Végkielégítés vagy felmondási idő közül kellene választani, a kettő együtt nem járna

Változik a munkatörvénykönyv

Pozsony |

A munkáltatókkal és a szakszervezetekkel való több hónapos egyeztetés és vita után a munka-, szociális és családügyi minisztérium tárcaközi egyeztetésre bocsátotta a munkatörvénykönyv módosító javaslatát. A tervezetet még el kell fogadnia a kormánynak, majd a parlamentnek, tehát a most előterjesztett forma még nem a végleges, ám túl nagy változásokra már nem kell számítani.

Illusztrációs felvétel

A szakszervezetek szerint, ha ilyen formában fogadják el a tervezetet, akkor az a munkavállalók jogainak nagyon erős megnyirbálását jelenti, s a munkaadók érdekeit szolgálja ki. A munkáltatók, a szociális minisztérium, sőt maga Iveta Radičová kormányfő is viszont úgy vélik, sokkal rugalmasabb lesz a munkapiac, és szó sincs arról, hogy csorbulnának a munkavállalói jogok, éppen ellenkezőleg. Tény azonban, hogy legalább a végkielégítés terén rosszul járnak a munkavállalók. A jövőben a munkaadó ugyanis már nem lesz köteles végkielégítést fizetni az elbocsátott alkalmazottnak. Megteheti, de nem kötelezhető erre. Nyilván az az eset lesz a gyakoribb, mikor a munkaadó nem fizet végkielégítést, hiszen már semmi nem fogja őt kötelezni erre. A jelenlegi gyakorlat tehát megszűnik, a felmondás nem jár majd együtt végkielégítéssel. Most a munkáltató az elbocsátott alkalmazottnak köteles a felmondási időt is megadni, és a végkielégítést is fizetni. Azt, hogy ez nem marad így, szinte biztosra lehetett venni, ám a minisztérium inkább azt engedte sejtetni, hogy visszatér a Dzurinda-kormány alatti gyakorlathoz. Akkor az elbocsátott alkalmazott választhatott: vagy a felmondási időre és az ezzel együtt járó havi bérre, vagy a végkielégítésre tarthatott igényt. A Ficokormány olyan formában módosította a törvényt, amely a munkavállaló számára a lehető legkedvezőbb anyagi szempontból: felmondási idő, tehát bér, és végkielégítés is jár egyidejűleg. Ugyanúgy, mint a Dzurinda-kormány alatti gyakorlat, a leendő törvény is hátrányosabb az alkalmazott számára, viszont előnyt jelent a munkaadóknak, hiszen nem nőnek a költségei azzal, hogy végkielégítést kell fizetnie.

Felmondási idő
A következő jelentős változás a felmondási idő hossza. Jelenleg ez két hónap annál az alkalmazottnál, aki öt évnél kevesebbet dolgozott az adott cégnél, három hónap pedig annál, aki öt évnél többet. A jövőben több „szakaszolás“ lesz. Ha valaki egy évnél kevesebbet töltött el az adott vállalatnál, akkor a felmondási ideje egy hónap lesz. Ha a munkaviszony legalább egy, legfeljebb öt év volt, a felmondási idő marad ugyanúgy, mint most, két hónap. 5 és 10 év között három hónap, 10 és 20 év között négy hónap, 20 év felett pedig öt hónap lesz a felmondási idő.
Egy újdonságot is bevezet ennek kapcsán a munkatörvénykönyv: ha a felmondási idő alatt a munkáltató nem tud munkát biztosítani az alkalmazottnak, akkor fizetnie kell a felmondási idő tartamára, vagy arra az időre, amíg nem tud munkát adni. Az összeg akkora, amekkora a felmondási időre - vagy arra az időre, amíg nem tudott munkát biztosítani az alkalmazottnak - járna.

Próbaidő
A próbaidő hossza nem változik, marad a három hónap. A szociális minisztérium nem vette figyelembe Iveta Radičová kormányfő azon javaslatát, hogy a legalacsonyabb keresetűeket védjék az egy hónapos próbaidővel. Egy ideig szó volt ugyan arról, hogy ezt bevezetik - tehát a legalacsonyabb bérrel rendelkezőknek a próbaidő hossza csak egy hónap lett volna, s minél magasabb a bér, a próbaidő annál hosszabb. Ez azonban így nem került be a törvényjavaslatba, viszont egy változás mégis lesz ezen a területen is. Mégpedig a vezető beosztású alkalmazottak esetében. Ha a kollektív szerződésben a cég ezt lefekteti, akkor a vezető beosztásúak próbaideje akár hat hónap is lehet. A minisztérium azzal indokolja ezt, hogy három hónap alatt nem lehet felmérni, alkalmas-e a posztra az érintett személy.

Túlóra
A minisztérium határozottan cáfolja azokat a sajtóhíreket, hogy a napi munkaidő a jövőben 11 órára növekedne. Marad a heti 40 óra munkaidő. Azonban a vezető beosztású alkalmazottak munkaideje a túlórákkal együtt heti 56 órára nőhet, ha beleegyezik. Ez eddig csak az egészségügyi dolgozókra vonatkozott. Ľudovít Kaník (SDKÚ) már jelezte, a tárcaközi egyeztetésen kezdeményezni fogja, hogy ez minden alkalmazottra vonatkozhasson.
Sándor Renáta

Ajánló

Ha Ön az Ikrek jegyében született, kicsit önzőbbnek kellene lennie, mert vannak olyan emberek, akiknek ha a...

Fél évig uniós alapból fizetnék a munkanélküli-segélyt az eurózóna tagállamaiban, az összeg a bér 40%-a lenne, amit...

Ki nyert ma forintmilliókat az ötös lottón? Nézze meg a nyerőszámokat, és a nyereményeket, hátha ön is a nyertesek...

Hozzászólások

Jól megnyirbálják a munkavállalók jogait. Ez ellen vajon tiltakozni fog-e a Matovič csapat, hisz ezek a megszorítások a "szeretett magyarjaikat" ugyanúgy fogják érinteni, mint a többségi nemzet munkavállalóit. "Bélánkról" nincs kétségem, hogy ő két kézzel fogja megszavazni a megszorításokat.

  • nem tetszik

Hát mindig azt hiszem rosszabb már nem jöhet ...és DE!!!!! Ennyi rohadékot ....nem is értem minek kell pénzt adni a melósnak örüljön ,hogy melózhat,dolgozzon ingyen szavazzátok meg,hiszen nektek nem kerül semmibe!!! Az összes parlamenti képviselőt beállítani két kezi melóra egy fél évre .....kíváncsi lennék utánna mit szavaznának meg!!!!????

  • nem tetszik

Most vesztették el Radičováék a következő választásokat.

  • nem tetszik