A Híd elnöke szerint nem lesz szükség adóemelésre, spórolni kell; ha mégis kevés lesz a bevétel, a válságadók bevezetése is szóba jöhet

Bugár Béla: a lejáratásom lenne a megoldás?

Nem igazán lát esélyt jobboldali kormány megalakítására, a Smerrel viszont lehetetlennek tartja az együttműködést. Bugár Bélával, a Híd elnökével beszélgettünk.

(Somogyi Tibor felvétele)

Kormánypártnál választások előtt megkerülhetetlen kérdés, hogyan értékeli az elmúlt másfél éves kormánytagságot?
A lehetőségeinkből kihoztuk a maximumot. Az elmút másfél évből egy évet tudtunk hatékonyan kormányozni. Ígéreteink egy részén dolgoztunk, egy részét teljesítettük. Megváltoztattuk az államnyelvről szóló törvényt, a kisebbségi nyelvhasználati törvényt. Ez utóbbi először teremt olyan jogokat, amelyek védik a kisebbségi nyelvhasználatot. Ennek hatására ma már sokan azzal kampányolnak, hogy olyan helyre is kiteszik a helységnévtáblát, ahol eddig nem volt erre lehetőség. Létrehoztuk Komáromban a módszertani központot, amelynek feladata a szlovákiai magyar iskolák problémáira adandó válaszok felvázolása. A kisebbségi kultúrára újból többet sikerült szerezni. Eljutottunk a déli gyorsforgalmi út tervezésének a zárószakaszáig, kibővítettük a 63-as utat. Gömörben és környékén 1450 munkahely jött létre egy év alatt, a Samsungnál még harcot vívunk, hogy itt maradjon, a komáromi hajógyár esetében a kormányban keressük a megoldást. Egy év alatt be tudtunk indítani számos dolgot, jó irányba haladt a kormány, csakhogy az egyik koalíciós partner tapasztalatlansága és felelőtlensége miatt előrehozott választásokra kerül sor.

Térjünk át a választásokra. Végigkampányolták az országot. Milyennek látja a közhangulatot és a párt esélyeit?
Az emberek többségét általában két dolog érdekli. Egyrészt a valós problémákra keresik a választ, a szociális helyzetre, a nyugdíjakra, a munkanélküliségre. Másrészt rá szoktak kérdezni különféle híresztelésekre. Itt kell elmondanom, hogy egyedül a mi óriásplakátjainkat firkálják össze azzal, hogy áruló. Két évvel ezelőtt is ezzel kampányoltak ellenünk. Valaki úgy gondolja, hogy a „megoldás” az én lejáratásom? Nézem azt, hogy mi mindennel próbálnak összekötni. Folytatódik a „kastélyozás”. Ez ment két évvel ezelőtt is. Rosszindulatú hazugságok helyett valószínűleg nem hatna ennyire a jóindulatú igazság. A „kastélyom” egy szociális otthon. Társtulajdonos vagyok. Mindenkit meghívok, aki úgy gondolja, hogy az én „kastélyomban” szeretne lakni, jöjjön el egy hétre! Ott beteg emberek laknak, akiket ápolni kell, a szó valós értelmében. Ez az igazság és ez a lényeges. Mára úgy érzem, hogy mindenkinek kezd elege lenni a lejáratásokból. Aláhúzom, mi sosem mások lejáratásával, sosem más pártokkal foglalkozunk. A saját programunkat vázoljuk fel. S a másik dolog, amit mindenhol elmondok: kérem az embereket, menjenek el szavazni, még akkor is, ha nem minket választanak.

Visszatérve a plakátfirkálásra. Tény, hogy nemcsak a Híd, hanem az összes többi párt óriásplakátját is össze szokták firkálni, ez nem egyedi jelenség.
Akkor válasszuk ketté. Az egyik jelenség az ún. gorillázás. S ott más pártok plakátjait is végig szokták festegetni. De még mielőtt ez megjelent volna, csak a mi plakátjainkra lett ráfirkálva, hogy áruló. S nem hiszem, hogy ezt az SNS vagy bárki más tenné. Különösen azok után, hogy két évvel ezelőtt ez ment mindenhol. A lejáratás is lehet egy módszer, de komolyan erre van szükségünk? Versenyeztessük meg a programunkat, akár az MKP-val! S az emberek mondják meg, melyik program valósítható meg!

Berényi József szerint ők nem törődnek más pártokkal, szerinte az, hogy egyesek néhol a Híd plakátjaira az áruló szót festik, nekik árt, mert megint azt mondják, hogy a Híddal és Bugár Bélával foglalkoznak, pedig nem.
És valaki azt hiszi, hogy odafut egy hidas és lefújja a Híd-plakátot? Ezt nem egy helyen teszik, hanem két-három járásban. Két évvel ezelőtt beindítottak egy kampányt, s ennek most vannak az utózöngéi. Ne ez legyen a mérvadó, hanem az, hogy ígéretek és tettek összhangban vannak-e. Ilyen tapasztalt és megbízható politikusokat kell beválasztani a parlamentbe. Minden egyes parlamenti döntéshez 76 képviselő szavazatára van szükség, ehhez pedig együtt kell tudni működni.

Visszatérve a választásokra. Az új kormánynak főként gazdasági téren kell határozott döntéseket hoznia. Mely területeken spórolnának jobban, milyen adókat emelnének?
Nem beszélnék adóemelésről, hanem az államapparátus karcsúsításáról. Itt lehet spórolni. Vagy például: az áfa 28%-át nem lehetett beszedni. Januártól vontuk össze a pénzügyőrséget és az adóhivatalokat. Azt várom ettől a lépéstől, hogy ennek a 28%-nak legalább a fele minél hamarabb befolyik az államkasszába. Ha nem, akkor törvényt kell módosítani.

Spórolás és az áfa hatékonyabb behajtása elég? Gazdasági szakértők szerint adóemelés nélkül nem lehet megspórolni azt az 1 milliárd eurót, amivel csak jövőre kell csökkenteni a kiadásokat.
Uniós átlagon felüli nálunk a fiatalok munkanélkülisége. Az EU ad nekünk erre 2,3 milliárd eurót. Ha ezt az összeget felhasználjuk, és új munkalehetőségek nyílnak meg, egy csomó pénzt megspórolunk.

Ugyanoda lyukadunk ki: önök szerint tehát adóemelésre nincs szükség?
Úgy érezzük, hogy jelenleg e nélkül is van lehetőség megspórolni annyit, amennyi kell. 1,6 milliárdot akartunk megtakarítani tavaly, s még többet is sikerült, 4,9%-os helyett 4,6%-os volt a deficit. És most már csak 1,6-1,7%-ot kell a kormánynak idén és jövőre lefaragnia. Ez már nem akkora összeg. Ha mégsem lenne elég, válságadót vezethetnénk be.

Mint a közelmúltban Magyarországon?
Nem mondom, hogy ugyanazt, mert az elég durva volt. Azokban az ágazatokban, amelyek nem érzik meg annyira, ott lehet emelni. De ehhez is csak akkor nyúlnánk hozzá, ha szükség lesz rá.

Az átlagembert a gazdasági témában főként az érdekli, hogy lesz-e munkája. A munkanélküliség az utóbbi években főként a déli járásokban nőtt. Mit tennének a déli régiók felzárkóztatásáért?
Meg kell nézni ennek az emelkedésnek az okait is. Nagyon sokan Észak-Magyarországon dolgoztak, s amikor ott leépítésekre került sor, elsősorban a külföldieket bocsátották el. Hosszú távon az segít, ha kiépítjük a déli gyorsforgalmi utat. Emellett el kell érni, hogy a hazai vállalkozó, ha be akar fektetni a magas munkanélküliség sújtotta régiókban, ugyanolyan feltételekkel kapjon támogatást, mint a külföldi. Látni kell továbbá a már meglevő lehetőségeket is. A földművelésügyi tárcának sikerült kiharcolnia, hogy a legnagyobb mezőgazdasági támogatást azok kapják, akik munkahelyeket is teremtenek. Becslések szerint ez több ezer új munkahelyet jelenthet Dél-Szlovákiában. Van itt még egy hosszú távú cél: végre rá kell kötni az egyetemeket és a középiskolákat a piaci keresletre. Az egy diákra eső támogatást a szerint kell beállítani, hogy mennyire „termel” a piacra az adott intézmény. Ehhez viszont egy nagyon öntudatos, harcias oktatási miniszterre van szükség.

Térjünk át a gazdasági kérdésekről a kisebbségiekre. Melyek ezen a téren a Híd fő célkitűzései?
Mi az a három dolog, amely minden kisebbség számára lehetőséget ad a fejlődésre? A nyelvhasználat, az oktatásügy és a kultúra. A nyelvhasználat terén olyan jogokat biztosítottunk, amelyek eddig sohasem voltak meg. Szlovákia történetében soha nem volt olyan törvény, amely azt mondta, hogy ha egy hivatalnok akadályozza az anyanyelv használatát ott, ahol használni lehet, a hivatalnokot meg lehet büntetni. Ezekkel a jogokkal viszont élni kell. Ehhez egy óriási tájékoztatási hullámra lesz szükség az év második felében. Ami a kultúrát illeti, húsz év után végre elkészült a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvény. A terv az, hogy a kultuszminisztérium költségvetésére százalékban rákötődik a kisebbségi kultúra finanszírozására szánt összeg, ezt a kisebbségek által delegált emberek fogják elosztani, és a minisztérium ellenőrzi. A harmadik dolog a kisebbségi oktatásügy. A szlovákiai magyarság asszimilációjának egyik okozója, hogy a magyar szülők egy része szlovák iskolába adja gyermekeit. Gyurgyík Lászlóék felmérése szerint ezt azért teszik, mert úgy vélik, a szlovák iskolában a magyar gyerek megtanul szlovákul. Ezért meg kell változtatni a szlovák nyelv oktatásának módszerét a magyar iskolákban. Meg kell tanítani a gyerekeket szlovákul beszélni, nem a nyelvtani szabályokat és a verstanítást kell előtérbe helyezni.

A leköszönő kormánynak nem sikerült rendeznie az állampolgársági törvényt. Lát arra esélyt, hogy ez a következő választási időszakban rendeződjön?
Ez annak a függvénye, hogy milyen eredménnyel végzünk, és kik jutnak be a parlamentbe. Ha két képviselővel több lett volna a Hídnak, akkor eltöröltük volna a Fico-féle ellentörvényt. 74-en ugyanis megszavazták ezt. Vagy egy másik példa az együttműködés létjogosultságára: az alkotmánybírósági beadványhoz, amelyhez 30 képviselő aláírása kell, a mi 14 aláírásunkhoz szereztünk még 31 szlovák képviselői aláírást. Ezért és így kell együttműködni.

A magyar választók többsége vagy az MKP-t vagy a Hidat fogja választani. Miért kellene a Hidat választaniuk?
Amit ígérünk, azt megpróbáljuk megvalósítani, az elmúlt egy év is arról szólt, hogy az ígéretek egy részét meg is valósítottuk. Olyan projektet indítottunk be, amely nemcsak Szlovákiában, hanem Európában is teljesen új: egy párton belül próbáljuk összefogni az összes kisebbséget, sőt, a szlovák többségből is azokat, akik tudják, hogy elég már a feszültségekből, próbáljunk együttműködni mindannyiunk érdekében. Ezzel természetesen nő a koalíciós potenciál is.

Lát akár egy fikarcnyi esélyt is egy jobboldali kormány megalakulására, vagy már csak az a kérdés, hogy Robert Fico egymaga alakít-e kormányt, vagy valakivel társulnia kell?
Az, ami igazán problémát okoz, az SaS. És nem az eredménye miatt. Az SaS azzal kampányol, hogy az eurómentőövnél az SDKÚ, a Smer, a KDH és a Híd elárulta a szlovákiai polgárok érdekét, jó hogy nem hazaárulással vádol bennünket. Ezek után hogyan lehet együttműködni velük? Két dolog fontos amellett, hogy hány százalékot szereznek a jobboldali pártok: az SaS hajlandó-e változtatni álláspontján, illetve hogy bejutnak-e Matovičék. Ha bent vannak Matovičék, nincs jobboldali kormány.

Milyen választ adnak Ficónak, ha március 10. után koalíciós ajánlattal keresi meg önöket?
Ha megnézem az értékeinket és a programunkat, akkor lehetetlen egy ilyen koalíció létrehozása. Amikor Maďaričtól, Čaplovičtól azt halljuk, hogy ha kormányra kerülnek, megváltoztatják a kisebbségi nyelvhasználati törvényt, akkor azt kell mondanom, hogy az értékeink nagyban különböznek.

Egy tippet kérnék a végére: hány százalékot szerez a Híd?

Nem szeretek tippelni. Annak ellenére, hogy a múltkori választások előtt 2-3 hónappal azt mondtam, hogy ebben a pártban 8 százalék már benne van, kérdés az, hogy erről meg tudjuk-e győzni a választókat. Végül 8,1 százalékot szereztünk. Ennek ellenére most nem fogok tippelni. Egyetlen egy dolog nagyon fontos, hogy ne vesszenek el szavazatok. Ezért kellene a Hídra szavazni.

Ajánló