Végkielégítés vagy felmondási idő közül kellene választani, a kettő együtt nem járna

Változik a munkatörvénykönyv

Pozsony |

A munkáltatókkal és a szakszervezetekkel való több hónapos egyeztetés és vita után a munka-, szociális és családügyi minisztérium tárcaközi egyeztetésre bocsátotta a munkatörvénykönyv módosító javaslatát. A tervezetet még el kell fogadnia a kormánynak, majd a parlamentnek, tehát a most előterjesztett forma még nem a végleges, ám túl nagy változásokra már nem kell számítani.

Illusztrációs felvétel

A szakszervezetek szerint, ha ilyen formában fogadják el a tervezetet, akkor az a munkavállalók jogainak nagyon erős megnyirbálását jelenti, s a munkaadók érdekeit szolgálja ki. A munkáltatók, a szociális minisztérium, sőt maga Iveta Radičová kormányfő is viszont úgy vélik, sokkal rugalmasabb lesz a munkapiac, és szó sincs arról, hogy csorbulnának a munkavállalói jogok, éppen ellenkezőleg. Tény azonban, hogy legalább a végkielégítés terén rosszul járnak a munkavállalók. A jövőben a munkaadó ugyanis már nem lesz köteles végkielégítést fizetni az elbocsátott alkalmazottnak. Megteheti, de nem kötelezhető erre. Nyilván az az eset lesz a gyakoribb, mikor a munkaadó nem fizet végkielégítést, hiszen már semmi nem fogja őt kötelezni erre. A jelenlegi gyakorlat tehát megszűnik, a felmondás nem jár majd együtt végkielégítéssel. Most a munkáltató az elbocsátott alkalmazottnak köteles a felmondási időt is megadni, és a végkielégítést is fizetni. Azt, hogy ez nem marad így, szinte biztosra lehetett venni, ám a minisztérium inkább azt engedte sejtetni, hogy visszatér a Dzurinda-kormány alatti gyakorlathoz. Akkor az elbocsátott alkalmazott választhatott: vagy a felmondási időre és az ezzel együtt járó havi bérre, vagy a végkielégítésre tarthatott igényt. A Ficokormány olyan formában módosította a törvényt, amely a munkavállaló számára a lehető legkedvezőbb anyagi szempontból: felmondási idő, tehát bér, és végkielégítés is jár egyidejűleg. Ugyanúgy, mint a Dzurinda-kormány alatti gyakorlat, a leendő törvény is hátrányosabb az alkalmazott számára, viszont előnyt jelent a munkaadóknak, hiszen nem nőnek a költségei azzal, hogy végkielégítést kell fizetnie.

Felmondási idő
A következő jelentős változás a felmondási idő hossza. Jelenleg ez két hónap annál az alkalmazottnál, aki öt évnél kevesebbet dolgozott az adott cégnél, három hónap pedig annál, aki öt évnél többet. A jövőben több „szakaszolás“ lesz. Ha valaki egy évnél kevesebbet töltött el az adott vállalatnál, akkor a felmondási ideje egy hónap lesz. Ha a munkaviszony legalább egy, legfeljebb öt év volt, a felmondási idő marad ugyanúgy, mint most, két hónap. 5 és 10 év között három hónap, 10 és 20 év között négy hónap, 20 év felett pedig öt hónap lesz a felmondási idő.
Egy újdonságot is bevezet ennek kapcsán a munkatörvénykönyv: ha a felmondási idő alatt a munkáltató nem tud munkát biztosítani az alkalmazottnak, akkor fizetnie kell a felmondási idő tartamára, vagy arra az időre, amíg nem tud munkát adni. Az összeg akkora, amekkora a felmondási időre - vagy arra az időre, amíg nem tudott munkát biztosítani az alkalmazottnak - járna.

Próbaidő
A próbaidő hossza nem változik, marad a három hónap. A szociális minisztérium nem vette figyelembe Iveta Radičová kormányfő azon javaslatát, hogy a legalacsonyabb keresetűeket védjék az egy hónapos próbaidővel. Egy ideig szó volt ugyan arról, hogy ezt bevezetik - tehát a legalacsonyabb bérrel rendelkezőknek a próbaidő hossza csak egy hónap lett volna, s minél magasabb a bér, a próbaidő annál hosszabb. Ez azonban így nem került be a törvényjavaslatba, viszont egy változás mégis lesz ezen a területen is. Mégpedig a vezető beosztású alkalmazottak esetében. Ha a kollektív szerződésben a cég ezt lefekteti, akkor a vezető beosztásúak próbaideje akár hat hónap is lehet. A minisztérium azzal indokolja ezt, hogy három hónap alatt nem lehet felmérni, alkalmas-e a posztra az érintett személy.

Túlóra
A minisztérium határozottan cáfolja azokat a sajtóhíreket, hogy a napi munkaidő a jövőben 11 órára növekedne. Marad a heti 40 óra munkaidő. Azonban a vezető beosztású alkalmazottak munkaideje a túlórákkal együtt heti 56 órára nőhet, ha beleegyezik. Ez eddig csak az egészségügyi dolgozókra vonatkozott. Ľudovít Kaník (SDKÚ) már jelezte, a tárcaközi egyeztetésen kezdeményezni fogja, hogy ez minden alkalmazottra vonatkozhasson.
Sándor Renáta

Ajánló

Miroslav Lajčák külügyminiszter szerint szánalmas, hogy pont Szlovákia EU-s csatlakozásának 10. évfordulójára...

Emberölés gyanújával indított eljárást a rendőrség a 36 éves Róbert ellen. 

Hozzászólások

Jól megnyirbálják a munkavállalók jogait. Ez ellen vajon tiltakozni fog-e a Matovič csapat, hisz ezek a megszorítások a "szeretett magyarjaikat" ugyanúgy fogják érinteni, mint a többségi nemzet munkavállalóit. "Bélánkról" nincs kétségem, hogy ő két kézzel fogja megszavazni a megszorításokat.

  • nem tetszik

Hát mindig azt hiszem rosszabb már nem jöhet ...és DE!!!!! Ennyi rohadékot ....nem is értem minek kell pénzt adni a melósnak örüljön ,hogy melózhat,dolgozzon ingyen szavazzátok meg,hiszen nektek nem kerül semmibe!!! Az összes parlamenti képviselőt beállítani két kezi melóra egy fél évre .....kíváncsi lennék utánna mit szavaznának meg!!!!????

  • nem tetszik

Most vesztették el Radičováék a következő választásokat.

  • nem tetszik