Átfogó agrárkoncepcióra várva

Pozsony |

Az utóbbi hetekben-napokban oly sokat részletezett agrártámogatás a fiatal termelők részére a földművelésügyi minisztérium szerint azért is fontos, hogy fellendítse a szinte teljesen visszaesett speciálisnövény-termesztést, ezen belül is a hanyatlófélben lévő zöldségtermesztést.

Vajon learathatják a gazdák az agrárkoncepció termését?
Ján Krošlák felvétele
A naptár szerint még jócskán benne vagyunk a télben, ennek ellenére a gazdák már fontolgatják a még csak ébredező év mezőgazdasági tennivalóit. Szlovákiában az utóbbi években mintegy 9 ezer hektáron termesztettek a szántóföldeken zöldségféléket. Ezt a területet azonban inkább az elmúlt négy-öt év átlagának lehet minősíteni, mert például tavalyelőtt a 8 ezer hektárt sem nagyon lépte túl a termőterület a szántóföldi viszonyok közepette. A legutóbbi becslések szerint azonban a háztáji zöldségtermesztést is hozzászámítva országos vonatkozásban csaknem 30 ezer hektárnyi zöldségtermő-területről lehet beszélni.
 
Vannak tartalékok
Az agrárszakemberek közül többen is hangsúlyozták, hogy a zöldségtermesztés kézimunkaerő-igényessége miatt nem szerepel az agrárválallatok jelentős részének termelési struktúrájában. Stanislav Nemec, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK) szóvivője is kiemelte, hogy az össztermőterületnek csupán a mintegy harmadán folytatnak nagyüzemi termelést, jobb esetben ez csaknem 10 ezer hektárnyi terület lehet a 30 ezer kimutatottból. „Tartalékok bőven vannak az ágazatban, hiszen a hazai zöldségtermesztés a keresletnek csupán az 50–60 százalékát fedezi. Szerintünk megfontolatlan, szakmailag nem átgondolt a termékbeszállítás” – hangsúlyozta az SPPK szóvivője.
 
80 százalék a cél
A zöldségtermesztés területén felmerült problémák jelentős részénél megoldást jelenthetnének az értékesítési szövetkezetek. S ezt nem csupán az agrárkamara és nem csak a speciálisnövény-termesztéssel összefüggésben nyomatékosítja, ilyen jellegű elképzelésüknek adtak hangot például a gabona- és a kukoricatermesztők, de ugyanúgy több megkérdezett sertéstenyésztő is.
 
A zöldségtermesztés kérdésével összefüggésben Peter Hajnala agrárminisztériumi szóvivő lapunknak kiemelte, hogy a zöldségtermesztő területet mintegy 3 ezer hektárral kellene bővíteni, miközben határozottabban szükséges lenne a nagytermelés szorgalmazása. Mert amíg nem lesz egy átfogó koncepció, addig az ágazatban nem lehet komolyabb előrelépésre számítani.
 
„A mezőgazdasági minisztérium koncepciója értelmében az országnak legalább 80 százalékos önellátottságot kell elérnie a zöldségtermesztés területén is. Ugyanakkor tudatosítanunk szükséges, hogy az Európai Unió tagjai vagyunk, ami egyben azt is jelenti, hogy egységes piacon termelünk és értékesítünk, nem kis konkurencianyomás alatt. A minisztérium a 2014–2020-as távlati stratégiájában megjelöli az agrárágazat fellendítésének több irányvonalát, így a zöldségtermesztését is” – erősítette meg Hajnala.
 
Szövetkezeti jövő?
Az értékesítési szövetkezetek működésére azért is nagy szükség lenne, hogy azok a hazai termesztőket elfogadhatóbb partnerekké tegyék a nagy kereskedelmi láncok számára, hogy a szlovákiai termesztők termékeikkel egyszerűbben jussanak be azok polcaira. Nemec szerint ugyanis a nagy üzlethálózatok sokszor teljesen megalapozatlanul a külföldi beszállítókat részesítik előnyben. Az SPPK szóvivője kiemelte, hogy magas arányú Szlovákia zöldségimportja. Főleg paradicsomot, salátauborkát, sárgarépát, káposztát, kelt, vöröshagymát, fokhagymát és karfiolt importálunk külföldről.
 
Peter Hajnala agrárminisztériumi szóvivő ehhez hozzáfűzte, hogy például még Kína és Marokkó is exportál zöldségféléket Szlovákiába. „A hazai zöldségtermesztők dotációs szintjét az uniós támogatottsági szintre kell emelni, hogy az ágazat konkurenciaképessé váljon” – erősítette meg Hajnala.

Ajánló