Változó nyaralási szokásaink

A pénzintézet átfogó, a külföldi utazási szokásainkat feltérképező jelentése szerint viszont a döntően tengerparton eltöltött nyaralásunk során mindössze a költségek 34 százalékát fedezzük bankkártyával, a megkérdezettek 14 százaléka egyenesen azt vallja, hogy kizárólag az erszényében lapuló plasztiklapra szorítkozik.

A teljes képhez viszont hozzátartozik, hogy a határon túli nyaralás mellett döntők 30 százaléka (tavaly 361 ezer fő) Horvátországot választotta célországul, ahol számos kisebb boltban, kávézóban nem fogadták el a bankkártyát, azaz elkerülhetetlen a készpénz használata.

Az átlagos szlovákiai kiránduló 15 és 44 év közötti (közülük minden harmadik nyaralt tavaly külföldön), a 65 év felettiek esetében csak minden 20. indult hosszabb útra. A legfontosabb nyári célpontunk valamelyik tengerparti üdülőhely, négyből hárman választják ezt, a rokonlátogatás részaránya 9%, a körutak aránya 8%, a hegyi túrák pedig alig vonzanak (4%) – az utóbbi oka, hogy a hegységek iránt vonzódók döntően otthon (a Tátrában) hódolnak szenvedélyüknek. A nyaralók több mint fele máig utazási irodán keresztül szervezi meg az útját, 20 százaléka egyedül köti le a helyszínt, emellett meglepően sokan, 25 százalék feletti arányban vaktában indulnak útnak, azaz semminemű előkészületeket nem tesznek a kirándulás feltételeinek biztosítása érdekében. Az utazók 38 százaléka autóval vág neki a távnak, a görög, az egyiptomi és a tunéziai helyszínek előretörésének eredményeként a második helyre (30%-os aránnyal) már a légi közlekedés lépett, megelőzve a 28 százalékos részesedéssel bíró buszozást – a vonat szerepe minimalizálódott, alig 3 százalékot hasít ki a piacból. A Postabank felhívta a figyelmet arra, hogy a közkedvelt Európai Egészségbiztosítási Kártya ugyan az Európai Unió teljes területén, továbbá Svájcban, Norvégiában és még Izlandon is érvényes, azonban az általunk leginkább látogatott Horvátországban nem.