Eurobarométer: a migrációt és a terrorizmust tartjuk a legfőbb veszélynek

Brüsszel |

A migrációt és a terrorizmust látja az Európát érintő legfőbb veszélynek az Európai Unión belüli közvélemény - derül ki az Eurobarométer nevű, csütörtökön közzétett uniós közvélemény-kutatásból.

Illusztrációs felvétel
Képarchívum

A jelentés szerint csökkenés jellemezte a veszélyek súlyosságának megítélését. Az unió lakosságának 45 százaléka - a tavaszinál 3 százalékkal kevesebben - látja úgy, hogy a migráció a legsúlyosabb kihívás Európa számára. A terrorizmust ősszel a lakosság 32 százaléka tartott a legfőbb veszélynek. Az így vélekedők aránya 7 százalékkal marad el a tavaszitól.

Ezeken kívül a munkanélküliség (31 százalék) és a gazdasági helyzet (19 százalék) foglalkoztatja leginkább az európai közvéleményt.

A migrációt tekintve az uniós polgárok 69 százaléka támogatja, hogy az uniónak közös bevándorlási politikája legyen. A lakosság 61 százaléka fogadja szívesen a más uniós tagországból érkezőket, viszont 56 százalékuk negatívan áll az EU-n kívüli országokból érkező migrációhoz.

A lakosság 81 százaléka gondolja úgy, hogy meg kell tartani az uniós polgárok szabad mozgását, munkavállalását, tanulását és a gazdasági átjárhatóságot biztosító szabályozást.

Kicsit szimpatikusabb lett az EU és az euró

Az adatokból az is kiderül, hogy az euró támogatottsága enyhén növekedett, az EU egészében 58 százalék, az euróövezet országaiban 70 százalék volt a fizetőeszközzel rokonszenvezők tábora.

A beruházások tekintetében az európaiak 56 százaléka egyetért azzal, hogy állami támogatás adható a magánszektor beruházásainak ösztönzéséhez. A felmérés szerint a lakosság 82 százalékának az a véleménye, hogy a szabad piacgazdaság a magas szintű szociális védelem feltétele.

A kutatás készítői az EU megítélésére is rákérdeztek. A számok azt mutatják, hogy az uniós tagországok polgárai jobban bíznak az Európai Unió intézményeiben és azok politikájában, mint fél évvel ezelőtt. Hozzátették, hogy a polgárok valamivel jobban bíznak nemzeti kormányaikban is a tavasszal mért adatokhoz képest, ugyanakkor a bizalmi mutató kisebb mértékben emelkedett, és még mindig elmarad az uniós intézményekhez képest.

Az európaiak 38 százaléka érzelmileg semleges az unióval szemben - ez a szám 2015 tavasza óta változatlan -, ezzel szemben enyhe emelkedést mutatott az EU-integrációval szimpatizálók száma, és az unióról kedvezőtlen képpel rendelkezők aránya valamivel csökkent.

A jelentésből kiderül, hogy tízből négy uniós polgár gondolja úgy, hogy véleménye számít és meghallgatják az unióban, valamint mintegy 67 százalékuk érzi magát ténylegesen uniós polgárnak.

A tájékoztatás szerint a diákok unión belüli és oktatási intézmények közötti mobilitását segítő Erasmus program ismertsége jelentősen emelkedett. A programban részt vevők megelégedettségi szintje 86 százalék volt.

Sokak számára az EU a stabilitást jelenti

Az adatok tanúsága szerint Európa jövőjével kapcsolatban az európaiak kétharmada, mintegy 66 százalékuk gondolja úgy, hogy az Európai Unió és tagországai a stabilitást képviselik az egyre bizonytalanabb világban. Emellett 60 százalék azok aránya, akik szerint az unió perspektívát biztosít az európai fiatalok számára.

A jelentés készítői megjegyezték: 60 százaléknál többen gondolják úgy, hogy még több európai szintű döntéshozatalra van szükség a legtöbb területen. Tízből nyolcan azt mondják, hogy így kellene lennie a terrorizmus elleni harc területén, valamint a demokrácia és a béke előmozdítása érdekében. Több mint 70 százalék gondolja ugyanezt a környezetvédelem, a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód, valamint az unió határain kívülről érkező migráció kezelése esetében.

Ajánló