A munkaerő mozgása a magyar-szlovák-ukrán hármashatár térségében

Ez derül ki az ELTE Társadalomtudományi Karán folyó „Európai Léptékkel a Tudásért” és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet részvételével zajló nemzetközi „Euborderregions” című, határokon átívelő kapcsolatokat vizsgáló kutatásokból.

Sik Endrének (ELTE/TÁRKI) a kutatásokról készült összefoglalóját a magyar TÁRKI Társadalomkutatási Intézet juttatta el az Új Szó Online-hoz.

Mint az ábrából kitűnik, míg a magyar-szlovák-ukrán hármashatár magyarországi oldalának mindkét felén élők között alacsony a külföldön dolgozók aránya, addig a szlovákiai és ukrán határ menti térségekből nagyobb a külföldön munkát vállalók aránya.

A szlovákiai szlovákok és magyarok – tehát az itt élő többség és kisebbség egyaránt – legnagyobb arányban a térségből kifelé mozognak. Ezzel szemben az ukrán határ menti térségből a Magyarország felé irányuló munkavállalás aránya magasabb, mint a térségből kifelé irányuló mozgásé. Ukrajna esetében a többség és a kisebbség munkavállalásának iránya is eltérő: míg az itt élő magyarok elsősorban Magyarország felé, addig az ukránok – ha kis mértékben is, de inkább – a térségből kifelé mozdulnak.

Ha nem csupán a munkavállalás, hanem mindenféle vállalkozás (ide értve az alkalmi és rendszeres, illetve legális és illegális ügyleteket egyaránt) irányait vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy szinte minden lehetséges irányban van mozgás a régióban, s e mozgások nagy arányban a régión belül történnek.

A magyarországi lakosok közül az ukrán határ közelében élők között magasabb kis mértékben az Ukrajnában üzletelők aránya. Szlovákiából az (igen) kisvállalkozó magyarok és szlovákok elsősorban Magyarország felé orientálódnak, de a szlovákiai szlovákok alig kisebb arányban aktívak Ukrajnában, illetve a térségen kívüli országokban. Ukrajna felől nézve az üzletelés fő csapása Magyarország, s ebben a magyarok aktivitása az ukránokénak közel kétszerese.

Sik Endre (ELTE/TÁRKI)

A térkép forrása: az Európai Léptékkel a Tudásért és az Euborderregions kutatások adatbázisa. Az „Európai Léptékkel a Tudásért” projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A projekt neve:„Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE - TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0003. A felsőoktatás minőségének javítása a kutatás-fejlesztés-innováció-oktatás fejlesztésén keresztül”