Kiürül az ország északkeleti része

Pozsony |
Mintegy 150 ezer ember végleg kivándorolhatott Szlovákiából az utóbbi 15 évben. A távozók többsége 30 év alatti, és nagyon sok köztük az egyetemet végzett fiatal. Az agyelszívás az orvosi végzettségűek körében a legmagasabb. Egyes járásokból a lakosság bő 6%-a távozott.
A pénzügyminisztérium Pénzpolitikai Intézetének (IFP) tanulmánya szerint 2002 és 2012 között mintegy 300 ezer ember vándorolt ki az országból, azonban közülük minden második 2015-ig visszatért. Az IFP az egészségbiztosítási rendszerből távozók száma alapján mérte fel a kivándorlást, mivel más hivatalos statisztika nem létezik, vagy nem olyan pontos. „Az egészségbiztosítással rendelkezők száma alapján az utóbbi 15 évben Szlovákia lakossága 300 ezer fővel csökkent, és a folyamat azóta sem állt meg” – áll az IFP tanulmányában. A kivándorlás közvetlenül az uniós csatlakozásunkat követően, 2004-ben és 2005-ben tetőzött, amikor két év alatt mintegy 200 ezerrel csökkent a lakosság száma. „Csak a gazdasági válság évében, 2009-ben érkezett több ember az országba, mint ahányan távoztak” – áll a tanulmányban. A válság utáni években évente mintegy 15 ezren távoznak, a migráció a visszatérők hatására kb. 6000 fős éves csökkenési szinten stabilizálódott. Ugyanakkor azt állítják, hogy a 2002–2012 között távozott mintegy 300 ezer ember fele visszatért 2015-ig. „Az unióba való belépést követő években sokan kísérleteztek a külföldi élettel, a többségük két éven belül visszatért. A tartósan kivándorlók aránya azonban fokozatosan nő, jelenleg a 2009 óta távozottak több mint 50%-át teszik ki” – állítja Martin Haluš, a tanulmány egyik szerzője.
 
Ennél is riasztóbb, hogy a távozók többsége 30 évesnél fiatalabb. „A távozók száma robbanásszerűen nő a nagykorúság elérésével, és 25 éves kor körül csúcsosodik ki, ami általában az egyetem elvégzésének időpontja” – magyarázza a trendet a tanulmány. Az emigrálók körében nagyobb arányban vannak a diplomások. „A végzős egyetemisták közül minden 10. külföldre távozik, ami mintegy 44,8 millió eurós veszteséget jelent az államnak” – állítják a szerzők. Ennyit tesznek ki ugyanis a távozók képzési költségei. A diplomások közül az orvosi karokon végzettek a leghajlamosabbak a távozásra: átlagosan 20%-uk külföldön kezd dolgozni. A kivándorlásukat erősítik a külföldi fejvadász cégek, amelyek szinte minden végzett orvosnak azonnal tudnak munkát szerezni valamelyik fejlett uniós tagállamban. 2010 és 2013 között 555 frissen végzett orvos távozott az országból, emellett további 210 gyógyszerész és állatorvos is külföldön kezdett dolgozni. A kivándorlás legfőbb oka a munkanélküliség, a legtöbben az északkeleti járásokból távoznak, egyes régiókból a lakosság 6,5%-a elment.  Ez azért is veszélyes, mert a fiatalok távozásával megáll a természetes népszaporulat is.
 
„Mintegy 2,3 százalékponttal magasabb az arányuk a kivándorlók között azoknak, akik a kivándorlás előtti utolsó évben munkanélküliek voltak, mint akiknek volt munkájuk – állítják a szerzők. – Érdekes, hogy a tartósan munkanélküliek körében azonban csökken a kivándorlási kedv, összehasonlítva azokkal, akik legfeljebb egy éve vannak munka nélkül.”
 
„A kivándorlással leginkább sújtott járás a Sninai, ahonnét 2005–2015 között a lakosság 6,5 százaléka távozott” – áll a dokumentumban. A déli járások közül a legmagasabb az elvándorlás a Losonci és a Poltári járásból (4,4–5%), a Nagyrőcei járásban 4–4,4%-ra tehető, a Rimaszombati és a Rozsnyói járásban pedig 3,7–4%-nyi a külföldre távozók aránya.
 
Viliam Páleník, a Foglalkoztatási Intézet igazgatója szerint az elvándorlást csak a helyben létesített munkahelyekkel lehet megállítani. Meggyőződése, hogy az, amit az állam a leszakadó régiók felzárkóztatására költ, rendkívül kevés.
 
„Igaz, hogy ezekben a régiókban sokkal többe kerül egy-egy munkahely létrehozása, de csak így lehet megállítani ezek elnéptelenedését” – mondta korábban lapunknak a szakember.

Ajánló