A mákot a cukorrépa termesztésének kényszerű befejezése után vették fel a gazdaság vetésforgójába

Cukorrépa helyett mákot termesztenek

Dunaszerdahely |

„Tavaly nálunk egységnyi területre átszámítva a mák adta a legmagasabb nyereséget, pedig gyakorlatilag még csak kezdők voltunk ezen a területen, hiszen az első évben próbálkoztunk vele, és a terméshozam sem volt kifejezetten magas, miközben már a gabonafélék árai is jelentős növekedést mutattak” – tájékoztatott Németh József, a vásárúti mezőgazdasági szövetkezet agronómusa

„Tavaly nálunk egységnyi területre átszámítva a mák adta a legmagasabb nyereséget, pedig gyakorlatilag még csak kezdők voltunk ezen a területen, hiszen az első évben próbálkoztunk vele, és a terméshozam sem volt kifejezetten magas, miközben már a gabonafélék árai is jelentős növekedést mutattak” – tájékoztatott Németh József, a vásárúti mezőgazdasági szövetkezet agronómusa, ahol a növényt a cukorrépa termesztésének kényszerű befejezése után vették fel a gazdaság vetésforgójába.

A dunaszerdahelyi cukorgyár felszámolása után a térségben nagyon sok termelő került olyan döntési kényszerbe, hogy a jól jövedelmező cukorrépát mivel helyettesítse. A vásárútiak a mák termesztése mellett döntöttek, s eddig úgy tűnik, hogy bevált a számításuk.

Az előző évi tapasztalatok alapján a tavalyi 48 hektár helyett idén már 136 hektáron vetették el a mákot, de mivel egy 50 hektáros parcellán rosszul kelt ki, ki kellett szántani, s így csak 86 hektár maradt belőle. Ebből 16 hektáron őszi vetésű, kifejezetten élelmezési célokra alkalmas Zeno 2002-es osztrák fajtát, tavasszal pedig magas alkaloidtartalmú máktokot termő gyógyszeripari feldolgozásra kerülő Buddha, Major és Lazur fajtákat vetettek.

Németh József szerint a mák termesztéséhez a gabonatermesztésre berendezett gazdaságokban adottak a műszaki feltételek, a növény termesztése különösebb beruházásokat nem igényel, viszont nagyon oda kell figyelni arra, hogy jól előkészített talajba jusson a mag, és miután kikelt, kifejezetten ügyelni kell a szinte tökéletes gyommentességre. A gyommagvak ugyanis később a betakarítás után a tisztítás során komoly problémát okozhatnak.

Amint azt a csaknem beérett őszi máknál tapasztaltuk, az idei termés a tavalyinál jobbnak ígérkezik. A szövetkezet a tavaszi mák betakarításáig egy új adaptert szeretne vásárolni, amely már a gyógyszeripari követelményeknek megfelelően vágja le a máktokot, gyakorlatilag olyan eredményt ad, mintha kézzel takarították volna be a termést. A berendezést várhatóan a partnergazdaságokban (ahol mákot termesztetnek) szolgáltatásként szintén kihasználják.

A máktermesztés szlovákiai felfutásában a dunaszerdahelyi KSZ-Fortis társaság játszik ösztönző és szervező szerepet, amelynek keretében a csehországi és magyarországi szakemberekkel együttműködve igyekszik szakmai tanácsokkal, sőt vetőmaggal és az értékesítés szervezésével segíteni az itteni termelők munkáját. A vásárútiak szintén tagjai a társulásnak, amely a Český mák csehországi szervezettel van szoros kapcsolatban, és általuk intézi a hazai máktermés értékesítését is. A szlovákiai máktermesztést meglehetősen szigorú előírások szabályozzák, a termesztőknek bizony sokszor bonyolult adminisztratív kötelezettségeknek is eleget kell tenniük a termesztés engedélyezése érdekében. Ebben viszont már segíti őket a KSZ-Fortis mellett a Český mák mintájára megalakult Slovenský mak érdekvédelmi társulás is, amelyet idén tavasszal azért hoztak létre, hogy a szakmai érdekeket hatékonyabban tudják képviselni és érvényesíteni mind a szaktárcával, mind pedig az egyéb érdekképviseleti szervekkel szemben. Németh József az említett Slovenský mak társulás elnökeként éppen nemrégiben tárgyalt a szakminisztérium illetékeseivel az idevonatkozó jogszabályok értelmes módosítási lehetőségeiről. A statisztikai adatok alapján Szlovákiában jelenleg évente mintegy 1200 hektáron termesztenek mákot. A KSZ-Fortis keretében együttműködő termelők a tavalyi 200 hektárról idén 700 hektárra növelték a növény vetésterületét, mintegy bizonyítva, hogy a jól jövedelmező mák termesztésében látják a további fejlesztés lehetőségét is. Ugyanígy látja ezt Kántor Zoltán, a KSZ-Fortis vezetője is, aki azonban egyúttal óvatosan fogalmaz a további bővítést illetően, hiszen tudja, és számtalan példa is bizonyítja, hogy a gyorsan felfuttatott sikerpályák sokszor ugyanilyen gyorsan véget is érnek. A mák esetében azonban talán lehetünk egy kicsit optimistábbak, hiszen nyilvánvaló, hogy például a 60–70 ezer hektáron mákot termelő cseh piaccal összehasonlítva a szlovákiai piac hatóereje – még ha eléri az 5–10 ezer hektáros távlati szintet – sohasem lesz olyan meghatározó, hogy befolyásolni tudja az árakat, ugyanakkor a terméknek folyamatosan fejlődő felvevőpiaca van, ami hosszabb távra is nyújt némi biztosítékot.

Szavait alátámasztja Szatmáry Miklós magyarországi máknemesítő szakember, aki a magyarországi piac ismeretében a szlovákiai termesztők bevonásának lehetőségeit keresi az ipari mák termesztésébe. Amint elmondta, az ipari feldolgozásra termesztett máknak továbbra is megfelelő felvevőpiaca mutatkozik, a gyógyszergyárak igénylik a minőségi máktokot, amelyből gyógyszeripari alapanyagot állítanak elő. A budakalászi gyógynövénykutató intézet munkatársa ezzel kapcsolatban a Buddha nevű magyar nemesítésű fajtát említi, amelyet már Szlovákiában is termesztenek. Ennek a tokja kifejezetten ezt a gyógyszeripari igényt elégíti ki, de a szemtermése is értékesíthető, bár a hozama alacsonyabb. Hozzátette, hogy a közvéleményben egyelőre még mindig él egy tévhit, mely szerint az ipari feldolgozásra kerülő mák szemtermése fogyasztásra alkalmatlan. Ez nem igaz, mivel a gyógyszeripari alapanyagként felhasznált alkaloid vegyületeket csupán a mák tokja tartalmazza, a szemekben egyértelműen és kimutathatóan nincs meg.

A termelés iránt érdeklődők tehát két fő irányzat, az élelmiszerként felhasznált mák és a gyógyszeripari alapanyagnak használt ipari mák termesztése között választhatnak. A magyarországi szakember azt tanácsolja, kisebb területen elegendő egy fajtát termeszteni, a nagyobb vetésterületben gondolkodóknak viszont ajánlott a több lábon állás (több fajtatípus termesztése).

Kántor Zoltán a mák tavalyi értékesítési árairól úgy vélekedett, a kifejezetten magas eladási ár mindenképpen kedvező a termelési kedv szempontjából, de az itteni máktermesztés fejlesztését nemcsak eme szempontnak a figyelembe vételével, illetve hangsúlyozásával kívánják megvalósítani. Olyan hosszú távú korrekt és megbízható üzleti és partneri kapcsolatok együttműködési rendszerének kiépítésére törekednek, amelyekben az árak kérdése ugyan nagyon fontos, de nem a meghatározó szempont. (SZ)

Ajánló