyozták: nem fogják tömegesen átértékelni a munkaképesség csökkenését, és főleg nem azzal a szándékkal, hogy lefaragjanak a rokkantság százalékos mértékéből. „Az olvasókban olyan benyomás alakulhat ki, hogy a szociális biztosításról szóló törvény 4. mellékletének tervezett módosításával tömegesen megvonják a rokkantsági nyugdíjakat, éspedig visszamenőleges hatállyal, vagyis azoktól is, akiknek már jóváhagyták. Ez nem igaz” – olvasható az SP állásfoglalásában.

Michal Stuška, a szociális ügyi minisztérium szóvivője hangsúlyozta: a tervezett módosítás szakmai kérdés, mellyel a legújabb orvosi ismeretekre és a páciensek igényeire reagálnak. A jelenlegi lista már 13 éves, szakemberek szerint ideje bővíteni, illetve pontosítani kell az egyes diagnózisokat. Egyúttal a legújabb kutatások és orvostudományi ismeretek tükrében felülbírálják, hogy egyes betegségek milyen mértékben csökkenthetik a munkaképességet. Ezzel összhangban bizonyos betegségek több százalékot „kaphatnak”, és persze az is előfordulhat, hogy néhány betegség ezentúl hivatalosan nem befolyásolja a munkavégzést. „A változások az új igénylőket érintik, nem lesz visszamenőleges hatályuk” – szögezte le a szóvivő.


Kattintásra nagyobb lesz!

2016-ban 27 349 személy igényelte a rokkantsági nyugdíjat – 148-cal kevesebb, mint egy évvel korábban. 22 295 személy járandóságát jóváhagyták, közülük 5 672 személynél 70%-os rokkantságot, 16 623-nál 40–70% közötti munkaképesség-csökkenést állapítottak meg. 5054 kérvényt elutasítottak, mert nem volt megfelelő a diagnózis. Egyébként a mozgásszervi problémák, a rákbetegségek, a különböző viselkedészavarok és a lelki betegségek voltak azok a leggyakoribb egészségi problémák, melyek esetében elismerték a munkaképesség-csökkenést, derül ki az SP statisztikai adataiból.

Minél több évet tölt valaki munkával, és minél nagyobb a fizetése, annál magasabb a nyugdíja is. Akinél viszont olyan mértékű egészségromlás következik be, hogy nem képes dolgozni, akár már huszonévesen nyugállományba vonulhat. A rokkantsági nyugdíj az egészségkárosodás miatt elvesztett fizetést pótló ellátás, amely addig jár, amíg az illető képessé válik ismét dolgozni.

Ki a rokkant?

A munkaképesség-csökkenés mértékének megállapítása orvosszakmai kérdés, minden eset egyedi, általánosságban azonban elmondható: rokkantnyugdíjasnak minősülhet az, akinek a munkaképessége – egészségromlás következtében – több mint 40 százalékkal csökkent, és ebben az állapotában több mint 1 évig nem várható javulás.

A hangsúly a munkaképesség csökkenésén van, ugyanis nem minden egészségkárosodott személy számít rokkantnak, hiszen bizonyos egészségromlás mellett lehet dolgozni. A kerekesszékhez kötött személynek sem biztos, hogy a munkavégzés okoz gondot – bizonyos munkákat ő is el tud végezni –, hanem a munkahelyre jutás. Ezért a megállapított funkciózavar miatt kialakult hátrányos helyzetet az állam szociális támogatásokkal próbálja kompenzálni, melyeket az egészségkárosodott személyek a szociális ügyi hivatalban igényelhetnek.

Akinek viszont tényleg csökkent a munkaképessége, vagy egyáltalán nem képes dolgozni, az a szociális biztosításról szóló törvény értelmében a Szociális Biztosítóhoz fordulhat, kérheti a rokkantsági nyugdíjat.

Mit vesznek tekintetbe?

A munkaképesség csökkenését úgy állapítják meg, hogy összehasonlítják az egészséges és az egészségkárosult személy testi, lelki és értelmi állapotát, képességeit. A munkaképesség csökkenésének megvizsgálásakor nem veszik figyelembe azt az egészségromlást, illetve testi vagy szellemi fogyatkozást, melyre a rokkantsági szolgálati nyugdíjra való jogosultság megítélésekor voltak tekintettel. A munkaképesség-csökkenés mértékét a Szociális Biztosító felülvizsgáló orvosa vizsgálja meg.

Már a nyugdíjkérelemhez csatolni kell az igény jogosultságát alátámasztó teljes egészségügyi dokumentációt, mely tartalmazza a szakorvosi leleteket, a korábbi kezelés értékelését, az állapot stabilizálásáról szóló információkat, a végső diagnózist, a betegség várható lefolyását, az esetleges további gyógymódot. Elsősorban arra összpontosítanak, hogy a beteg állapota milyen mértékű munkavégzést tesz lehetővé, képes-e felkészülni valamilyen tevékenység végzésére, van-e lehetőség a munkaerőpiacra való visszatérést elősegítő rehabilitációra, esetleg átképzésre.


Kattintásra nagyobb lesz!

Egy diagnózis

A felülvizsgáló orvos az előterjesztett dokumentumokból indul ki, de ha szükség van rá, a rokkantsági nyugdíjat igénylő személyt is berendelheti konzultációra, sőt újabb kivizsgálásokat is kérhet. A munkaképesség csökkenését végül százalékban fejezik ki. Előfordulhat, hogy valakinek több betegsége van, és mindegyiknél kiszámolják a munkaképesség csökkenésének mértékét, ám az egyes százalékokat nem lehet összeadni.

Ahhoz, hogy valakit rokkanttá nyilvánítsanak, egyetlen diagnózis alapján kell legalább 40%-os munkaképesség-csökkenést kimutatni. „Ha a biztosított személy több betegségben szenved, a legsúlyosabbat értékelik. Az összes többi diagnózis együtt legfeljebb még 10 %-kal növelheti a rokkantsági szintet” – tájékoztatott a Szociális Biztosító.

Ha feltételezhető, hogy a beteg egészségi állapota változhat, az SP felülvizsgáló orvosa a zárójelentésében előre meghatározhat egy időpontot, amikor felülbírálja a rokkantnak minősített személy állapotát. Új vizsgálatot akkor is elrendelhetnek, ha egy másik természetes vagy jogi személy hívja fel a figyelmet a rokkantnyugdíjas állapotának a változására.


Kattintásra nagyobb lesz!

A rokkantsági nyugdíj kiszámítása

A rokkantsági nyugdíj összege a megrokkanás időpontjában betöltött életkortól, a nyugdíj megállapításáig szerzett szolgálati idő hosszától és a rokkantság fokától függ.

3 csoport

A rokkantság fokának megfelelően a biztosítottakat 3 csoportba sorolják: 1. a munkaképesség több mint 70 százalékkal csökkent; 2. a munkaképesség több mint 40, de legfeljebb 70 százalékkal csökkent; 3. a rokkantságot – alkohol vagy más függőséget okozó szerek fogyasztásával – saját maguk okozó személyek. A nyugdíj megállapításáig szerzett szolgálati időhöz hozzászámolják az ún. hozzáadott időszakot (pripočítané obdobie), vagyis annyi évet, amennyi hiányzik a rendes nyugdíjkorhatár eléréséig.

3 képlet

Az összeget 3 képlettel állapítják meg. Kell hozzá az átlagos személyi bérpont (priemerný osobný mzdový bod – POMB. Ez az adat a nyugdíjbiztosítási számlán található, de a Szociális Biztosítóból is ki lehet kérni. A rokkantságinyugdíj-képletben emellett szerepel az aktuális nyugdíjérték (aktuálna dôchodková hodnota – ADH) és a teljes nyugdíjbiztosítási időszak (obdobie dôchodkového poistenia – ODP) –, vagyis a szerzett szolgálati idő és az ún. hozzáadott időszak összege.

1. Ha a munkaképesség több mint 70%-kal csökkent, a nyugdíj összege: POMBxODPxADH

2. Ha a munkaképesség több mint 40, de legfeljebb 70 százalékkal csökkent, a rokkantsági nyugdíj összegét a következő képlettel számolják ki: (POMBxODPxADH)x(a csökkenés mértéke)

3. Ha a rokkantságot – alkohol vagy más függőséget okozó szerek fogyasztásával – az igénylő saját maga okozta, a rokkantsági nyugdíj összegét a következő képlettel számolják ki: (POMBxODPxADH)/2 vagy (POMBxODPxADH)x(a csökkenés mértéke).

A Szociális Biztosító honlapján egy nyugdíjkalkulátor segítségével kiszámítható a nyugdíj összege.

Több nyugdíjtípus

Aki egyszerre többféle nyugdíjra jogosult, nem kapja meg mindegyiknek a teljes összegét. Aki már kap rokkantsági szolgálati nyugdíjat, annak csak a magasabb összegű járadékot fizetik ki. Ha egyforma összegűek, a biztosító azt folyósítja, amelyiket az ügyfél választja.

Aki teljesíti a feltételeket mindkét (a rendes és az ún. ifjúkori) rokkantsági nyugdíj megítélésére is, a magasabb összegű járadékot fogja kapni. Ha egyforma összegűek, a biztosító azt folyósítja, amelyiket az ügyfele választja. Ha a rokkantsági nyugdíjra jogosult személy már kap túlélő hozzátartozói (özvegyi, árvasági) nyugdíjat, neki a magasabb járadék teljes összegét fizetik ki, az alacsonyabb nyugdíjnak csak a felét folyósítják. Ha egyforma összegűek, az ügyfél teljes rokkantsági és megfelezett túlélő hozzátartozói nyugdíjra számíthat.

Aki több hozzátartozói nyugdíjat kap, csak a legmagasabb járadék teljes összegét fizetik ki neki, az alacsonyabb nyugdíjaknak a felét folyósítják. Ha a járandóságok összege egyforma, az ügyfél teljes rokkantsági nyugdíjra számíthat, a többi járadéknak csak a felét kapja. Ha a rokkantsági nyugdíjra olyan személy jogosult, akinek a munkaképessége több mint 70 százalékkal csökkent, nem kaphat egyszerre árvasági nyugdíjat is – az ilyen árva ugyanis a nyugdíjbiztosítási rendszer szempontjából nem számít eltartott gyermeknek.

2004. január 1-jétől rokkantsági nyugdíjnak számítanak azok a részleges rokkantnyugdíjak is, melyeket 2003. december 31-éig hagytak jóvá. Ha a rokkantnyugdíjas eléri a rendes nyugdíjkorhatárt, járandóságát nem minősítik át öregségi nyugdíjjá. 2007-ig a rokkantsági nyugdíj öregségire változhatott, a jelenleg érvényes szabályok szerint azonban a rokkantnyugdíjas státus addig érvényes, amíg az illető csökkentett munkaképességű – ezt az állapotot a nyugdíjkorhatár elérése nem befolyásolja. (sza)

Ajánló