Káosz a nyelvtörvény körül

Ennek szöges ellentettjét állították viszont lapunknak Maďarič beosztottai, és más szerepel a tervezet hivatalos indoklásában is.

Amikor hétfőn azt kérdeztük a minisztériumtól, a „Pozsony egy szlovákiai város”, „Pozsony (Bratislava) egy szlovákiai város”, „Bratislava egy szlovákiai város” és a „Bratislava (Pozsony) egy szlovákiai város” variációk közül melyiket lehet szeptembertől használni, a tárca sajtóosztálya azt írta, az elsőt kivéve mindegyiket. A minisztérium állítása szerint azt senki nem fogja ellenőrizni, milyen kisebbségi megnevezést használunk – magyarán: helyesen írtuk-e a magyar nevet –, őket csak az fogja érdekelni, használtuk-e a szlovák elnevezést is. Ha pedig nem, akkor büntetésre számíthatunk, nagysága akár az 5 ezer eurót is elérheti.

A tervezet hivatalos indoklásában az szerepel, hogy a helynevek államnyelven történő használata a nyilvános érintkezésben mindenütt kötelezővé válik. Jogászok szerint ez elméletileg azt jelentené, hogy a magánjellegű nyelvhasználatot kivéve mindenütt szlovákul is le kell írni a helyneveket és a beszélt szövegben is el kell hangzania. A problémát „csak” az jelenti, hogy a szlovák jogrend nem határozza meg, mi az a nyilvános érintkezés, csak a hivatali érintkezés van definiálva. Ez utóbbiban eddig is szlovákul kellett használni a helyneveket.

Kérdésünkre tegnap a minisztérium sajtóosztálya Maďarič miniszter nyilatkozatával ellentétben ismét leszögezte: a helyneveket a sajtóban is szlovákul kell használni, emellett magyarul is lehet őket jelölni.