Sumák dumák

MOLNÁR IVÁN

A vezető kormánypárt választási kampánya eddig a jobboldali pártokkal és a legkülönfélébb kisebbségekkel szembeni durva mocskolódásban merült ki, így „üde” színfoltnak számít, hogy Robert Fico kormányfő e héten végre egy konkrét ötlettel is előállt, amit szerinte egy Smer vezette kormány a választások után megvalósíthatna. A miniszterelnök nem zárta ki, hogy újra visszatérünk a progresszív adózáshoz, vagyis a jövedelmek növekedésével párhuzamosan emelkedne az adókulcs is. Ha ezt mégsem sikerülne megvalósítaniuk, a milliomosadó hatálya alá esők körét bővítenék, így a jelenlegi 1650 eurós havi bevételhatárt – amely felett csökken az adómentes alap, és így nagyobb az adó – lejjebb vinnék. A kispénzű választók számára egyszerű és vonzó ígéretek, különösen a gazdasági válság kellős közepén, amikor a többség már nem is emlékszik rá, mikor emelték utoljára a fizetését, annál többen panaszkodnak arra, hogy a munkaadójuk csökkentette a bérüket. Fizessenek a piszkos pénzeszsákok, ne mindig rajtunk, szegény embereken verjék el a port!

Ezzel akár egyet is érthetnénk, ha nem ismernénk a kormányfőt. Fico az unalomig ismételgetett, ám be nem váltott populista ígéretek nagymestere. Négy évvel ezelőtt is azt ígérte, hogy ha hatalomra jutnak, bevezetik a progresszív adózást és a milliomosadót, csökkentik egyes termékek áfáját, lefaragnak a benzin jövedéki adójából, bevezetik az osztalékadót, a vállalati nyereségadót és jelentősen növelik a pénzintézetek adóit. Ezekből teljes egészében csak a milliomosadó, részben pedig az áfa és a jövedéki adó csökkentése valósult meg. A kormányfő a bankokat és a nagyvállalatokat ugyan szóban rendkívül sokszor és nagyon durván támadta, a fent jelzett megadóztatásukról a választások után már csak nagyon keveset beszélt. E héten még ennél is tovább ment, hiszen már most, a választások előtt kijelentette, hogy a társasági adón nem szeretne változtatni, és elvetette a nagyvállalatokat sújtó új adók ötletét is. Nagyon jól tudja ugyanis, hogy a nagy cégek akkor és úgy játsszák ki az adótörvényeket, ahogy akarják. A költségvetésnek az elkövetkező időszakban ugyanakkor égető szüksége lesz a pluszbevétekre, hiszen a gazdasági válság és a kormány folyamatos pénzszórása miatt hatalmas lyuk tátong rajta, amit a kormány szerint csak még több adóbevétellel lehet betömni. Fico számára így nem marad más hátra, mint a középréteg adóterheinek a növelése, hiszen az ugyan valamivel többet kereső, ám mégis egyszerű emberek többsége, a nagy cégekkel szemben, nem tudja olyan hatékonyan kicselezni az adórendszert. A milliomosadó sem lesz elég azonban ahhoz, hogy a költségvetésen tátongó lyukat betömjük, ezért Ficótól az elkövetkező időszakban főként a középrétegeket sújtó, újabbnál újabb ötletekre számíthatunk.

Az állami bevételek növelésének van persze egy sokkal több ember számára elfogadható módja is. Szlovákiában ma egy rendkívül bonyolult járulékrendszer van érvényben, ráadásul a járulékterhek továbbra is nagyon magasak, nem beszélve arról, hogy az adórendszeren is lenne még mit javítani. Ha a kormány – egyre újabb adónemek kiötlése és az adóterhek növelése helyett – az adó- és járulékrendszer egyszerűsítésével próbálná meg motiválni az embereket az adózásra, ez idővel az állam bevételein ugyanúgy meglátszana, mint ahogy meglátszott az előző kormány által végrehajtott adóreform után is. Ha ez nincs ínyére a jelenlegi kormánynak, lenne még egy módja a hiánycsökkentésnek: a kiadások jelentősebb lefaragása. Az adófizetők pénzét négy éve programszerűen elherdáló kormánypárttól azonban ilyesmit még a legszebb álmainkban sem várhatunk.