Messze még a saját arab tavasz

MTI-HÁTTÉR

Még ha az ellenzék mozgolódásának mértéke példa nélkül áll is amióta Vlagyimir Putyin kormányfő – a március 4-i elnökválasztás esélyese – 2000-ben hatalomra került, a mozgalom össze sem vethető a Tunéziában vagy Egyiptomban tüntető tömegekkel.

Azok az oroszok, akik decemberben kétszer is tízezrével vonultak az utcára, hogy a parlamenti választásokon elkövetett csalások ellen tiltakozzanak, és szombaton újra tüntetni készülnek, a középosztály képviselői.

„Egyiptomban a középosztály indította el a mozgalmat, de később a társadalom más rétegei is csatlakoztak hozzá, közöttük a legszegényebbek” – mondta Mázen Abbász, az al-Arabíja arab hírtelevízió moszkvai tudósítója, az Oroszországban elő emigráns arabok szervezetének vezetője.

A közvélemény-kutatások szerint egyre erősebb a változás utáni vágy, de az oroszok még nem készek erőszakot tenni a sorson. A Levada intézet decemberi felmérése szerint a megkérdezettek 44%-a támogatta a tüntetéseket, de csak 4 %-uk volt „hajlandó”, illetve 11%-uk „inkább hajlandó” kimenni az utcára.

Az orosz kormány reagálása is különbözik a bukott arab rezsimekétől: inkább amellett döntöttek, hogy lejáratják az ellenzéket, azzal vádolják meg, hogy az Egyesült Államok pénzeli őket, mintsem erővel nyomják el a tüntetést.

„Nem 30 vagy 40 éves diktatúrával, hanem irányított demokráciával van dolgunk. Még kifejezhetjük az elégedetlenségünket” – szögezte le Abbász.

Fjodor Lukjanov, a Rosszija v globalnoj politike külpolitikai folyóirat főszerkesztője szerint sem Putyin támogatói, sem az ellenzék nem hívei a szélsőséges megoldásoknak. Előbbiek minimális reformokat ígérnek, az utóbbiak pedig demokratikus úton történő változásért küzdenek.

„A tüntetők elégedetlenek, de a többségük jobb életet, jobb kilátásokat, nem forradalmat akar. Nincs meg az a feszültség, ami megvolt az arab országokban, és a hatalom is rugalmasabban reagál” – vélte Lukjanov, aki szerint a Szovjetunió szétesését követő káosztól még mindig megdermedt oroszok elleneznek mindenféle politikai földmozgást.

Oroszországban a hatalom világosan látja a helyzetet, és azzal akarja az ellenzék mobilizálódását megakadályozni, hogy az arab világban kialakult káosz által ihletett, veszélyes forradalmároknak tünteti fel őket.

Valerij Zorkin, az alkotmánybíróság elnöke a Rosszijszkaja Gazeta című hivatalos lapban megjelent, Jog vagy káosz felé halad Oroszország című írásában katasztrófa-forgatókönyvet vázolt fel januárra. De felteszi a kérdést, vajon „a tüntetők vezetői készek-e kinyilvánítani, hogy országukat megfosztották politikai és jogi legitimitásától, tehát a szuverenitásától? Készek-e felszólítani „az ellenséges erőket” (köztük a NATO-országok különleges egységeit), hogy támogassák a líbiai mintára létrehozandó új orosz államot?”

Borisz Dolgov, az Orosz Tudományos Akadémia arabisztikai intézetének munkatársa szerint a Kreml valódi kihívással néz szembe. „Valamennyi (arab) forradalmat tüntetések előzték meg és Oroszországban komoly szociális, gazdasági és bűnözési problémák vannak. Lesz-e robbanás? Ez attól függ, hogy mit tesznek a hatóságok” – vélte.