Juncker: az EU nélkül nem fogunk tudni létezni

Maastricht |

Teljes tévedésben vannak azok, akik azt gondolják, hogy elérkezett az idő Európa feldarabolására, mindazonáltal az Európai Uniónak a mai világhoz kell igazítania a szabályait, és egyes államok számára új pályát kell kialakítania - hangsúlyozta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pénteken, az Európai Uniót létrehozó maastrichti szerződésről szóló megállapodás 25. évfordulóján.

Jean-Claude Juncker
TASR/AP-felvétel

Az évforduló alkalmából rendezett hollandiai konferencián Juncker arról beszélt, hogy tíz év múlva Európa a világ bruttó nemzeti termékének (GDP) a jelenlegi 25 helyett mindössze 15 százalékát állítja majd elő, húsz év múlva pedig már egyetlen európai ország sem tartozik majd a világ hét legnagyobb gazdasága közé. Hozzátette: a 20. század elején még a Föld lakosságának mintegy 20 százaléka Európában élt, ez a szám ma 5-7 százalék közé tehető, az évszázad végére pedig 4 százalékra esik.

"Ezért aztán teljes tévedésben vannak, akik úgy vélik, hogy itt az ideje a lebontásnak, Európa feldarabolásának, és a kontinens nemzeti egységekre történő felosztásának" - mondta.

"Különálló nemzetenként nem fogunk tudni létezni az Európai Unió nélkül" - fűzte hozzá Juncker, aki szerint nem elég az európai integrációt a múltból kiindulva elmagyarázni. "Az EU-t azon keresztül kell megvilágítani, hogy mit tud adni a jövőre nézve" - magyarázta.

A bizottság elnöke szerint a migrációs válság lerombolta azt az alapelvet, hogy az EU a közösen elfogadott szabályokon alapul. "Ez valami új. Európa világháború utáni történelmében először fordult elő, hogy nem minden tagállam alkalmazta a közösen elfogadott szabályokat" - fogalmazott. Juncker szerint épp ezért egy másik pályát kell például kijelölni azon államok számára, amelyek nem akarnának minden területen annyira szorosan együttműködni, mint a többiek. "Ez nem lenne tragédia és válsághelyzet sem. Ez egy esély lenne" - mondta Juncker. "A szerződéseket a mai világhoz kell igazítanunk" - fogalmazott. A bizottsági elnök utalt rá, hogy egy ilyen másik "pálya" akár a nemrég az unióból való kiválást választó britek számára is vonzó lehetne.

Na de mi az a Maastrichti Szerződés?

A hollandiai Maastrichtban huszonöt éve állapodtak meg az Európai Közösség állam- és kormányfői a szervezet helyébe lépő, 1993. november 1-jén megalakult Európai Unió alapszerződésében.

A Maastrichti Szerződéssel létrejött a jogi személyiséggel nem rendelkező, három pilléres Európai Unió. Az első pillér a korábbi Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés, kibővülve a Gazdasági és Monetáris Unió létrehozásával; a második a közös kül-és biztonságpolitika; a harmadik a bel- és igazságügyi együttműködés.

Az Európai Unióval együtt számos új intézmény jött létre, mint például az európai ombudsman, az Europol, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank, intézményesült az Európai Tanács. Az EU legfontosabb szerveinek szintjére emelték az Európai Számvevőszéket, s több intézmény, mint például az Európai Bizottság új nevet, míg a Bíróság új hatáskört kapott. A szerződés biztosította a közösségi szinten egyeztetett tevékenységet a jogalkotás és igazságszolgáltatás egyes területein, a közösségi jogot érintő kérdésekben bevezette a miniszteri tanács és az Európai Parlament együttes döntését, létrehozta az uniós állampolgárság fogalmát, s további területekre - köztük az oktatás, kultúra, környezetvédelem - terjesztette ki a közösségi fellépést. Tizenegy tagállam 1999. január 1-jén bevezette a közös fizetőeszközt, az eurót, amely 2002 óta a készpénzforgalomban is átvette az addigi nemzeti valuták szerepét.

Ajánló