Ad: Lovász Attila: Nyelvi gettó, Új Szó, 2010. március 25.
Másképp kell tanítani a szlovák nyelvet. Kevesebb memoritert kell beiktatni a tananyagba, és a nyelvtan összetettebb részét a középiskolában kell tanulni. Ezt próbálta kifejteni Bugár Béla a vasárnapi vitaműsorban, valamint azt, hogy különbséget kell tenni, hiszen minden gyereknek más a nyelvérzéke. Van, akinek sok a négy nyelv, van, aki ötöt is játszva megtanul. Van, aki a természettudományokból jó, van, aki a humán tárgyakból. Ezért meg kell adni a lehetőséget, hogy a diák igényeinek és képességeinek megfelelően eldönthesse, hány nyelvet akar (és tud) tanulni.
Mindannyiunkban megvan a felelősségtudat és az elkötelezettség egy művelt társadalom létrehozására. A Híd kiemelt feladatának tekinti az oktató-nevelő munka minőségének és hatékonyságának javítását. Célunk, hogy a diákok aktív szlováktudást szerezzenek, hogy a legjobban érvényesüljenek. Ehhez átgondolt, lépésről lépésre megreformált oktatási rendszerre van szükség. Ennek eléréséhez politikamentes szakmai csoportot kell létrehozni, mely hosszú távon tevékenykedik, munkája minőségi oktatást eredményez. Nem szabad, hogy a négyévenként váltakozó kormányok határozzák meg e szakmai csapat összetételét. Ennek az eredménye egy olyan oktatási reform bevezetése, melynek tanúi lehetünk. A tanárok munkáját megnehezítették, nincsenek tankönyvek, a módszerek átgondolatlanok, s ezért nyugtalan a légkör az iskolákban.
A biztos tudás alapját minden gyermek számára az anyanyelvi oktatás szavatolja. Ezt tudatosítanunk kell. A kisebbségi iskolákban viszont kiemelt figyelmet kell szentelni az anyanyelvi oktatáson kívül a szlovák és (természetesen) az idegen nyelv oktatásának is. A tapasztalat azt mutatja, hogy a magyar tanítási nyelvű alapiskolákban másképpen, más módszerrel kell tanítani a szlovák nyelvet. Ne állítsuk azt, hogy minden rendben van, mert ezzel csakis a gyermekeinknek ártunk! Fontos, hogy a gyermek megtanuljon kommunikálni szlovákul, viszont az új iskolai reform ezt nem biztosítja. Az iskolákban temérdek a tananyag, sok a nyelvtani követelmény. Ám hogy sajátítsa el a gyermek a nyelvtant, ha még nincs megfelelő szókincse?! A szlovák nyelv a magyar gyermek számára új nyelv. Nem beszél szlovákul sem otthon és sok esetben az utcán sem. A gyermek úgy tanul meg beszélni, hogy először hallja, figyeli, majd megérti a nyelvet. Csak ezután kezd el beszélni. Hasonló módon kellene nyelvet tanítani az alapiskolákban is. Nyelvtant tanítani csak egy bizonyos szókincs elsajátítása után lehet. Ám az alapiskolák új tankönyvei nem a gyermek korának megfelelő szókinccsel dolgoznak (az ötödikes reformtankönyvben ilyen szavak találhatók: liga, palina, klíma, gigantický, charakteristický, rýdzik stb.). Az irodalmi tananyag is túlméretezett: kéthetente egy irodalomórában 94 oldalnyi A4-es formátumú tananyagot kell átvenni az ötödik osztályban.
A tananyagot át kell dolgozni a gyermek képességeinek, korának megfelelően. Az alapiskolákban az alapokat kell megtanítani, s a nyelvtan bonyolultabb részét át kell tolni a középiskolába. Nagy hiba, ha a teljes szlovák nyelvtant az alapiskolában akarjuk beletömni a gyermek fejébe, s a középiskolában csak az irodalommal foglalkozunk.
Minden tanuló felfogóképessége más. Azt kell elérni, hogy a diák megfelelő módon tudjon kommunikálni anyanyelvén, az állam nyelvén és idegen nyelveken, hogy érvényesülni tudjon a hazai és az európai többnemzetiségű környezetben.
PhDr. Ožvald Erzsébet, a Híd oktatási szakmai műhelyének vezetője