Állástalan sem lehet akárki

Pozsony |

Minden bizonnyal szigorodni fognak januártól a munkanélküliek nyilvántartásba vételének feltételei. A szociális ügyi minisztérium egyelőre részleteket nem árul el, a szakértő szerint Szlovákiának nem kellene a „magyar útra” lépnie.

Nem kizárt, Szlovákia úgy próbálja csökkenteni a munkanélküliek számát, hogy kötelezővé teszi a közmunkát
Ján Krošlák felvétele
A kormányfő szerint a munkanélküliek jelentős része ismételten visszautasítja a neki felajánlott munkahelyeket. „Ha a munkanélküli tényleges ajánlatot kap, és ezt az ajánlatot állandóan el fogja utasítani, akkor az államnak másként kell hozzá viszonyulnia, mint ahhoz, aki normálisan reagál a neki felajánlott munkára” – jelentette ki Robert Fico miniszterelnök. Szerinte sok országban azért van 5-6 százalékon a munkanélküliség, mert sokkal szigorúbbak a munkanélküliek nyilvántartásba vételének a feltételei. A részleteket a szociális ügyi minisztériumnak kell kidolgoznia.
 
Szlovákiában júniusban 9,45%-os volt a munkanélküliség, ami hajszálra egyezik az egy hónappal korábbi adattal. Azt azonban már korábban is jelezték a szakemberek, hogy egyre nehezebb lesz tovább csökkenteni az állástalanok számát, mivel a munkanélküliek nagy részének nincsenek olyan képességei, amilyeneket a mai munkaerőpiac megkövetel, további nagy részének pedig – mivel már évek óta nincs állása – a szükséges munkavállalási készségei sem.
 
A minisztérium egyelőre nem árul el részleteket, úgy véli azonban, hogy sokan visszaélnek a jelenlegi rendszerrel. „A probléma szorosan kapcsolódik a feketemunkához” – írta lapunknak a minisztérium sajtóosztálya. Szerintük a szociális segély részleges ledolgozásának bevezetése 2014 januárjában – havi 32 órát kell dolgozni a segélyért, ha erre van lehetőség – szinergiahatást váltott ki: munkavállalásra motiválta az embereket, és visszaszorította a feketemunkát. A szaktárca szerint azonban még mindig sokan visszaélnek a munkanélkülieknek nyújtott támogatásokkal. „2015-ben 241 ezer munkanélküli kereste fel a munkaügyi hivatalokat, ami a munkaerőpiaci mozgások alapján hozzávetőlegesen évente azonos adat. Ami azonban fontosabb, hogy volt mintegy 40 ezer ember, aki miután kikerült a nyilvántartásból, 3 hónapon belül újra visszakerült. Közülük 3087 hét napon belül, 11 355 egy hónapon belül” – állítja Ján Richter szociális ügyi miniszter. Szerinte ez azt bizonyítja, hogy sokan csak ezért fogadják el a felajánlott munkát, hogy egy idő után újra regisztrálhassák magukat.
 
Értelmetlen statisztika a munkanélküliségről
 
Viliam Páleník, a Foglalkoztatási Intézet igazgatója úgy véli, ezeket az országos adatokat nem lehet általánosítani. „Kérdés, hogy a visszaélést egy alsó középosztályba tartozó pozsonyi, vagy egy roma telepen élő ember követi-e el” – mondta lapunknak. Szerinte ugyanis régiónként eltérő az emberek motivációja. „Annak van értelme, hogy a munkahely irányába tereljék a munkanélkülieket, de annak nincs értelme, hogy akkor is kihúzzák őket a nyilvántartásból, ha nincs munkájuk – magyarázta Páleník. – Ezt én a »magyar útnak« nevezem, ahol a munkanélküliek aránya hasonló a szlovákiaihoz, de a hivatalos munkanélküliségi arány a szlovákiainak a fele. Ők »sikeresek« voltak abban, amit most a szlovák kormány igyekszik elérni.” Magyarországon ugyanis kötelező a közmunka, amiért a munkanélküliek a minimálbérnél jóval alacsonyabb fizetést kapnak, és aki közmunkát végez, az nem számít munkanélkülinek – 2015-ben havonta több mint 200 ezren végeztek közmunkát. „Nem lehet azt mondani, hogy annak a módszernek lenne értelme, egyedüli eredménye, hogy a hivatalos munkanélküliségi adat Magyarországon alacsonyabb” – mondta a szakértő. Szerinte a foglalkoztatás növelésére kellene törekedni, amit a 2020-ig érvényes, 72 százalékos foglalkoztatottságot előíró kormánystratégia is tartalmaz. Itt még mindig óriási a lemaradásunk, a 2014-es adat 61,0 százalék. Németországban ez az adat 73 százalék feletti, de Ausztriában is magasabb 71 százaléknál.
 

Ajánló