Szlovákiában kivégezték a családi vállalkozásokat

Pozsony |

A rendszerváltás és az uniós csatlakozás okozta piaci sokk az Európai Unió keleti tagországai közül Szlovákiában kedvezett legkevésbé a családi gazdaságok létrejöttének. A szlovák mezőgazdaságot ma a hatalmas földterületekkel rendelkező vállalkozások uralják, amelyek ráadásul nem haladnak a korral.

Szlovákiában a családi gazdaságok aránya nem egész 28 százalék, ami az Európai Unióban a legalacsonyabb adatnak számít
Ján Krošlák felvétele

Míg Szlovákia lakossága az Európai Unió népességének több mint az 1 százalékát teszi ki, a szlovákiai mezőgazdasági vállalkozások a 10,8 millió uniós agrárcég alig 0,2 százalékát adják – derül ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legújabb felméréséből, amely szerint Szlovákiában csupán 23,6 ezer agrárvállalkozás működik, ami az egyik legkisebb mutató az egész EU-ban. Ez azonban nem az egyetlen kirívó mutató. A 23,6 ezer szlovákiai agrárcég ugyanis együttesen 1,9 millió hektáron gazdálkodik. Egy társaságra átlagosan 80,5 hektár jut, az egy vállalkozásra jutó földterület szempontjából Szlovákia így uniós összehasonlításban a harmadik helyen található.

Agrároligarchák

Az Eurostat most közzétett felmérése arra is rámutatott, hogy az uniós tagországok többségében meghatározó szerepe van a családi vállalkozásoknak. Az Európai Unióban nagyjából 22,2 millió embert foglalkoztat a mezőgazdaság, közülük pedig 20,2 millió az adott gazdaság tulajdonosa vagy a tulajdonos családtagja. Lengyelországban például a családi gazdaságok aránya 90 százalékos, míg Szlovákiában ez nem egész 28 százalék, ami az Európai Unióban a legalacsonyabb adatnak számít.

A családi cégek előnye

Miért jelent problémát a családi gazdaságok hiánya? Az Egyesült Nemzetek Szervezete két évvel ezelőtt próbálta meg felhívni a figyelmet a családi gazdaságok fontosságára, amikor 2014-et a családi gazdaságok évének nyilvánította, arra hivatkozva, hogy a családi gazdaságok táplálkozási és anyagi biztonságot jelentenek, javítják az életkörülmények minőségét, védik a környezetet és támogatják a fenntartható fejlődést a városoktól távol eső területeken. Jan Douwe van der Ploeg, a holland Wageningeni Egyetem professzora szerint a családi gazdaság valójában egy életforma, a farm ugyanis nemcsak termőterület, hanem otthon is, amely generációkat köt össze, megőrizve és átörökítve a tudást és az adott ország nemzeti kultúráját. „Mivel a család élete és a farm között ennyire szoros az összefüggés, a családi gazdaságokban nagyon jó eséllyel alakulnak ki hatékony, fenntartható, befogadó, innovatív és dinamikus mezőgazdasági gyakorlatok. Erősödnek a vidéki közösségek gazdasági, ökológiai és szociális képességei, a farmok munkalehetőséget kínálnak a közösség nagy részének, és jelentősen javítják a leszakadó csoportok felzárkózási esélyeit” – vallja Jan Douwe van der Ploeg.

Nem haladunk a korral

Az elemzők egy része persze arra hivatkozik, hogy a nagyobb agrárcégek hatékonyabban működnek és jobban tudnak alkalmazkodni a változásokhoz. Szlovákia esetében azonban ez sem igaz. „A szlovákiai agrárcégek lemaradnak az uniós társaiktól, és például Ausztriához képest, ahol pedig nagyobb az aránya a családi vállalkozásoknak, jóval konzervatívabbak” – derül ki a Borga társaság felméréséből. A lemaradást Petr Václavek, a Borga igazgatója szerint semmi sem jellemzi jobban, mint az, hogy míg az osztrák agrárvállalkozások a cégek ajánlattételei során többnyire az elektronikus változat mellett döntenek, a szlovákiai agrárcégek továbbra is a nyomtatott ajánlatokat részesítik előnyben. (SITA, mi)

Ajánló