Májustól nő az anyasági és a gyes

Januártól változik néhány állami juttatás összege: magasabb lesz az anyasági támogatás, a táppénz, a baleseti járadék. 

Kicsivel többre számíthatnak májustól a kisgyermeket nevelők
Ján Krošlák illusztrációs felvétele
Társadalom-biztosítási járulék

Alkalmazottak:

Járulékkulcs: 9,40%

Maximális kivetési alap: 6181 euró

Maximális járulék: 581,05

Munkaadó:

(az alkalmazott után)

Járulékkulcs: 25,20%

Maximális kivetési alap: 6181 euró

Maximális járulék: 1508,15

Egyéni vállalkozó:

Járulékkulcs: 33,15%

Minimális kivetési alap: 441,5 euró

Minimális járulék: 146,35

Maximális kivetési alap: 6181 euró

Maximális járulék: 2048,99

Önkéntes biztosított:

Járulékkulcs: 35,15%

Minimális kivetési alap: 441,5 euró

Minimális járulék: 155,18 euró

Maximális kivetési alap: 6181 euró

Maximális járulék: 2172,61 euró

Ugyanakkor nőnek a vállalkozók járulékterhei is, havonta legkevesebb 5,90 euróval mélyebben kell majd a zsebükbe nyúlniuk.

Törvényből kifolyólag mindig január 1-jétől módosul néhány családsegítő támogatás. Mivel azonban a valorizáció a létminimummal függ össze, az emelés évek óta elmaradt, és sajnos, számos állami juttatás összege 2017-ben sem fog változni, ezúttal is csak szinten tartják. Ugyanis, ha változik a létminimum összege, automatikusan emelkedik néhány támogatás is, ha az változatlan, a segélyekhez sem nyúlnak. A létminimum összegét július 1-jével módosítják, tavaly azonban az változatlan maradt. Ugyancsak a létminimum alapján számolják ki a minimális tartásdíjat és a szociális ösztöndíjat – ezek a támogatások is a 2016-os szinten maradnak. A létminimum összege 198,07 euró, s ennek megfelelően a szociális ügyi hivatalok januártól továbbra is 203,20 euró gyest és 23,52 euró családi pótlékot folyósítanak.

Májustól magasabb gyes

Jó hír a kisgyerekes szülőknek: a gyes 2017-ben mégiscsak emelkedni fog, de nem januártól, hanem csak májustól, éspedig 10 euróval. A gyermekgondozási segélyt utoljára 2014-ben valorizálták, 2017 májusától 213,20 euró lesz. A gyest a gyermek 3 éves koráig (egészségkárosodott esetében 6 éves koráig) fizetik. A szülő a gyermek 25 éves koráig jogosult családi pótlékra, és a család anyagi helyzetétől függetlenül mindenkinek egyformán folyósítják. Azok, akik nem érvényesíthetik az adóbónuszt, vagy az adóhivatal nem hagyta jóvá, kaphatnak 11,03 euró kiegészítő támogatást a családi pótlékhoz. Az adóalap nem adóköteles része a mindenkori létminimum 19,2-szerese, vagyis marad a 3803,33 euró.

Anyasági támogatás

További családsegítő intézkedés az anyasági támogatás emelése, de erre is csak májustól kerül sor. A kormány betartotta az egy évvel ezelőtt tett ígéretét – 2015 szeptemberében, amikor a parlament elfogadta, hogy az anyasági 2016. január 1-jétől a napi kivetési alap 65%-áról 70%-ra emelkedjen, a miniszterelnök azonnal kilátásba helyezte a további emelést, mondván: az anyasági akkora összeg lesz, amekkora a jogosult személy nettó bevétele volt az anyasági szabadság előtt. Ezzel összhangban a parlament 2016 decemberében jóváhagyta a vonatkozó törvény módosítását, és a kivetési alap 2017. május 1-jétől 75%-ra nő. A támogatás összege átlagban 518,80 euró lesz, ami 34,60 eurós emelést jelent. Az anyasági támogatást a Szociális Biztosító folyósítja, és a kismamák 34 hétig kapják, az összeget a kismama korábbi fizetése alapján számítják ki.

Aki nem gyest kér

Nem változik viszont a gyermekgondozási hozzájárulás összege, azt 2016-ban megemelték 50 euróval 280 euróra, 2017-ben marad ezen a szinten. Erre a segélyre a szülő akkor jogosult, ha a gyermek 3 éves kora előtt munkába áll, s gyermekét elhelyezi valamilyen intézményben (bölcsődében, óvodában), és az ezzel összefüggő költségeit térítheti a szociális ügyi hivatal. Aki igényel ilyen támogatást, annak leállítják a gyes folyósítását. Havonta legfeljebb 280 eurót hagyhatnak jóvá, és minden gyermek után kifizetik, ezzel szemben a gyes egyszerre csak egy gyerek után jár. Ha a bölcsőde vagy óvoda havi költségei magasabbak a gyes összegénél, a gyesnél jobban megéri gyermekgondozási hozzájárulást igényelni. Ha a gyermekről a nagyszülő gondoskodik, csak 41,10 euró hozzájárulást hagyhatnak jóvá. Ez esetben előnyösebb megtartani a gyest (203,20 euró). A gyermekgondozási hozzájárulást a gyeshez hasonlóan a szociális ügyi hivatal folyósítja, és a gyermek 3. életévéig, egészségkárosodott gyerek esetében 6 éves koráig jár.

Gondozói hozzájárulás

Némi emelésre számíthatnak azok is, akik súlyosan egészségkárosodott gyermeküket, házastársukat vagy szüleiket gondozzák. Januártól emelkedik a szociális ügyi hivataltól igényelhető hozzájárulás összege, valamint annak a bevételnek a határa, amelytől a támogatás nagysága függ. További fontos változás, hogy meghosszabbodik az az időszak, amíg az állam hozzájárul a gondozó nyugdíjbiztosításához. A régi szabályok szerint az állam legfeljebb 12 évig fizethette a biztosítást, mostantól nem létezik semmilyen határ: a gondozó személy addig lehet az állam biztosítottja, amíg arra szükség van. A támogatás pontos összege továbbra is a gondozott személy bevételétől függ, viszont a létminimum 1,4-szereséről (277,326 euró) az 1,7-szeresére (336,719 euró) módosult az a jövedelemhatár, mely felett a támogatást megkurtítják. Ez alól kivétel, ha valaki eltartott gyermekről gondoskodik – ilyen esetben a hozzájárulásból csak akkor faragnak le, ha a bevétele túllépi a létminimum 3-szorosát (594,27 euró).

Magasabb járulékterhek

Az önálló kereső tevékenységet folytató személyeknek januártól mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk, legkevesebb 5,90 euróval emelkednek a járulékterheik. A Szociális Biztosító adatai szerint a vállalkozók 73%-a a minimális és mindössze 0,43%-uk a maximális kivetési alapból fizeti a biztosítási díjat, mely összege mindig az év elején változik. Az előző évekhez hasonlóan az idén is nőtt a minimális kivetési alap, ami a legtöbb vállalkozó számára azt jelenti, hogy ezentúl a biztosítóba is többet fizet. Tavaly a minimális kivetési alap 429 euró volt, januártól 441,50 euró lesz. Ez azt jelenti, hogy a lehető legalacsonyabb társadalombiztosítási díj a tavalyi 142,20 euróról 146,35 euróra emelkedett. Jelentős mértékben változott a maximális kivetési alap: a havi átlagkereset 5-szöröséről a 7-szeresére emelkedett, vagyis a tavalyi 4290 euróról 6181 euróra nőtt. Ennek megfelelően a legmagasabb biztosítási díj 776 euróval emelkedett, azaz a korábbi 1422,13 euró helyett januártól 2048,99 euró. Aki a maximális kivetési alapból fizeti a járulékokat, évente 7025,04 euróval többet fog befizetni a biztosítóba. A járulékok összegét az év elején azoknak kell módosítaniuk, akik idáig 146,35 eurónál kevesebbet vezettek el. Az új összeget – a januárra vonatkozó biztosítási díjat – február 8-áig kell először az Szociális Biztosító számlájára átutalni.

Januárban – az átlagbérek alakulásától függően – szokott változni az egészségbiztosítási díj összege is. 2016-ban a minimális járulék 60,06 euró volt, 2017-től már 61,81 euró, illetve egészségkárosodott személy esetében a fele, azaz 30,90 euró. Az új összeget ez esetben is február 8-áig kell először átutalni. (sza)

A Szociális Biztosítóból folyósított támogatások 2017-ben

Január 1-jétől emelkedett a betegbiztosításból fizetett támogatások maximális összege. „Ennek oka, hogy 42,3124 euróról 58,0603 euróra nőtt az egyes konkrét támogatások kiszámításakor használt napi kivetési alap” – tájékoztatott a Szociális Biztosító (SP). A változás azokat a biztosítottakat érinti, akik 1287 eurónál többet keresnek havonta, mintegy 300 700 személyről van szó. Amennyiben a táppénz kifizetésének oka 2016. december 31. után keletkezett, egy 31 napot számláló hónapban az SP az ügyfeleknek legfeljebb 990 euró táppénzt folyósít havonta, egy 30 napot számláló hónapban pedig maximum 958 eurót folyósíthatnak.

Anyasági támogatás

Az anyasági támogatás felső határa 1260 euró (31 napos hónapban), illetve 1219,30 euró (30 napos hónapban). Ha valaki beteg gyermekéről vagy más hozzátartozójáról gondoskodik, a biztosító legfeljebb 10 napért fizet ápolási díjat, mely maximális összege 319,40 euró. Az anyasági támogatásra májustól újabb változás vár: az év eleji megszokott valorizáción kívül tavasszal további emelés lesz. Jelenleg az anyasági támogatás a jogosult személy kivetési alapja 70%-ának mefelelő összeg, májustól ez 75%-ra emelkedik. A kismamák így az államtól annyit fognak kapni, amennyi a nettó fizetésük volt.

Baleseti táppénz

A baleseti táppénz összege 2017. január 1-jétől 2%-kal emelkedett. Ugyanilyen mértékben nőtt a hozzátartozói baleseti nyugellátás is. Egyes baleseti támogatásokat – egyszeri kártérítés, a gyógykezelés költségeinek a térítése, hozzájárulás a temetés költségeihez – törvényből kifolyólag bizonyos felső határral korlátoznak, melyet évente valorizálnak. A házastárs egyszeri kártérítésének a maximális összege idén 53 503,20 euró, az eltartott gyermek egyszeri kártérítésének az együttes összege ugyancsak nem haladhatja meg az 53 503,20 eurót. A gyógykezelési költségekhez idén legfeljebb 26 751,80 euróval, a temetéssel összefüggő költségekhez pedig maximum 2675,70 euróval járulnak hozzá.

Munkanélküli-segély

A munkanélküli-segély felső határa most nem változott, az mindig júliusban szokott módosulni. Vagyis 2016. július 1-jétől 2017. június 30-áig egy 31 napot számláló hónapban a támogatás felső határa 900 euró, 30 napos hónapban pedig 871 euró.

A garanciabiztosítás

A garanciabiztosításból fizetett segély maximális összege attól függ, a munkaadó mikor vált fizetőképtelenné. A jóváhagyható maximális összeg mindig július 1-jével változik, eszerint ha a munkaadó 2016. július 1-je és 2017. június 30-a között válik/vált fizetőképtelenné, a garanciabiztosításból fizetett segély felső határa 2649 euró.

Járulékkedvezmény

Azok a személyek, akik hosszan tartó munkanélküliség után munkaviszonyt létesítenek, esetleg állami alkalmazottá válnak, járulékfizetési kedvezményben részesülhetnek, ha havi bevételük nem lépi túl az 591,61 eurót. 2016. december 31-éig a felső jövedelemhatár 574,86 euró volt. Ez a limit változatlan marad az egész idő alatt, amíg érvényesítik. Ez azt jelenti, hogy a 2016-ban létesített munkaviszonyok esetében, melyek 2017-ben is folytatódnak, a felső határ marad az 574,86 euró. Az új limit csak a 2017-ben újonnan létrejött munkaviszonyok esetében érvényes. A járulékfizetési kedvezménnyel összefüggő bevételhatár a részmunkaidős munkaviszonyok esetében is érvényes.

Nyugdíj a 2. pillérből

2015. január 2-ától a polgárok a nyugdírendszer 2. pilléréből is igényelhetnek járandóságot, és ez a lehetőség továbbra is megmarad. Ezt megtehetik vagy közvetlenül az adott nyugdíjpénztárban, vagy a Szociális Biztosító kirendeltségében. Az SP egy központi információs rendszer, a CIPS segítségével közvetíti a 2. pillérre vonatkozó nyugdíjajánlatokat az életbiztosítóktól, melyekből az ügyfél kiveheti a nyugdíjat. 2017-től némileg több pénz vándorol a 2. pillérbe. 2016. december 31-éig a pénztártagok a biztosítási díj 4%-át utalták át a valamelyik magánnyugdíjpénztárban létesített számlájukra, és az SP-ben maradt a kivetési alap 14 %-a. 2017-től a 2. pillérbe 4,25% megy, s ezentúl ez az arány 2024-ig minden évben 0,25%-kal emelkedni fog, míg eléri a kivetési alap 6%-át. Az SP-ben maradt rész pedig arányosan csökkenni fog úgy, hogy a két rendszerben lévő diztosítási díj együttes összege mindig a kivetési alap 18%-a legyen.

Új szolgáltatás

A Szociális Biztosító még december 28-án új szolgáltatást indított a munkaadók számára: e-mailben vagy SMS-üzenetben figyelmeztetik azokat, akik nem adják le időben a biztosítási díjakkal kapcsolatos időszerű havi kimutatásaikat. Ugyanakkor ilyen figyelmeztetéseket csak azok kaphatnak, akik bejelentették az aktuális elérhetőségüket, vagyis megadták az e-mail-címüket vagy a megváltozott mobilszámukat. „A munkaadók érdeke, hogy a biztosító illetékes kirendeltségében vagy a mojekontakty@socpoist.sk címre küldött levélben frissítsék az adataikat. Így elkerülhetik a pénzbírságot, melyet a biztosító a kötelességeik elmulasztásáért szabhat ki, s mely elérheti a 16 596,96 eurót” – tájékoztatott a Szociális Biztosító. Az új szolgáltatást decemberben csak tesztelték, 2017. január 1-jétől már rendes üzemben működik, s az év első hónapjában az ügyfeleket a novemberi mulasztásokra fogják figyelmeztetni. (sza)

A Szociális Biztosító válaszol

1. Anyasági szabadságon vagyok, és anyasági támogatásban részesülök. Bankot váltok, változik a számlaszámom. Mit kell tennem, hogy a számlaszámváltás miatt egy pillanatig se legyek állami támogatás nélkül? Hogyan kell jelentenem az új számlaszámot?

Ha az anyasági támogatás kifizetésében bármiféle változást szeretne, a Szociális Biztosító illetékes kirendeltségében benyújt egy kérvényt, mellyel igényli, hogy a segélyt készpénzben vagy a férje számlájára folyósítsák, vagy kéri a számlaszáma módosítását. A formanyomtatvány letölthető a www.socpoist.sk oldalról is, vagy beszerezhető bármelyik irodában. A kitöltött kérvényt személyesen vagy postai úton kell eljuttatni az SP-be.

2. Milyen űrlapot kell kitöltenie annak, aki ápolási díjat akar kérni, Szlovákiában dolgozik, de más uniós államban él? Én ugyanis Ausztriában lakom, és a gyerekeimnek is ott van a kezelőorvosuk, s neki nincs szlovákiai nyomtatványa, s nem is tudta megmondani, milyen papírt kell kitöltenem. Mihez kezdjek?

Azon biztosítottak esetében, akik más uniós országban tartózkodnak, de Szlovákiában van betegbiztosításuk, a Szociális Biztosító elfogadja a másik uniós országban használatos betegbiztosítási nyomtatványt – ez esetben azt, amit az osztrákok szoktak kitölteni, ha Ausztriában ápolási díjat igényelnek. Fontos, hogy a kérvényt hivatalos formanyomtatványon kell benyújtani, az ápolási díjat nem lehet saját szavakkal megfogalmazott kérvénnyel igényelni, még akkor sem, ha a kérvény tartalmazza az összes szükséges adatot (személyi születési szám, a pontos dátum, cím stb.), hanem az adott államban elfogadott formális nyomtatványnak kell lennie. Amennyiben az adott országban az a szokás, hogy a kezelőorvos nem tölt ki az ápolási díj céljából semmilyen nyomtatványt, akkor az ott illetékes szakhatósághoz kell fordulni, hogy állítsa ki az ápolási díj igényléséhez szükséges E-űrlapot. Az összes E-nyomtatvány hozzáférhető az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén.

3. A 17 éves fiam kapott levelet a Szociális Biztosítótól, hogy beléphet a nyugdíjrendszer 2. pillérébe. A fiam nem dolgozik, még diák. A dolog rendben van?

A Szociális Biztosító levelet küldött azoknak a biztosítottaknak, akiknek életük során először jött létre társadalombiztosításuk, például a nyári idénymunkák alatt. A biztosító csak törvényes kötelességének tesz ezzel eleget, miszerint a biztosítás létrejöttétől számított 180 napon belül az adott személyt tájékoztatni kell arról a lehetőségről, hogy beléphet a nyugdíjrendszer 2. pillérébe. Ennek egyik feltétele ugyanis a társadalombiztosítás létrejötte. A másik feltétel, hogy a 2. pillérbe csak az léphet be, aki még nem töltötte be 35. életévét. (sza)

Ajánló