Mindenkit érint: változik az energiacímke

Brüsszel/Pozsony |

Az Európai Parlament tegnap megszavazta, hogy a műszaki cikkek energiahatékonyságát jelző energiacímkéken 2019 végétől ismét a 2010 előtt alkalmazott besorolási rendszert kell használni. Ezzel tulajdonképpen saját hibáját hozza helyre az EU, amely 2010-ben a mostanira kísértetiesen hasonló indoklás mellett vezette be az azóta a hozzá fűzött reményeket be nem váltó „A pluszos“ rendszert. 

Képarchívum

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti kompromisszumos alku csaknem kétéves folyamat eredménye. A tegnapi döntés értelmében a mostani, sokakat zavarba ejtő, A+/A++/A+++ jelzéseket a technológiai fejlődéssel lépést tartó, A-tól G-ig terjedő jelöléssel váltják fel, vagyis tulajdonképpen visszaáll a jelenlegit megelőző helyzet. Jelezték, hogy amennyiben az Európai Unió piacán eladott termékek 30 százaléka az első, vagy 50 százaléka az első két energiahatékonysági kategóriába fog tartozni, akkor újra változhat a jelölési rendszer. Az uniós parlament sajtószolgálata szerint a váltás a gyártókat is arra sarkallja, hogy még többet fektessenek a fogyasztás mérséklésébe. Mint írták, a hirdetésekben mindig fel kell majd tüntetni az energiahatékonysági információkat, az Európai Bizottságnak pedig a nemzeti hatóságok munkáját és a fogyasztók eligazodását segítő termékadatbázist kell létrehoznia. 

A mostani indoklás szerint a régi-új rendszerhez való visszatérés a fogyasztók érdekében történik, mert könnyebbé teszi számukra a termékek tulajdonságainak megértését és összehasonlítását. Az indoklás tehát meglehetősen hasonlít ahhoz, mint amivel annak idején éppen a jelenlegi, megváltoztatni kívánt rendszer mellett érveltek. 

Az EU 2010-ben váltotta le a korábbi A-tól G-ig terjedő besorolási skálát a mostani szisztémára. Bevezetésének egyik fő célja az volt, hogy a gyártókat az A-besorolású termékeknél is kedvezőbb energiahatékonyságú gépek előállítására sarkallja. Az Európai Bizottság akkori indoklása szerint igény mutatkozott arra, hogy az A-besorolás fölé is kiterjedő értékelést alkalmazzanak, ami megengedi a gyártóknak, hogy egyre energiahatékonyabb termékekkel jelenjenek meg. 

A bizakodásban azonban nem osztozott mindenki. A World Wide Fund (WWF) környezetvédelmi lobbicsoport szerint a reform lehetővé teszi, hogy a gyártók A címkékkel jelölt, alacsony energiahatékonyságú berendezéseket hozzanak forgalomba. Az ötletet fogyasztói szervezetek is kritizálták. A leginkább találóan talán egy finn zöldpárti képviselő, Satu Hassi írta le a helyzetet. Szerinte az A pluszos rendszer leértékeli a jobb energiahatékonyságú termékek előnyét, úgy, mintha az olimpián arany-, ezüst- és bronzérem helyett arany+++, arany++ és arany+ érmeket osztanának. 

A tegnapi szavazást felvezető június 9-i brüsszeli sajtótájékoztatón az EUobserver rákérdezett arra, hogy milyen tanulságokkal szolgáltak az elmúlt évek, ám a jelenlévő politikusok közül senki sem kívánt reagálni. Claude Turmes zöldpárti képviselő ugyanakkor elismerte, a mostani reform végre „egy tíz évvel ezelőtt“ elkövetett hibát javíthat ki. (mi, MTI, TASR)

Ajánló