Népszabadság-főszerkesztő: nem kért újratervezést a kiadó

Budapest |

A lap megjelenésének leállítása előtt a kiadó vezetése nem jelezte, hogy a gazdaságos működtetés megteremtése érdekében korrigálni kell, illetve újratervezésre van szükség - áll a szerkesztőség hétfői közleményében, amelyet Murányi András főszerkesztő juttatott el az MTI-hez.

Azt írták: az újság múlt szombatig Magyarország legnagyobb példányszámú közéleti napilapja volt; tájékozódási pont, amely idézett és megkerülhetetlen hírforrásként működött. Hozzátették, hogy az utóbbi években náluk volt a legkisebb mértékű a példányszám csökkenése.

A lap veszteségessége kapcsán egyebek mellett arra utalnak, hogy a korábbi tulajdonos, a Ringier - a lap korábbi vezetőinek beszámolója szerint - nyomdai és terjesztési akvizíciókhoz is felhasználta a Népszabadság 2004-ig képzett, 2,4 milliárd forintos eredménytartalékát, hozzátéve: a lap hirdetési bevételek által is nagyban befolyásolt vesztesége "aligha évi egymillió euró" (307 millió forint).

Szerintük felelős döntést akkor hozhatott volna a lap jövőjéről a tulajdonos és a menedzsment, ha előre közli a lapvezetéssel: milyen működés szerint képzeli el a folytatást és mennyi időt ad az új konstrukció kidolgozására. Ez nem történt meg - jelezték.

A közlemény kitér arra is, hogy a Népszabadság szerkesztősége az újraindulással kapcsolatos tárgyalások során - egyéb pénzügyi korrekciók felajánlása mellett - lemondott októberi járandóságának jelentős részéről annak érdekében, hogy a lap folyamatosan a piacon legyen, s hogy október végéig kidolgozza tervét egy másfajta működésre. Az ajánlatra azonban nem volt a válasz - írták.

A Profil című osztrák gazdasági hetilap hétfői nyomtatott kiadásában megjelent interjúban Heinrich Pecina osztrák üzletember, a felfüggesztett Népszabadságot is kiadó Mediaworks tulajdonosának, a Vienna Capital Partnersnek (VCP) a vezetője megbocsáthatatlan hibának nevezte, hogy a magyarországi menedzsment rosszul kommunikált, és alábecsülte az ellenséges reakciókat. Hangsúlyozta: mivel a korábbi egyeztetések meghiúsultak, a helyi vezetésnek pár napra be kellett zárnia a lapot, hogy az alkalmazottakat tárgyalóasztalhoz ültesse. Az újságot újra akarták indítani a szerkesztőség bevonásával, azonban a lap munkatársai "inkább a fizetésük, mintsem az újság jövője miatt aggódtak". 

Kifogásolta, hogy a Népszabadság meg akarta tartani a korábbi privilégiumokat, például azt, hogy írhassanak a lapba a szocialista párt régi, kiérdemesült funkcionáriusai, akiket azután mint szerzőket fizettek ki. 

Az osztrák üzletember szerint a történteknek csak gazdasági okai vannak, az elmúlt években a lap működési vesztesége egymillió euró volt évente. Mint fogalmazott: boldog lenne, ha valaki levenné róla a Népszabadság "koloncát", azonban nincs senki, aki ezt megtenné. Heinrich Pecina 2015-ben a lapot rendkívül jutányosan a szocialista pártnak akarta eladni, de a pártnak, mint fogalmazott, "nem volt bátorsága", hogy átvegye az újságot.

Ajánló